171002. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés koordinátaértékek digitális mérésére

15 171002 16 67 ÉS-kapu kimenetére van csatlakoztatva, amely­nek negált egyik bemenete a 20 órajelgenerátorhoz, másik bemenete pedig a 18 számláló 0-ik bináris kimenetéhez van csatlakoztatva. A 64b bistabil multivibrator kimenete 66b ÉS-kapun keresztül a 32b tároló beíró bemenetére van kapcsolva. A 66b ÉS-kapu másik bemenete a 18 számláló (n4-l)-ik kimenetére van csatlakoztatva. A 64b bistabil mul­tivibrátornak az a feladata, hogy az x irányú komparáláskor kiadott jelet csak akkor engedje tovább a 66b ÉS-kapu felé, amikor a 18 számláló és így a 32b tároló állapota a 20 órajelgenerátor léptetése folytán nem változik. A 66b ÉS-kapu csak az (n+l)-ik bináris kimenet egyik állapotában enged beírást a 32b tárolóba. Teljesen hasonló módon van kialakítva az y irányú 62a kimenethez csatlakoztatott ág is. A 10 tábla durva vezetékhálózatának x irányú 60b kimenetéhez, illetve y irányú 60a kimenetéhez 48a—48f kódérzékelő áramkörökön át 46a, illetve 46b tároló van csatlakoztatva. A kódérzékelő áram­körök erősítőt és komparátort tartalmaznak, ame­lyeket előnyösen komparátorerősitőként is ki lehet alakítani. A 46a és 46b tárolók beíró bemenetei 69 ÉS-kapu kimenetére vannak csatlakoztatva. A 69 ÉS-kapu negált első bemenete a 18 számláló (n-H)-ik bináris kimenetére, második bemenete az (n— l)-ik bináris kimenetére, harmadik bemenete pedig az n-ik bináris kimenetére van kapcsolva. A 69 ÉS-kapu a szemléltetett bekötés mellett azt biztosítja, hogy a durva rendszer kódolt infor­mációi a 46a és 46b tárolókba mindenkor a 18 számláló (n-fl)-ik bináris kimenetének abban az állapotában enged beírást, amelyben a finom rend­szer 32a és 32b tárolóiba nem történik beírás. A 69 ÉS-kapu kimenete azt is biztosítja, hogy ezen perióduson belül a beírás mindig a 12 letapogatóra jutó szinuszos gerjesztőfeszültség maximális ampli­túdójánál történik. A 46a, illetve 46b tároló ki­menete 44a, illetve 44b átkódoló áramkörön át 52a, illetve 52b összeadóra van csatlakoztatva. Az átkódoló áramkörök akkor szükségesek, ha a durva vezetékrendszer például Gray-kódban van lefek­tetve, ekkorv a durva rendszer digitális kimenő jeleit a találmány szerinti korrekció elvégzéséhez tiszta bináris kódba kell átalakítani. A korrekciót a 4. ábrán már ismertetett megoldás szerinti 50a ki­záró- VAGY-kapu és 52a összeadó, illetve 50b ki­záró-VAGY-kapu és 52b összeadó végzi. A durva rendszer kimenő digitális jelének a 46a, illetve 46b tárolóba való beírásával egyidejűleg a finom rendszer kimenő digitális jelei, 68a és 68b tárolóba kerülnek átírásra. Elegendően gyors ki­záró-VAGY-kapukat és összeadókat alkalmazva az x irányú 42b kimenetén és az y irányú 42a kimeneten egyszerre jelenik meg a teljes berendezés binárisan kódolt kimenő jele. A találmány szerint kialakított digitalizáló táb­lán alkalmazott gerjesztőfeszültség frekvenciáját a kívánt pontosságnak és sebességnek megfelelően kell megválasztani, előnyösnek találtuk az 5 kHz frekvenciát. A digitalizáló táblán az x és y irányú kétfázisú vezetékrendszert kb. -r- = 6 mm térközzel 5 kialakítva 0,1 mm-nél jobb felbontást lehet elérni. A találmány szerint kialakított digitalizáló táb­lának nagy előnye az ismert elrendezésekhez ké­pest, hogy nem kell a felbontásnak megfelelő sűrű­ségű huzalhálózatot készíteni. A találmány szerinti 10 rendszer előnyösen egyesíti magában az analóg és a digitális rendszer előnyeit. A digitalizáló tábla nem inkrementális, hanem abszolút rendszerű, így a letapogató felemelésekor, vagy a megengedettnél gyorsabb mozgatásakor sem ad hibás koordináta-15 értékeket. Zavarjelekre a berendezés kevéssé érzé­keny, mivel egy-egy nagy amplitúdójú zavarimpul­zus legfeljebb egy koordinátaértéket tehet hibássá. Szabadalmi igénypontok: 20 1. Eljárás koordinátaértékek digitális mérésére, amelynek során a koordinátaértéknek megfelelő ciklikusan ismétlődő digitális jelet állítunk elő, azzal jellemezve, hogy az említett első digitális jel 25 mellett a koordinátaértékkel arányos, az első digi­tális jel felbontóképességénél kisebb felbontóképes­ségű második digitális jelet képezünk, a, második digitális jelet az első és a második digitális jel egymással redundáns elemeinek összehasonlítása 30 alapján koorigáljuk, majd az első és a korrigált második digitális jelből a koordinátaértékkel ará­nyos egyetlen digitális kimenőjelet képezünk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az első digitális jelet 35 a koordinátaértéknek megfelelően ciklikusan ismét­lődő analóg jel digitális jellé való átalakításával, a második digitális jelet pedig a koordinátaérték köz­vetlen kódolásával képezzük. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foga-40 natosítási módja, azzal jellemezve, hogy az első digitális jelhez képest az első digitális jel félcikli­kusánál kisebb mértékben eltolt második digitális jelet képezünk. 4. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foga-45 natosítási módja, azzal jellemezve, hogy az első digitális jelhez képest az első digitális jel negyed­ciklusával eltolt, második digitális jelet képezünk. 5. Berendezés koordinátaértékek digitális méré­sére, amely berendezésnek a koordinátairányokban 50 elhelyezett egy-egy vezetékrendszere, a vezetékrend­szer mentén mozgatható, elektromágneses teret ger­jesztő letapogatója és a vezetékrendszerhez csatla­koztatott kiértékelő egysége van, azzal jellemezve, hogy a vezetékrendszer legalább két, a koordináta-55 irányban egymástól különböző felbontóképességű vezetékhálózatból van felépítve, ahol a nagyobb felbontóképességű első vezetékhálózatot kiterített két- vagy háromfázisú tekercselés alkotja. 60 6. Az 5. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az első vezeték­hálózat kétfázisú tekercselése két egymás felett elhelyezett huroksorból áll, amely huroksorok egy­máshoz képest a koordinátairányban a tekercselés 65 negyedciklusával el vannak tolva. 8

Next

/
Thumbnails
Contents