170964. lajstromszámú szabadalom • Berendezés végrehajtó és tartalék számítógép közötti együttműködés biztosítására

5 170964 6 megoldások a real-time vezérlésű adatfeldolgozó rendszer kapacitásának általános csökkenésére ve­zetnek. Találmányunk tárgya olyan berendezés, amely lehetővé teszi a számítógépek közötti együtt- 5 működést anélkül, hogy hátrányosan befolyásolná a redundancia nélküli, egyedül dolgozó számítógépen elérhető adatfeldolgozási sebességet, vagy befolyá­solná a működő számítógépen folyó munkát, noha az adatfelújítás például a tartalék számítógépben 10 olyan időkésést hozhat létre, ami az utasítások feldolgozása során elvben megengedhetetlen lenne. A találmány tehát berendezés végrehajtó és tartalék számítógép közötti együttműködés bizto­sítására, például a tartalék számítógépnek a ls korábban különálló munkát végző végrehajtó számítógép által előállított adatokkal való ellátására és ezzel a két számítógép párhuzamos szinkron üzemének beállítására, amely berendezésben a számítógépekhez buszrendszer időzítőbuszán át 20 időzítő impulzusokat előállító közös óragenerátor van csatlakoztatva, mindegyik számítógép címez­hető funkcionális egységeket, például memória egységeket, aritmetikai egységeket, munkaregisz­tereket tartalmaz, amely funkcionális egységek a 25 buszrendszer adatok továbbítására szolgáló adat­buszához és címek valamint parancsok továbbí­tására szolgáló parancsbuszához vannak csatlakoz­tatva, és amely funkcionális egységek között az óragenerátor indítására egymás után kiolvasott és 30 több időzítő fázisból álló feldolgozó ciklus során feldolgozott utasításokat tároló utasítás regiszte­reket tartalmazó legalább egy funkcionális egység van. A berendezést az jellemzi, hogy a közös óragenerátorhoz és mindkét számítógép buszrend- 35 szeréhez csatlakoztatott, egy elsődleges start im­pulzusra a két számítógép párhuzamos üzemét indító start impulzusforrása, a végrehajtó számító­gép adatbuszáról a tartalék számítógép adatbusza felé adatokat egyirányban, az időzítő impulzusok 4 0 által megszabott egy időzítő fázis hosszánál na­gyobb időkésleltetéssel továbbító adatátviteli csator­nája és a tartalék számítógép indítását a végrehajtó számítógép indításához képest az adatátviteli csa­torna késleltetésével közel megegyezően késleltető 45 legalább egy késleltető eleme van. A találmányt a továbbiakban az 1-3. ábrák alapján ismertetjük, amely ábrákon a végrehajtó és a tartalék számítógépből és a találmány szerinti berendezésből álló rendszer egy-egy kiviteli alakja 50 látható. Az 1—3. ábrák mindegyikén látható közös CG óragenerátor, továbbá FUe és FUr funkcionális egységek. A végrehajtó (működő) E számítógéphez tartozó egységeket e betű, a tartalék R számító- 55 géphez tartozókat r betű jelöli. A funkcionális egységeket buszrendszer köti össze, amely dbe és dbr adatbuszokból, obe és obr parancsbuszokból valamint tbe és tbr időzítőbuszokból áll. Továbbá látható, hogy a számítógépek mindegyike IRSe és 60 IRSr utasítás regiszterekből álló sorozatot tartal­maz, ezek bizonyos számú regiszterből állnak, bennük találhatók azok az utasítások, amelyek egymás után, vagy valamely előírt sorrendben a parancsbuszra kerülnek, mint amire példa valamely 65 ugrás utasítás. Az utasítás regiszterek egyike kezdő BIRe és BIRr utasítás regiszter, ez olyan utasítást tárol abszolút-értékben meghatározva, aminek se­gítségével a számítógép elindul. Ezen kezdő utasítás regisztert „start jump" (indulj ugrás) utasítás választja ki a megfelelő parancsbuszon. A számító­gépek együttműködése során a megfelelő számító­gép időzítő fázisait a start jump utasítás feldolgozó ciklusa rögzíti, amint ezt a későbbiekben leírjuk. Ugró utasítások használata az általában ismert számítógépes technika részét alkotja és az ugró utasítások feldolgozási módja nem befolyásolja találmányunk lényegét nagyobb^ mértékben, mint amit kezdetben megmagyaráztunk a funkcionális egységekhez csatlakozó egységesített buszrendszer segítségével történő utasításfeldolgozással kapcso­latban. A találmány szerinti előnyös berendezés, ami lehetővé teszi az egységesített-busz-rendszer szá­mítógépeinek együttműködését, mindhárom ábra szerint DCH adatátviteli csatornát és SP start impulzusforrást tartalmaz főrészként, legalább egy késleltető elemmel felszerelve. A DCH adatátviteli csatorna egyirányú a mű­ködő számítógéptől a tartalék számítógép felé és a számítógépek együttműködése esetén alkalmazzák, például a tartalék számítógép adatokkal történő felújításánál, ez azon adatokon alapszik, ami a végrehajtó munka során a működő számítógép dbe adatbuszára megy és ami a csatornán keresztül a tartalék számítógép adatbuszára kerül anélkül, hogy az egész művelet során megzavarta volna a működő számítógép real-time vezérlését. Amint a bevezető magyarázatokból kitűnt, a funkcionális egységek úgy helyezkednek el az. egységesített-busz-rendszer elvei szerint felépített számítógépben, hogy a busz­rendszer fizikai méretei olyan kicsik, amilyenek csak lehetnek. Azonban párhuzamos üzemű szá­mítógépek esetén a busz rendszerek között szim­metrikus adatátvitelt alkalmazunk, ami azt jelenti, hogy az adatbuszhoz képest ez az adatátviteli csa­torna kétszer annyi vezetéket, impulzus erősítőt és impulzus regenerátort tartalmaz. Az adatátviteli csatorna felépítése csupán elvileg látható az ábrá­kon, mivel sokféle kialakítás alkalmazható. Észre kell azonban venni, hogy valamennyi megoldás időkésleltetést okoz az átvitt adatokban annyira, ami meghaladja a CG óragenerátorból előállított időzítőimpulzus egy fázisát. A CG óragenerátor közös mindkét számítógép számára. Az adatfel­újítás során hibás adatokat állít elő a tartalék számítógép, és ezt nem szabad elküldeni valamely megcímzett FUr funkcionális egységbe. Ezért CM vezérlős memória tartozik az adat továbbító csator­nához, ami rögzíti a kézi vagy automatikus üzem­módú átvitel állapotát. A vezérlő memória vezérli TL továbbító logikát, ami valamely ts átviteli ál­lapot esetén kinyitja az átviteli csatornát és meg­akadályozza a hibás adatok átvitelét. Az 1. és 3. ábrák szerinti kiviteli alakokban a tartalék szá­mítógép dbr adatbusza egy vevő részre, amelyen keresztül az adatok a funkcionális egységek egyi­kéhez mennek, valamint egy adó részre oszlik, utóbbin keresztül a funkcionális egységek egyikéről jönnek az adatok. A továbbító logikához tartozó 3

Next

/
Thumbnails
Contents