170902. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1,3,4-tiadiazol-2-il-karbamidok előállítására, valamint az ezeket hatóanyagként tartalmazó gyomirtószerek
3 170902 4 A találmány szerinti eljárással előállított vegyületektől és az alkalmazási területtől függően a gyomok csíráinak (magjainak) irtására általában 0,5-5 kg alkalmazott hatóanyag/ha mennyiség szükséges, mimellett az eljárást mind a kikelés 5 előtti szakaszban, mind a kikelés utáni szakaszban alkalmazhatjuk. A találmány szerinti eljárással előállított hatóanyagot önmagában vagy egyéb hatóanyagokkal összekeverve is alkalmazhatjuk. Adott esetben a 10 találmány szerinti hatóanyaghoz más növényvédőszert vagy kártevőirtószert, például fungicideket, nematocideket vagy más szereket adhatunk, a kívánt cél elérésének megfelelően. Ugyanúgy lehetséges például valamilyen trágyázószer hozzáadása is. 15 A hatásspektrum kiszélesítése vagy a parlagon levő növényzet kiirtása céljából a hatóanyaghoz hozzáadhatunk egyéb gyomirtószereket is. Ilyen gyomirtó hatású keverékadalékok lehetnek például 20 a triazin, aminotiazol, anilid, diazin, uracil, alifás karbonsavak és halogénkarbonsavak, halogénezett benzoesavak, karbamidsav- és tiokarbamidsavészterek, karbamid, 2,3,6-triklórbenziloxipropanol, a rodántartalmú szerek és mások csoportjába tartozó 25 hatóanyagok. További adalékanyagok lehetnek például az olyan nem fitotoxikus adalékanyagok is, melyek a gyomirtószerekkel együtt szinergetikus hatásnövekedést okoznak, ilyenek lehetnek a nedvesítőszerek, emulgeálószerek, oldószerek és olajos 30 adalékok. A hatóanyagot célszerűen valamilyen készítmény alakjában, mint amilyenek a porok, permetezőszerek, granulátumok, oldatok, emulziók vagy szuszpenziók, valamilyen folyékony és/vagy szilárd 35 vivőanyag, illetve hígítószer, adott esetben nedvesítő, ragasztó, emulgeáló és/vagy diszpergáló segédanyaggal együtt alkalmazzuk. Alkalmas folyékony vivőanyagok például a víz, alifás és aromás szénhidrogének, mint amilyen a 40 benzol, toluol, xilol, ciklohexanon, izoforon, továbbá az ásványolajfrakciók. Alkalmas szilárd vivőanyagok például a földásványok, mint amilyen a tonzil, szilikagél, talkum, kaolin, agyag, mészkő, kovasav és a növényi ter- 45 mékek, mint amilyenek a lisztek. Alkalmas felületaktív anyagok például a kalcium-ligninszulfonát, polioxietilén-oktilfenoléter, a naftalinszulfonsavak, fenolszulfonsavak, formaldehid-kondenzátumok, zsíralkoholszulfátok és a zsír- 50 savak alkálifém- és alkáliföldfémsói. A gyomirtószerben levő hatóanyag mennyisége széles körben változhat. A készítmény például körülbelül 20-80 súly% hatóanyagot, körülbelül 55 80-20 súly% folyékony vagy szilárd vivőanyagot tartalmazhat ugyanúgy, mint adott esetben maximum 20 súly% felületaktív anyagot. Az eddig még nem ismert új (I) általános képletű vegyületeket - mely képletben Rí, R2 és n 60 jelentése az előzőkben megadottakkal egyező - a találmány értelmében a következő módon állíthatjuk elő: valamely (II) általános képletű vegyületet - mely képletben Rt és n jelentése az előzőkben megadottakkal egyező - • 65 a) amennyiben R2 jelentése hidrogénatom, a (III) képletű valamilyen szerves oldószerben oldott metil-izocianáttal reagáltatunk, vagy b) amennyiben R2 jelentése metil-csoport, valamely (IV) általános képletű karbamoilhalogeniddel — mely képletben Hal jelentése halogénatom - egy savmegkötőszer jelenlétében, valamely iners oldószerben oldva reagáltatunk, vagy c) valamely szénsavészter-halogeniddel, előnyösen szénsavfenilészter-kloriddal vagy tioszénsav-S-fenilészter-kloriddal vagy foszgénnel egy savmegkötőszer jelenlétében, valamely inert oldószerben oldva reagáltatunk, majd a reakcióterméket az (V) képletű dimetilaminnal reagáltatjuk és az így kapott terméket adott esetben egy oxidálószerrel, előnyösen valamilyen szerves hidrogénperoxiddal, persawal vagy egy szervetlen oxidálószerrel valamilyen oldószerben kezeljük. Az olyan (I) általános képletű vegyületek előállítására, mely képletben n értéke 1, oxidálószerként előnyösen szerves hidrogénperoxidokat, mint amilyen a terc-butilhidrogénperoxid vagy persavakat, mint amilyen az m-klórperbenzoesav stb. illetve N-halogénsavamidokat, mint amilyen az N-brómszukcinimid vagy szervetlen vegyületeket, mint amilyen a hidrogénperoxid, nátrium-meta-perjodát stb. alkalmazunk. Az oxidáláshoz előnyösen az oxidálószer két oxidációs egyenértéknyi mennyiségét vagy egy kis felesleget alkalmazunk egy mól tio-vegyületre számítva körülbelül 0-60 C° közötti hőmérsékleten. Az olyan (I) általános képletű vegyületek előállítására, mely képletben n értéke 2, a fent említett oxidálószereken kívül még egyéb szervetlen szereket, mint amilyen a klór vagy a káliumpermanganát, krómsav vagy sói, salétromsav, alkalmazhatunk körülbelül 0-12ÖC0 közötti hőmérsékleten. Egy mól tio-vegyületre ebben az esetben célszerűen négy oxidációs egyenérték vagy - kívánt esetben- az oxidálószer feleslegben történő alkalmazása szükséges, mely azt jelenti, hogy legalább kétszer annyi mennyiség szükséges, mint amennyit az előzőkben a szulfoxidáláskor, azaz olyan (I) általános képletű vegyületek előállítása esetén, mely képletben n értéke 1, alkalmaztunk. Reakcióközegként célszerűen a szerves oldószerek, például a karbonsavak, mint amilyen az ecetsav, éterek, mint amilyen a dioxán, ketonok, mint amilyen az aceton, savamidok, mint amilyen az acetonitril vagy mások, önmagukban vagy vízzel keverve alkalmazhatók. Szénsavészter-halogenidként előnyösen szénsav-fenilészter-kloridot vagy tionszénsav-S-fenilészter-kloridot alkalmazhatunk és így például egy N-(5-alkil-szulfonil-l,3,4-tiadiazol-2-il)-tiokarbamidsav-S-fenilésztert állítunk elő, amelyet aztán dimetilaminnal reagáltatunk. Azokban az előállításmódokban, melyekben halogénhidrogénsav keletkezik, ennek a megkötésére valamilyen szerves bázist, például egy tercier amint, mint amilyen a triétUamin vagy a dimetilanilin, pirídin-bázisokat vagy egy alkalmas szervetlen bázist, például valamilyen alkálifém- vagy alkáliföldfémoxidöt és -hidroxidot használunk. 2
