170968. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolat térelhatároló elemek oldható csatlakoztatásához
3 170968 4 dolgozó módon rögzítve dobozszerű paneles építményeket eredményeznek. E felismerés alapján a kitűzött feladatot a találd many értelmében olyan térelhatároló elemek oldható csatlakoztatásához alkalmas kapcsolat segít- 5 ségével oldottuk meg, amelynek az a lényege, hogy a térelhatároló elemek illeszkedési felületei, célszerűen valamennyi illeszkedési felülete mentén végigfutó, a felületre kitorkolló nyílással rendelkező, a nyílás szélességét meghaladó belső szélességű hor- lu nyok, valamint két-két, a nyílásokkal egymással szembe fordított horonyba vezethető, s bevezetett helyzetében a hornyokhoz tartozó elemeket együttdolgozásukat eredményező módon egymáshoz rögzítő rúdszerű kapcsolóelemek alkotják. Térelha- 15 tároló elemeken mindenféle e célra használt építőelem, így könnyűszerkezetű panel, lemez, lap stb., nyílászáró szerkezet, panelszerűen kiképzett üvegfal és hasonló értendő A találmányi ismérv szerint a hornyok kereszt- 20 metszetben lényegében T-alakúak, két-két egymással szembefordított horony lényegében H-alakú keresztmetszetű csatornát alkot, és a rúdszerű kap csolóelemek ugyancsak lényegében H-alakú keresztmetszettel rendelkeznek. 25 Célszerű lehet továbbá, ha a kapcsolatnak a térelhatároló elemek derékszögű csatlakoztatásához alkalmazható léc-szerű, derékszögű profilú egy vagy több sarokeleme van, és a hornyok e sarokelemiek) szárainak külső oldala mentén hosszirány- 30 ban húzódnak. A találmány előnyei a következők; a kapcsolat kialakítása egyetlen rúdszerű elemnek a térelhatároló elemekhez tartozó hornyok által alkotott csatornába vezetésével történik, tehát 35 sem szerszám alkalmazására, sem energiafelhasználásra (energiacsatlakozás kialakítására) nincs szükség. Az építéshelyen csak szerelési munkával megépíthető az épület, tehát az épületelemek előregyártottsági foka gyakorlatilag 100%-os, az élőmunka 40 igény minimális. Az építési sebesség a fent elmondottakból következően igen nagy. Szükség esetén az épület ugyancsak igen gyorsan elbontható, mivel a kapcsolat roncsolásmentesen oldható. A roncso lásmentesen oldható kapcsolatnak köszönhetően az 45 építőelemek többször újra felhasználhatók. Statikai funkcionális szempontból a találmány azért előnyös, mert a rúdszerű kapcsolóelem a térelhatároló elemeket teljes kerületük mentén összefogja, ezzel biztosítja együttdolgozásukat. A 50 kapcsolóelem rúdszerű kialakításának eredményeként pontszerű, vagy kis területen ható, élfeszült ségeket előidéző terhelésekkel nem kell számolni. Ugyanakkor a kapcsolóelemek a hornyokba helyezve gyakorlatilag víz- és légzáró labirintust ké- 55 peznek, így külön tömítőanyag alkalmazását feleslegessé teszik.. Mind a térelhatároló elemek, mind a kapcsolóelemek minden, a könnyűszerkezetes építési módszernél alkalmazott anyagfajtából készülhetnek, ter- 60 mészetesen a funkcióhoz kapcsolódó statikai igény figyelembevételével kell az anyagot megválasztani. Igen előnyös tényező, hogy konstrukciós változtatás nélkül azonos alapelemekből tetszés szerint kifelé vagy befelé nyíló nyílászáró szerkezetek ala- 65 kíthatók ki. Készregyártott nyílászáró-alaptípusok a rúdszerű kapcsolóelem segítségével minden további nélkül kombinált nyílászáró szerkezetekké egyesíthetők. A kapcsolat rendkívül egyszerű megoldása lehe tővé teszi a nagyüzemi, sorozatszerű előregyártást, a felhasználói igényekhez való rugalmas igazodást és az igényekhez rugalmasan alkalmazható raktárkészletezést. Végül kiemeljük, hogy a találmány szerinti kapcsolat maximális alaprajzi variabilitást biztosít, az épületek bővítését és áttelepítését teszi lehetővé, s a minimális élőmunka-igény mellett minimális tervezési munkát igényel, hiszen lényegében csak a szerkezeti rendszer adaptálásáról van szó. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen, amelyek a kapcsolat segítségével kialakított épületszerkezeti csomópontokat, valamint ilyen csomópontokkal rendelkező építményt tartalmaznak. A rajzokon az 1. ábra két egy síkban húzódó falpanel, és azokhoz kapcsolódó födémpanel derékszögű csatlakoztatását mutatja szétszedett, illetve elvágott perspektivikus nézetben, a 2. ábra ugyancsak szétszedett, perspektivikus nézetben olyan térbeli sarokcsatlakozási csomópontot tüntet fel, ahol három irányban húzódó térelhatároló elemek —két egymásra merőleges falpanel és egy azokhoz kapcsolódó födémpanel találkoznak, a 3. ábra perspektivikus nézetben szemléltet egy olyan egyszintes épületet, amelyet az 1. és 2. ábrák szerinti kapcsolatok alkalmazásával építettük meg. Az 1. ábrán baloldalt alul két, azonos függőleges síkban húzódó (egymás mellé sorolt) 1 és 3 panel kapcsolódó részeit tüntettük fel, amelyek valamely épület oldalfalát alkotják. Az 1 és 3 panelek felső pereméhez a vízszintes helyzetű 5 panel csatlakozik, amely az épület födémének részét képezi. Az 1. ábrán jól látható, hogy valamennyi 1,3 és 5 panel kerületmenti külső keskeny homlokfelülete mentén lényegében T-alakú 6 horony húzódik oly módon, hogy a T szára a keskeny homloklap felületébe kitorkollik. Természetesen olyan T-alakról van szó, amelynél* a szár hosszúsága azonos a hornyot határoló fal vastagságával, tehát a T szára a fejrészhez viszonyítva aránylag rövid. A 6 hornyot határoló belső falfelület egyébként lényegében C-alakú. A panelek derékszögű csatlakoztatásához a jelen kiviteli példánál segédelemet is alkalmaztunk. Ezt az egészében 2 hivatkozási számmal jelölt, derékszög alakú keresztmetszetű, lécszerű 2 sarokelem alkotja, amelynek mindkét szárán, azok külső oldala mentén a már leírttal azonos, lényegében T-alakú 6 hornyok vannak kialakítva. Az 1 és 3 paneleken a 6 hornyok helyzete úgy van megválasztva, hogy amikor az 1 és 3 paneleket egymás mellé soroljuk, a szomszédos panelek füg gőlegés keskeny homloklapjainak 6 hornyai egymással szemben helyezkedjenek el, a T szárai mintegy egymásba torkolljanak, miáltal a két 6 horony együttesen lényegében H-alakú keresztmetszetű, a 2