171007. lajstromszámú szabadalom • Áramköri elrendezés szekvenciális hozzáférésű tárolóknál növekvő címek aszinkron beírására, valamint az üres tároló-pozíciók

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1975. V. 26. (MA-2691) Közzététel napja: 1977. V. 28. Megjelent: 1978. V. 31. 171007 Nemzetközi osztályozás: G06F 13/00 Feltalálók: Báti Ferenc villamosmérnök 10%, Biri János villamosmérnök 10%, Elek György' villamosmérnök 10%, Hamza Emil villamosmérnök 20%, Karádi Pál villamosmérnök 10%, Rényi István villamosmérnök 20%, Törő Ferenc villamosmérnök 20%, Budapest Tulajdonos: MTA Központi Fizikai Kutató Intézete, Budapest Áramköri elrendezés szekvenciális hozzáférésű tárolóknál növekvő címek aszinkron beírására, valamint az üres tároló-pozíciók kijelzésére 1 2 A közismert, olcsó szekvenciális-hozzáférésű (re­cirkulációs) tárolókat széles körben használják in­formáció tárolására, elsősorban olyan alkalmazá­sokban, ahol a szekvenciális kiolvasás előnyös, il­letve megengedhető. 5 A szekvenciális hozzáférésű tárolók — megvaló­sításukat tekintve - visszacsatolt léptető-regiszte­rek, vagy késleltető vonalak, de egyéb megvalósí­tások is ismertek, pl. forgó mágnesezhető lemezek io (disc-tárolók), töltés-csatolt félvezetőeszközök, mág­neses buborék tárolók. Az információ-beírás sok alkalmazásban növekvő (egymást követő) címek szerint történik, oly mó- 15 don, hogy az adatforrás, és a tárolóban történő információ-áramlás között egyszerű aszinkronizmus nem biztosítható. Egy példa a probléma szemléltetésére: egy egy- 20 szerű alfanumerikus megjelenítő (display) memó­riájában az információ a megjelenítő egység által előirt sebességgel kering. A tároló egy megcsapo­lására, — amelyet önkényesen kimenetnek nevezünk - csatlakozik a karakter (vagy szimbolium) generá- 25 tor egység, amely pl. egy katódsugárcsöves meg­jelenítőt vezérel. A vibrálás mentes megjelenítés (vagy további feltételek is, pl. egy dinamikus lép­tető regiszterre előírt minimális léptető frekvencia) egy adott információ-keringetési (léptetési) ritmust 30 követel meg. Ettől független időpontokban (pl. ha az operátor lenyom egy billentyűt) adat-beírási igény jelentkezik. A beírási cím általában az elő­zőleg beírt információ egységet (szót, karaktert) közvetlenül követő tároló-pozíció. A tároló aszinkron beírása során minden esetben ki kell várni, amíg a tárolóban keringő információ a megfelelő pozícióba kerül (ami sok alkalmazás­ban az előző beírást közvetlenül követő pozíció), majd a keringési hurkot - pl. adat-szelektor segít­ségével — megszakítva az új információ-egységet be kell írni. Az ismert megoldásoknál a tároló-beírás vezér­lése jelentős mennyiségű áramkört igényel: 1. A keringő információ egy erre kijelölt bitjével jelölik meg az utolsó, vagy a következő beírási pozíciót. A megoldás hátránya, hogy a tároló szó­hosszát legalább 1 bittel meg kell növelni az információ tárolásához minimálisan szükséges érték­hez képest, ami nagyobb tárolóknál több ezer vagy tízezer bitnyi járulékos tárolóigényt jelent, tehát drága, annak ellenére, hogy a vezérlő-logika, vi­szonylag egyszerű. 2. A recirkulációs memória hosszának (szó-kapa­citásának) megfelelő lépésszámú számláló áramkör számlálja a léptetőimpulzusokat, ezáltal reprezen­tálja a tároló mindenkori aktuális) címét. 171007

Next

/
Thumbnails
Contents