170959. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 4- izotiocianato- 4'-nitro-difeniléter előállítáásra
3 170959 4 közömbös szerves oldószerben 100—200 C hőmérsékleten történő hevítéssel alakítjuk az (I) képletű 4-izotiocianato-4'-nitro-difeniléterré. Ugyancsak a találmány szerint úgy is eljárhatunk, hogy a (IV) képletű vegyületet ásványi savas sóvá vagy acilezett származékká alakítjuk, amelyből az (I) képletű terméket 100-200 C° hőmérsékleten közömbös szerves oldószerben állítjuk elő. Bázisként alkálifém-karbonátot, -hidrogénkarbonátot, -oxidot, -hidroxidot, -hidridet, -amidot vagy rövid szénláncú alkoholátot használhatunk. Előnyösen kálium-karbonátot alkalmazunk. A (II) képletű vegyület előállításánál a reakció közegként valamely poláros, aprotikus oldószert, például dimetil-formamidot, dimetil-szulfoxidot, dioxánt stb. használhatunk. A (II) képletű 4-acetamino-4'-nitro-difeniléter dezacetilezését vizes ásványi savval, például vizes sósav- vagy kénsav-oldattal végezzük. Előnyösen 10—20%-os vizes sósav-oldatot alkalmazunk. Közömbös szerves oldószeren a végrehajtott reakciók szempontjából közömbös oldószert értünk, amely nem lép reakcióba sem a reakció komponensekkel, sem pedig a végtermékkel. Közömbös szerves oldószerként például benzolt, toluolt, xilolt, klórbenzolt, diklórbenzolt, dietilénglikol-dimetilétert stb. használhatunk. Előnyösen xilolt, o-diklórbenzolt vagy dietilénglikol-dimetilétert alkalmazunk. A (III) képletű 4-amino-4'-nitro-difenilétert célszerűen 1,2—1,4 mólekvivalens mennyiségű alkálifém- vagy ammóniumrodaniddal visszük reakcióba. Alkálifém-rodanidként célszerűen nátriumrodanidot vagy káliumrodanidot ákalmazhatunk. A találmány szerinti eljárás egyik előnyös változata szerint a (IV) képletű 4-(4'-nitro-fenoxi)-fenil-tiokarbamidot ásványi savval savaddíciós sóvá alakítjuk, és az így kapott tiouróniumsó 100-200 C°-on, előnyösen 150-160 C°-on közömbös szerves oldószerben történő hevítésével kapjuk a végterméket. Ásványi savként előnyösen sósavat alkalmazhatunk, például sósavas etilacetát, sósavas etanol, sósavas izopropanol vagy sósavgáz alakjában. A találmány szerinti eljárás egy további előnyös változata szerint a (IV) képletű vegyületet N-acil-származékká alakítjuk, amelyből 100-200 C°-on közömbös szerves oldószerben végzett hevítéssel állítjuk elő az (I) képletű végterméket. A (IV) képletű wegyület acilezését önmagában ismert módon, valamely 1-6 szénatomszámú alkánkarbonsav reakcióképes származékával, pl. savkloriddal vagy savanhidriddel végezzük. Előnyösen ecetsavanhidridet vagy acetilkloridot alkalmazunk. A találmány szerint tehát úgy járunk el, hogy 4-hidroxi-acetanilidet 1—1,5 mólekvivalens mennyiségű bázis jelenlétében 60-200 C°, előnyösen 100-180C0 hőmérsékleten 4-klór-nitro-benzollal reagáltatunk, a képződő (II) képletű 4-acetamino-4'-nitro-difenilétert vizes ásványi savval 60-120C°-on kezeljük, a (III) képletű 4-amino-4'-nitro-difeniléter így kapott ásványi savas sóját közömbös szerves oldószerben alkálifém- vagy ammónium-rodanid 1-2, célszerűen 1,2—1,4 mólekvivalens mennyiségével reagáltatjuk 70—200 C° hőmérsékleten, és a képződő (IV) képletű 4-(4'-nitro-fenoxi)-fenil-tiokarbamidot - adott esetben ásványi sóvá vagy acilezett származékká alakítás után -100-200 C° hőmérsékleten történő hevítéssel 5 alakítjuk az (I) képletű termékké. A találmány szerinti eljárás különösen előnyös foganatosítási módja szerint bázisként alkálifém-karbonátot, poláros oldószerként dimetil-formamidot, vizes ásványi savként 10-20%-os vizes só-10 savoldatot, szerves oldószerként o-diklórbenzolt, xilolt, vagy dietilénglikol-dimetilétert használunk, s a (IV) képletű vegyületet acetilkloriddal vagy ecetsavanhidriddel acilezzük. 15 A találmány szerinti eljárás segítségével az ismert eljárásoknál lényegesen gazdaságosabban és iparilag könnyen kivitelezhető módon, rövid reakcióidővel állítható elő az (I) képletű 4-izotiocianato-4'-nitro-difeniléter. A nagyobb mennyiségben kü-20 lönösen veszélyes és nehezen kezelhető foszgén, tiofoszgén, illetve széndiszulfid alkalmazására nincs szükség. Az irodalomban eddig nem ismertetett, új vegyületként előállított (IV) képletű 4-(4'-nitro-fenoxi)-fenil-tiokarbamid intermedierből nyert (I) kép-25 létű 4-izotiocianato-4'-nitro-difeniléter gyógyszeripari célokra megkívánt tisztaságú. A 4-hidroxiacetanilidre számolt termelés — az ismert eljárások legfeljebb 20%-os összhozamával szemben - 40% felett van. 30 A találmány szerinti eljárást az alábbi példák segítségével részletesen ismertetjük. 1. példa 35 151 g 4-hidroxi-acetanilidet és 82 g elporított káliumkarbonátot 500 ml dimetil-formamidban kevertetés közben 100-130 C°-ra melegítünk, majd rövid idő múlva hozzáadjuk 157 g 4-klór-nitro-40 -benzol 100 ml dimetil-formamiddal készült oldatát. A reakcióelegyet kevertetés közben 4 órán keresztül forraljuk, majd az oldószer főtömegét csökkentett nyomáson ledesztilláljuk. A maradékot 2 1 vízbe öntjük, a kivált terméket szűrjük, vízzel mos-45 suk, etanolból átkristályosítjuk. 245 g (90%) 4-acetamino-4'-nitro-difenilétert kapunk. Op.: 156-158 C°. 2. példa. 50 245 g 4-acetamino-4"-nitro-difenilétert 800 ml tömény vizes sósav és 1 500 ml víz elegyében 3 óra hosszat forralunk, keverés közben. Az oldatból hűtésre 210 g (87%) 4-ammónium-4'-nitro-difenil-55 éter-hidroklorid válik ki. Op.: 242-243 C°. 3. példa 60 266,5 g 4-ammónium-4'-nitro-difeniléter-hidrokloridot és 91 g ammónium-rodanidot 800 ml xilolban forralunk kevertetés közben. 1 óra eltelte után a kivált anyagot szűrjük, vízzel mossuk, majd acetonból átkristályosítjuk. 245 g (85%) 4-(4'-nitrofen-65 oxi)-fenil-tiokarbamidot kapunk. Op.: 202-204 C°. 2
