170968. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolat térelhatároló elemek oldható csatlakoztatásához

3 170968 4 dolgozó módon rögzítve dobozszerű paneles épít­ményeket eredményeznek. E felismerés alapján a kitűzött feladatot a találd many értelmében olyan térelhatároló elemek old­ható csatlakoztatásához alkalmas kapcsolat segít- 5 ségével oldottuk meg, amelynek az a lényege, hogy a térelhatároló elemek illeszkedési felületei, célsze­rűen valamennyi illeszkedési felülete mentén végig­futó, a felületre kitorkolló nyílással rendelkező, a nyílás szélességét meghaladó belső szélességű hor- lu nyok, valamint két-két, a nyílásokkal egymással szembe fordított horonyba vezethető, s bevezetett helyzetében a hornyokhoz tartozó elemeket együtt­dolgozásukat eredményező módon egymáshoz rög­zítő rúdszerű kapcsolóelemek alkotják. Térelha- 15 tároló elemeken mindenféle e célra használt építő­elem, így könnyűszerkezetű panel, lemez, lap stb., nyílászáró szerkezet, panelszerűen kiképzett üvegfal és hasonló értendő A találmányi ismérv szerint a hornyok kereszt- 20 metszetben lényegében T-alakúak, két-két egymás­sal szembefordított horony lényegében H-alakú ke­resztmetszetű csatornát alkot, és a rúdszerű kap csolóelemek ugyancsak lényegében H-alakú kereszt­metszettel rendelkeznek. 25 Célszerű lehet továbbá, ha a kapcsolatnak a térelhatároló elemek derékszögű csatlakoztatásához alkalmazható léc-szerű, derékszögű profilú egy vagy több sarokeleme van, és a hornyok e sarok­elemiek) szárainak külső oldala mentén hosszirány- 30 ban húzódnak. A találmány előnyei a következők; a kapcsolat kialakítása egyetlen rúdszerű elem­nek a térelhatároló elemekhez tartozó hornyok által alkotott csatornába vezetésével történik, tehát 35 sem szerszám alkalmazására, sem energiafelhasz­nálásra (energiacsatlakozás kialakítására) nincs szük­ség. Az építéshelyen csak szerelési munkával meg­építhető az épület, tehát az épületelemek előregyár­tottsági foka gyakorlatilag 100%-os, az élőmunka 40 igény minimális. Az építési sebesség a fent elmon­dottakból következően igen nagy. Szükség esetén az épület ugyancsak igen gyorsan elbontható, mivel a kapcsolat roncsolásmentesen oldható. A roncso lásmentesen oldható kapcsolatnak köszönhetően az 45 építőelemek többször újra felhasználhatók. Statikai funkcionális szempontból a találmány azért előnyös, mert a rúdszerű kapcsolóelem a térelhatároló elemeket teljes kerületük mentén összefogja, ezzel biztosítja együttdolgozásukat. A 50 kapcsolóelem rúdszerű kialakításának eredménye­ként pontszerű, vagy kis területen ható, élfeszült ségeket előidéző terhelésekkel nem kell számolni. Ugyanakkor a kapcsolóelemek a hornyokba he­lyezve gyakorlatilag víz- és légzáró labirintust ké- 55 peznek, így külön tömítőanyag alkalmazását feles­legessé teszik.. Mind a térelhatároló elemek, mind a kapcsoló­elemek minden, a könnyűszerkezetes építési mód­szernél alkalmazott anyagfajtából készülhetnek, ter- 60 mészetesen a funkcióhoz kapcsolódó statikai igény figyelembevételével kell az anyagot megválasztani. Igen előnyös tényező, hogy konstrukciós változ­tatás nélkül azonos alapelemekből tetszés szerint kifelé vagy befelé nyíló nyílászáró szerkezetek ala- 65 kíthatók ki. Készregyártott nyílászáró-alaptípusok a rúdszerű kapcsolóelem segítségével minden további nélkül kombinált nyílászáró szerkezetekké egyesít­hetők. A kapcsolat rendkívül egyszerű megoldása lehe tővé teszi a nagyüzemi, sorozatszerű előregyártást, a felhasználói igényekhez való rugalmas igazodást és az igényekhez rugalmasan alkalmazható raktár­készletezést. Végül kiemeljük, hogy a találmány szerinti kap­csolat maximális alaprajzi variabilitást biztosít, az épületek bővítését és áttelepítését teszi lehetővé, s a minimális élőmunka-igény mellett minimális ter­vezési munkát igényel, hiszen lényegében csak a szerkezeti rendszer adaptálásáról van szó. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen, amelyek a kapcsolat segítségével kialakított épületszerkezeti csomó­pontokat, valamint ilyen csomópontokkal rendel­kező építményt tartalmaznak. A rajzokon az 1. ábra két egy síkban húzódó falpanel, és azokhoz kapcsolódó födémpanel derékszögű csat­lakoztatását mutatja szétszedett, illetve elvágott perspektivikus nézetben, a 2. ábra ugyancsak szétszedett, perspektivikus nézetben olyan térbeli sarokcsatlakozási csomó­pontot tüntet fel, ahol három irányban húzódó térelhatároló elemek —két egymásra merőleges fal­panel és egy azokhoz kapcsolódó födémpanel talál­koznak, a 3. ábra perspektivikus nézetben szemléltet egy olyan egyszintes épületet, amelyet az 1. és 2. ábrák szerinti kapcsolatok alkalmazásával építettük meg. Az 1. ábrán baloldalt alul két, azonos függőleges síkban húzódó (egymás mellé sorolt) 1 és 3 panel kapcsolódó részeit tüntettük fel, amelyek valamely épület oldalfalát alkotják. Az 1 és 3 panelek felső pereméhez a vízszintes helyzetű 5 panel csatla­kozik, amely az épület födémének részét képezi. Az 1. ábrán jól látható, hogy valamennyi 1,3 és 5 panel kerületmenti külső keskeny homlokfelülete mentén lényegében T-alakú 6 horony húzódik oly módon, hogy a T szára a keskeny homloklap felületébe kitorkollik. Természetesen olyan T-alak­ról van szó, amelynél* a szár hosszúsága azonos a hornyot határoló fal vastagságával, tehát a T szára a fejrészhez viszonyítva aránylag rövid. A 6 hor­nyot határoló belső falfelület egyébként lényegében C-alakú. A panelek derékszögű csatlakoztatásához a jelen kiviteli példánál segédelemet is alkalmaztunk. Ezt az egészében 2 hivatkozási számmal jelölt, derék­szög alakú keresztmetszetű, lécszerű 2 sarokelem alkotja, amelynek mindkét szárán, azok külső ol­dala mentén a már leírttal azonos, lényegében T-alakú 6 hornyok vannak kialakítva. Az 1 és 3 paneleken a 6 hornyok helyzete úgy van megválasztva, hogy amikor az 1 és 3 paneleket egymás mellé soroljuk, a szomszédos panelek füg gőlegés keskeny homloklapjainak 6 hornyai egy­mással szemben helyezkedjenek el, a T szárai mint­egy egymásba torkolljanak, miáltal a két 6 horony együttesen lényegében H-alakú keresztmetszetű, a 2

Next

/
Thumbnails
Contents