170882. lajstromszámú szabadalom • eljárás síküveg gyártására
15 170882 16 Ilyen körülmények között megállapítottuk, hogy az anódként szereplő 30 olvasztott fémtömegnek az áramlás irányában fekvő széle és a katódként szereplő 39 olvasztott fémtömegnek az áramlás felé eső éle közötti rés kb. 1 mp-nyi mozgásnak felel meg, 780 C° hőmérsékletnél a már fentiekben lerögzített feltételek mellett. A II. táblázat 45% ólom veszteséget mutat az üveg felületéből a katódként szereplő 39 olvasztott fémtömegbe, amennyiben a rés 0,5 sec. mozgásnak megfelelő méretű. 34% ólomveszteség keletkezett 1 mp mozgásnak megfelelő nagyságú rés esetén, ezzel szemben az ólom menynyiségében nem lépett fel veszteség, 2, ill. 4"-es útnak megfelelő rés alkalmazásakor. Ez azt mutatja, hogy az optimális rés mérete 1—1,5 mp-es áthaladásnak felel meg. Minél hosszabb az anód és a katód közötti rés (2—4 mp), annál magasabb a látható fényáteresztő képesség és alacsonyabb a látható fényvisszaverőképesség, mint az optimális 1—1,5 mpes áthaladási időnek megfelelő résméret esetén. Ezekből az eredményekből megállapítottuk, hogy ha az anód és a katód közötti rést növeljük, az optimális lehetőségek között a katódos kezelés mértéke csökken, kevésbé hatékony lesz és a színezés az üvegben elsősorban a hidrogén redukció hatásának a következményévé válik. Feltételezhetően optimális anód/katód rés beállítása mellett az eljárás megvalósítása során, amint azt már leírtuk, az üveg legszélső felületében a redukálható ionkoncentráció a lehető legmagasabb lesz, amikor az üveg áthalad a katódként szereplő 39 olvasztott fémtömeg alatt és az üveg felületében a nátriumionok koncentrációja elegendő ahhoz, hogy vezesse a szükséges katódos áramot anélkül, hogy a fémionok jelentős vesztesége következne be. További vizsgálatok kimutatták, hogy az optimális anód és katód közötti rés egy adott anódos és katódos kezelés esetén megközelítően kétszeressé válik az üzemelési hőmérsékletben bekövetkező minden 50 C°-os hőmérsékletesés esetén. Ez valószínűleg annak a következménye, hogy a hőmérséklet befolyással van a nátrium- és rézionok, valamint a nátrium- és az ólomionok interdiffúziójára. A hőmérsékletnek és a szalag haladási sebességének az optimális anód/katód résre való befolyását a III. táblázat szemlélteti, mely azokat az eredményeket tünteti fel, amikor olvasztott fémtömegként réz/ólomötvözetet alkalmaztunk és olyan üveget állítottunk elő, melynek a jellemzői hasonlóak az I. táblázat 5. példájában feltüntetett üvegéhez. ///. táblázat Üvegvastagság Szalagsebesség m/óra Üveghőmérséklet C° Anód/katód közötti rés 3 6 12 720 360 180 780 730 680 1 mp (20 cm) 2 mp (20 cm) 4 mp (20 cm) Ez az eredmény azt mutatja, hogy az a haladási sebesség, mellyel az üveg áthaladását beállítjuk, az anód és katód között megkétszereződik a hőmérsékletben bekövetkező minden 50 C°-nak megfelelő esésnél. Ez a táblázat azonban mutatja, hogy az üveg vastagsága is megkétszereződik és az anód/katód közötti rés hossza ugyanaz marad (200 mm). Ez ugyancsak azt mutatja, hogy egy meghatározott vastagságú üveg esetében ugyanaz a kezelés alkalmazható az anód és katód közötti tá-5 volság rögzített beállításával, amennyiben változtatjuk az üvegszalag haladási sebességét és az üveg hőmérsékletét is. A találmány szerint előnyös optimális anód-katód rés beállítással dolgozni, azonban kiváló tulajdonságú 10 termékeket állítunk elő az anód és a katód közötti távolságnak nem az optimális értékének megfelelő beállítása esetén is. Réz/ólomötvÖzettel történt eljárás példái alapján, melyeket a fentiekben ismertettünk, az eljárás oly mó-15 don foglalható össze, hogy olyan, a felületi tulajdonságaiban módosított üveget állítunk elő, melynél réz/ ólomdiszperziót juttatunk az üveg felületi rétegébe, legfeljebb 0,1 mikron vastagságban, mely 65—120 mg/m2 rezet és 175—470 mg/m2 ólmot tartalmaz. A szoláris 20 sugárzás közvetlen áteresztőképesség az üvegnél 35 és 55% között van. A találmány szerinti eljárás egy másik kiviteli változata esetében az úsztatott eljárással előállított üveg felső 25 felületének tulajdonságait változtatjuk oly módon, hogy rézionokat hatoltatunk be az üvegszalag felső felületébe, hogy azok ezt követően fémmé redukálódnak. Ennél a kiviteli változatnál az olvasztott fémfürdő feletti térben az atmoszféra 100%-ban nitrogént tartalmaz. A fentiek-30 ben ismertetettel azonos összetételű és 7 mm vastagságú üveget alkalmaztunk. Mind az anódként szereplő 31 rézrúd, mind pedig a katódként alkalmazott 38 rúd rézből áll és a 30, ill. 39 olvasztott fémtömeg réz/bizmutötvözet. Az üzemelés egyéb általános körülményei a 35 következők: szalagsebesség: 46 m/óra szalagszélesség: 30 cm anód hosszúsága a szalag 40 mozgási irányában: 7 mm anód szélessége 15 cm üveg hőmérséklete az anódnál 750C° az anódként szereplő olvasztott fémtömeg hőmérséklete 740C° 45 az anódként szereplő olvasztott fémtömeg összetétele súly%-ban 10% réz 90% bizmut az anód és katód közötti rés: 0,5 mp-nek felel meg 50 (6 mm) katód hossza az üveg mozgási irányában: 7 mm katódként szereplő olvasztott fémtömeg hőmérséklete 730 C° 55 a katódként szereplő olvasztott fémtömeg összetétele súly%-ban: 9,7% réz 91,3% bizmut. 60 Az alábbiakban a IV. táblázatban az üveg kezelésének két példáját ismertetjük. A 14. példa esetében nem alkalmazunk katódos kezelést, ezt a példát a 15. példával való összehasonlításként ismertetjük, mely utóbbinál katódos redukáló műveletet alkalmazunk a talál-65 mány szerint. Az anódos kezelés a két példában azonos. 8
