170957. lajstromszámú szabadalom • Szabályozható szórt induktivitású hangfrekvenciás illesztőtranszformátor

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1974. VII. 31. (EE-2258) Közzététel napja: 1977. V. 28. Megjelent: 1978. IV. 29. 170957 Nemzetközi osztályozás: H01F 15/04, 17/00, 17/06, 19/00, 19/02 Feltalálók: Gobbi István fizikus, Facsády Tamás villamosmérnök, Nagy Józsefné villamos­mérnök, Tornyi Lajos villamosmérnök, Budapest Tulajdonos: Elektroakusztikai Gyár, Budapest Szabályozható szórt induktivitása hangfrekvenciás illesztőtranszformátor 1 2 A hangfrekvenciás stúdiótechnika egyik fontos követelménye az, hogy az erősítőlánc átvitele ne terjedjen ki a hangfrekvenciánál jelentősen nagyobb frekvenciák tartományába, a nagyfrekvenciás zava­rok elkerülése végett. Ennek érdekében úgy járnak 5 el, hogy az erősítő lánc elején felső sávhatároló aluláteresztő szűrőt iktatnak be. Ellenkező esetben ugyanis, ha a nagyfrekvenciás jel az erősítőlánc bemenetére jut, az elkerülhetetlen nonlinearitások miatt a nagyfrekvenciás jelek demodulációja lép 10 fel, és a további fokozatokban a demoduláció által létrejött zavaró hangfrekvenciás jel már nem küszö­bölhető ki. Feltétlenül szükséges tehát, hogy a felső sávhatároló szűrő az erősítőlánc bemenete előtt legyen. Különösen jelentős ez a probléma a nagy érzé­kenységű bemenettel rendelkező erősítőláncoknál, ha a bemenetre hosszú kábelek - például mikro­fonkábelek — csatlakoznak, amelyek nagyobb frek­vencián antennaként viselkednek. Ezideig ezt a problémát úgy oldották meg, hogy az erősítőlánc bemenete elé különálló induk­tív elemet és kapacitív elemet tartalmazó alul­áteresztő szűrőt kapcsoltak. Egy másik lehetséges megoldás szerint az erősítőlánc bemenete elé kap- 25 csolt, illesztési és szimmetrizálási célokból egyéb­ként is szükséges illesztőtranszformátor átviteli ka­rakterisztikáját alakítják ki olyanná, hogy a felső sávhatárolást megvalósítsa. Ez az ismert konstruk­ciós módszerekkel, elsősorban a transzformátor 30 15 20 szórt induktivitásának megfelelő értékű megválasz­tásával érhető el. E megoldások azonban több szempontból hát­rányosak. Az első, vagyis különálló induktív elemet alkalmazó megoldás azért hátrányos, mert külön alkatrészeket kell beszerelni, ezeknek viszonylag nagy a helyigénye, továbbá az induktív elem ohmikus ellenállása a zaj szintjét jelentősen meg­növeli. Ennek gyakorlati hátrányai - melyek külö­nösen félvezető, illetve integrált áramköröket tar­talmazó rendszereknél szembetűnőek — a szak­emberek előtt általánosan ismertek. A másik megoldás, melynél a különálló induktív elemet transzformátor szórt induktivitása helyet­tesíti, az ismert kiviteli formák mellett azért hát­rányos, mert a transzformátor szórt induktivitá­sának értéke az ismert módszerekkel nem állítható be a szükséges pontosságra. Az ismert módszerek­kel betartható tűrésmező ± 40% . . .. ± 60%, szem­ben a kívánatos ± 5% . . .. ± 10%-kal. A szórt in­duktivitás értékének pontos beállítása azért szük­séges, mert túlságosan nagy értékű szórt indukti­vitás esetén megengedhetetlen mértékű a zaj növe­kedése, és az erősítőlánc átviteli sávjában a felső határfrekvencia közelében a frekvenciamenet ked­vezőtlenül alakul, túlságosan kis értékű szórt irt duktivitás esetén pedig a sávhatárolás nem elég hatásos. A találmány szerinti megoldás segítségével a hangfrekvenciás stúdiótechnikában alkalmazott erő-170957

Next

/
Thumbnails
Contents