170934. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elasztomerek hőrelágyuló műanyaghoz, elasztomerhez, vagy más anyaghoz kapcsolására

3 170934 4 -hőrelágyuló műanyag- elasztomer). Ismeretes, hogy egy kapcsolat külső légköri hatásokkal és/vagy üzemi hatásokkal szembeni ellenállóképessége a határfelületek számának növekedésével csökken. A két, hőrelágyuló műanyaggal kasírozott elasztomer rétegből álló kapcsolat nagymennyiségű anyagot igényel és a két különböző munkaművelet miatt jelentős munkaráfordítással jár. A találmány célja, hogy a fentiekben részletezett hátrányokat kiküszöbölje, és olyan, a bevezetőben említett eljárást hozzon létre, amely lehetővé teszi elasztomer hőrelágyuló műanyaghoz, elasztomerhez, vagy más anyaghoz kapcsolását. A találmány feladata, hogy elasztomer anyagú többrétegű burkolatok előállításához olyan eljárást szolgáltasson, amely tartós, jól tapadó és tömör kapcsolattot biztosít, egyetlen munkafolyamatban, csekély anyagfelhasználással, egyszerű műszaki eszközökkel és csekély munkaráfordítással végrehajtható, és az előállított kapcsolat közel olyan tulajdonságokkal rendelkezik, mint maga az elasztomer anyag. Ezt a feladatot annak a felismerésnek az alapján oldottuk meg, hogy egy hőrelágyuló műanyagból álló rétegnek valamely elasztomerhez való tapadóképességét jelentősen növelni lehet, ha az elasztomer felületét a hőrelágyuló műanyagréteggel történő összekapcsolás előtt energiaközlés, főként forró gázként alkalmazott hőenergia közlése útján a hőrelágyuló műanyag olvadási hőmérséklettartományát meghaladó, de az elasztomer bomlási hőmérsékleténél alacsonyabb hőmérsékleten, atmoszférás nyomáson termikusan és kémiailag aktiváljuk. ilyen aktiválás után olyan hőrelágyuló műanyagokat és elasztomereket is össze lehet egymással kapcsolni, amelyek aktiválás nélkül egyáltalán nem, vagy nem kielégítően kapcsolhatók össze. Az elasztomer és a hőrelágyuló műanyag közötti kapcsolat akkor jön létre, ha mindkettőt közvetlenül az elasztomer aktiválása után kombinált hő- és nyomóhatásnak vetjük alá, miközben a hőmérséklet már a hőrelágyuló műanyag olvadási tartományába eső értékre csökkent. Hasonlóképpen valamely elasztomert egy másik elasztomerrel úgy kapcsolhatunk össze, hogy mindkettőt energiaközlés útján aktiváljuk, majd ezt követően a kapcsolatot egy hőrelágyuló műanyagréteg, mint közbenső réteg bevitelével kombinált hő- és nyomóhatás mellett hozzuk létre. Hasonló módon kapcsolható össze valamely elasztomer egy tetszőleges más anyaggal, ha ez utóbbi kielégítő hőállóságú és szükség esetén megfelelő előkezelést kapott. Megfelelő hőrelágyuló műanyag alkalmazása esetén a találmány szerinti eljárással kapcsolat létesíthető elasztomer és hőrelágyuló műanyag, elasztomer és elasztomer, valamint elasztomer és egyéb anyag között, amely kapcsolat minősége közelítőleg azonos két hőrelágyuló műanyag között létesített hegesztett kapcsolat minőségével, és tulajdonságaiban megközelíti az elasztomerek kiváló tulajdonságait, és végül, de nem utolsósorban a kapcsolat vízzáró. A találmány szerinti eljárással a kapcsolat veszélytelenül, az időjárástól függetlenül állítható elő, csekély munkaráfordítást, egyszerű műszaki eszközöket, kis anyagfelhasználást igényel, és a kapcsolat közvetlenül a helyszínen létesíthető. A találmányt a továbbiakban egy foganatosítási példa kapcsán, a csatolt rajz alapján ismertetjük 5 részletesen. A rajz a találmány szerinti eljárással létrehozott kapcsolatot metszetben mutatja. Valamilyen 1 alapon elhelyezett 2 és 3 elasztomerfóliát kívánunk összekapcsolni, amely utóbbiak 10 anyaga lehet például etilén- propilén- terpolimerkaucsuk, vagy polikloroprénkaucsuk, amely utóbbi pl. poláris anyagokból, mint poliamidok, polivinilklorid, polivinilacetát, valamint ezek keverékeiből, vagy nem poláris hőrelágyuló műanyagokkal alko-15 tott kopolimereiből áll. A kapcsolatot a rajz alján feltüntetett vonalon bejelölt 7, 8, 9, 10 tartományokban hozzuk létre. E tartományok bejelölése a jobb áttekinthetőséget szolgálja, és minden rétegre vonatkozik. A kapcsolatot 6 közbenső réteggel 2o hozzuk létre, amelyet a hőrelágyuló műanyagból álló 12 szalagból vagy huzalból állítunk elő. Az eljárás foganatosításához segédeszközként forró gáz kibocsátására szolgáló 4 fúvókát, a 12 szalag vagy huzal vezetésére szolgáló 5 vezetőelemet és 11 25 nyomógörgőket alkalmazunk. Az eljárás foganatosítása a következőképpen történik: A munka menete az ábrát tekintve jobbról balra halad. A 2 fóliát a 4 fúvókából kilépő forró gáz hozzávezetésével a 7 tartományban termikusan 30 és kémiailag aktiváljuk. Ennek biztosítására az elasztomerfólia felületi hőmérsékletét a hőrelágyuló műanyag olvadási hőmérséklettartománya feletti, de az elasztomer bomlási hőmérsékleténél alacsonyabb értékre növeljük. A nyomás eközben normál, at-35 moszférás értéken van. A 8 tartományban, a 4 fúvóka mögött az elasztomerfólia kissé lehűl. Az 5 vezetőelemből kilépő hőrelágyuló műanyagból álló 12 szalag vagy huzal a 9 tartományban uralkodó hőmérséklet hatására megolvad. A 10 tartomány-40 ban a 2 és 3 elasztomerfóliákat a közöttük lévő megolvadt 12 szalag vagy huzal útján, a 11 nyomógörgők segítségével összekapcsoljuk. Ennek eredményeként háromrétegű anyagot kapunk, amelyben a 2 és 3 elasztomerfóliák a hőrelágyuló műanyag-45 ból kapott 6 közbenső réteggel szorosan és vízzáróan össze vannak kapcsolva. A 3 elasztomerfóliánál az aktiválási hőmérsékletre hevítés, az ezt követő lehűlés, a hőrelágyuló műanyaggal való érintkezés az ábrán kissé jobbra eltolva következik 50 te. A gyakorlatban a 4 fúvóka, 5 vezetőelem és 11 nyomógörgők egyetlen könnyen kezelhető készülékbe vannak foglalva. A fenti példában az elasztomer felületének ak-55 tiválásakor egyidejű termikus és kémiai aktiválás következik be. A közölt hőenergia hatására ugyanis az elasztomernél felületi reakciók, nevezetesen oxidáció és kezdődő pirolízis következnek be: 60 Szabadalmi igénypont: Eljárás elasztomerek hőrelágyuló műanyaghoz, elasztomerhez, vagy más anyaghoz kapcsolására, amelynél kötőanyagként hőközlés útján megolvasz-65 tott hőrelágyuló műanyagot alkalmiÉWik, aézfal j«l-2