171010. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gázkeverékek folyamatos előállítására
5 171010 6 koncentrációra beállítandó komponens 28 belépőcsonkja egy 25 fojtószelepen át van a 10 tápkamrával összekötve és nyomása a mérendő gáz egy részének a merülőcsöves előnyomásszabályozó a 24 merülőcsövén való átbuborékoltatásával van részben szabályozva. Az előbbiekhez hasonlóan hordozógáz egy 29 belépőcsonkról egy 27 fojtószelepen át van a 11 tápkamrába bevezetve, míg egy része a merülőcsöves előnyomásszabályozó 26 merülőcsövén van átbuborékoltatva. ' Az 5 keverőtér ill. a 10 és 11 tápkamrák 9 ül. 12 és 13 merülőcsövei egy közös 14 merülőcsöves nyomásszabályozóba vannak beépítve s ennek megfelelően a gázok ugyanazon a folyadékon vannak átbuborékoltatva. A rendszerben átbuborékoltatott gázok egy 15 küépővezetékbe kerülnek. A merülőcsöves előnyomásszabályozó hulladékgáza célszerűen a 15 küépővezetéken át egy 16 merülőcsöves utánnyomásszabályozó merülőcsövébe van bevezetve. így a rendszerből a hulladékgázokat nyomásszabályozottan vezetjük el. Ennek az intézkedésnek a révén nemcsak a tiszta gázok belépési nyomását, hanem a gázkeveréknek a bemérendő készülékbe való bevezetési nyomását is szabályozzuk. A rendszerben alkalmazott átbuborékoltatások révén az összes nyomásesések illetve nyomáskülönbségek azonos értéken tarthatók. Ugyanez a helyzet áll fenn akkor is, ha a nyomásszabályozókban beállított folyadékoszlopok magassága megváltozik. A folyadékszint megváltozása bekövetkezhet a környezeti hőmérséklet vagy más hatások következtében pl. a folyadék faj súlyának megváltozása révén. Ezek a változások azonban az átbuborékoltatott gáz egyes buborékjainak belső nyomását és a rendszer különböző pontjaiban fellépő nyomáskülönbségeket nem befolyásolják. Ennek megfelelően a nyomáskülönbségek viszonya, amely meghatározza a gázkeverék két komponensének átáramló mennyiségét, azonos marad, így a keverék százalékos összetétele is változatlan lesz. A környezeti hőmérséklet esetleges változásai hatást gyakorolnak a keverékképzéshez felhasznált tiszta gázokra is, de a dinamikus viszkozitások változása az áramlási viszonyokat és így a keverék összetételét alig módosítja. A találmány szerinti berendezés egyik különösen előnyös tulajdonsága a nyomáskülönbségek beáUításában és ezek gyors változtathatóságában rejlik. A gázkeverék kívánt koncentrációját a gázok átáramló mennyiségei határozzák meg. Ezeket viszont a nyomásszabályozókban a folyadékoszlop a magasságával azaz a merülőcsövek merülési mélységének beállításával lehet meghatározni ül. módosítani. A 12 és 13 merülőcsövek egy-egy függőleges 21 oszlopon elcsusztathatóan ágyazott 19 tuskóba vannak befogva. A merülési mélység a 19 tuskók és a 20 ütközők közötti 17. ül. 18 alaptávolság mérésével pontosan beállítható. A 17 alaptávolságot egy 22 mérőléccel lehet beállítani, melyet az adott gázkomponensek egymáshoz viszonyított tulajdonságai függvényében keü elkészíteni. A kapillárcsöveken átáramló gáz lamináris áramlása miatt a nyomásesés és az átáramló mennyiségek egyenesen arányosak. A mérendő gáz átömlését először maximális értékre állítjuk be az 1-3 mérőgáz kapülárcsövek 23 zárószelepeinek nyitásával a nyomás-5 különbségnek a 17 alaptávolság legnagyobb értékére való beállításával. A hordozógáz, az esetek többségében nitrogén, megfelelő mennyiségét a 4 hordozógáz kapülárcső nyomáskülönbségének a 13 merülőcső merülési 10 mélységével Ületve a 18 alaptávolság beállításával áüítjuk be. Ha a mérendő gáz anyaga nem változik, csupán a gázkeverék koncentrációját kell a fentiek szerint beállított maximális mértékhez képest csökkenteni, 15 akkor a hordozógáz mennyiségét nem kell megváltoztatni. Amikor a gázkeverék változtatni akarjuk, a mérőgázhoz tartozó 17 alaptávolságot meg kell változtatni, melyet a 22 mérővonalzó előre bejelölt osztásának figyelembevételével lehet elvégezni. A 20 berendezés egyik előnyös tulajdonsága abban van, hogy a 21 oszlop szerkezeti hosszúságát úgy lehet megválasztani, hogy a nyomáskülönbség 0 értékéhez a 17 alaptávolság 0 értéke tartozzon, mert a 17 alaptávolság és a mérendő gáz mennyisége kö-25 zött egyenes arányosság áU fenn. Ezeknek megfelelően a mérendő gáz egy adott mennyiségéhez, azaz a gázkeverék egy adott koncentrációjához a 17 alaptávolságot kell csak módosítani. A koncentráció változásai pedig a felhasznált gázok függvényében 30 előre be lehet jelölni a 22 mérővonalzón az átáUítás leegyszerűsítésére és megvalósítására. A berendezés lehetővé teszi a mérendő gáz anyagának gyors cseréjét is, ha például 1,77 cm2 /sec dinamikus viszkozitású szénmonoxid 35 helyett 1,08 cm2 /sec dinamikus viszkozitású metánnal kell gázkeveréket előállítani. Ebben az esetben a mérendő gáz átömlő mennyisége a dinamikus viszkozitás változásával fordított arányban megváltozik, esetünkben 40 1,77/1,08= 1,64-szorosára. A mérendő gáz mennyiségének változását a hordozógáz mennyiségének módosításával kell kiegyenlíteni úgy, hogy a 18 alaptávolságot módosítjuk. így minden szóbajöhető mérendő gázhoz egy meghatározott 18 alaptávol-45 ság, ületve egy az ezekhez rendelt 17 alaptávolságokat feltüntető 22 mérővonalzó tartozik. Azért, hogy az átbuborékoltatás során keletkező gázbuborékok belső nyomásai közötti szórás következtében előálló hibalehetőséget kizárják ületve el-50 hanyagolható mértékre csökkentsük, az időegységenként felszálló buborékok számát kell beáUítani. Tapasztalataink szerint a nyomásváltozások miatti hibák akkor elhanyagolhatóak, ha a buborékok nyomásváltozása 0,1 kp/m2 érték alatt marad. Ezt 55 a feltételt gyakorlatilag azzal lehet kielégíteni, hogy az időegységenként felszálló buborékok számát másodpercenként 3 körül tartjuk. Ez az érték azért is kedvező, mert ebben az esetben a felszálló buborékokat még egyszerű megfigyeléssel is követni 60 lehet. A rendszer egyensúlyban tartásának megkönnyítésére elsősorban a gázok előszabályozott nyomáson való bevezetését kell a 24 és 26 merülőcsövek ül. a 25 és 27 fojtószelepek révén biztosítani. Ezek 65 az elemek az időegységenként felszálló buborékok 3
