170856. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szulfoxidok és szulfonok előállítására

33 170856 34 35. példa 1 g 2-(2-Fenoxatiinil)-propionitril-10,10-dioxidot — amelyet 2-(l-bróm-etil)-fenoxatiin-10,10-dioxidból állí­tunk elő kálium-cianiddal történő reagáltatás útján — 15 ml etanol és 2 ml víz elegyében, 2 g kálium-hidroxid hozzáadásával 40 óra hosszat forralunk visszafolyató hűtő alkalmazásával. A reakcióelegyet ezután bepárol­juk és a maradékot a szokásos módon feldolgozzuk. így termékként 2-(2-fenoxatiinil)-propionsav-10,10-dioxidot kapunk, amely 161—162 °C-on olvad. Hozam: 85%. 36. példa 1 g 2-(2-Fenoxatiinil)-propionitril-10,10-dioxidot 6 ml ecetsav és 6 ml tömény sósav elegyében, nitrogén-lég­körben 2 óra hosszat forralunk visszafolyató hűtő alkal­mazásával. Ezután a reakcióelegyet bepároljuk, a ma­radékot híg vizes nátrium-hidroxid-oldatban oldjuk, az oldatot éterrel mossuk és a szokásos módon feldolgoz­zuk, így termékként 2-(2-fenoxatiinil)-propionsav-10,10--dioxidot kapunk, amelynek olvadáspontja 161—162 °C. Hozam: 71%. 37. példa 1 g 2-(2-Fenoxatiinil)-propionitril-10,10-dioxidot 3 ml n-hexanol és 0,1 g tömény kénsav elegyében 48 óra hosszat forralunk visszafolyató hűtő alkalmazásával. A reakcióelegyhez ezután 3 ml vizet adunk és további 48 óra hosszat forraljuk, majd az így kapott reakció­elegyet a szokásos módon feldolgozzuk. így 2-(2-fe­noxatiinil)-propionsav-10,10-dioxidot kapunk, amely 161—162 °C-onolvad. Hozam: 74%. 38. példa 1 g 2-(2-Fenoxatiinil)-propionsav-10,10-dioxid-imi­noetiléter-hidrokloridot — amelyet 2-(2-fenoxatiinil)­-propionitril-10,10-dioxidból állítunk elő etanolos só­savoldat és éter elegyében, 0 °C hőmérsékleten történő kezelés útján — 25 ml vízzel 1 óra hosszat forralunk visszafolyató hűtő alkalmazásával. A reakcióelegyet a szokásos módon feldolgozzuk és így 2-(2-fenoxatiinil)­-propionsav-etilészter-10,10-dioxidot kapunk, amely 0,2 mmHg nyomáson 233—237 °C hőmérsékleten forr. Hozam: 88%. 39. példa 3,04 g 2-(2-Fenoxatiinil)-propionamid-10,10-dioxid — amelyet a megfelelő nitrilből állítunk elő, kénsawal, 25 °C hőmérsékleten történő kezelés útján — és 5 g kálium-hidroxid elegyét 100 ml etanolban, nitrogén-lég­körben 3 óra hosszat forraljuk visszafolyató hűtő alkalmazásával. A reakcióelegyet ezután bepároljuk és a szokásos módon feldolgozzuk. így 2-(2-fenoxatiinil)­-propionsav-10,10-dioxidot kapunk, amely 161—162 °C-on olvad. Hozam: 88%. 40. példa 1 g 2-(2-Fenoxatiinil)-propionamid-10,10-dioxid, 2 ml tömény sósav és 2 ml ecetsav elegyét 48 óra hosszat for-5 raljuk visszafolyató hűtő alkalmazásával. A reakció­elegyhez ezután vizet adunk, majd a szokásos módon feldolgozzuk. így 2-(2-fenoxatiinil)-propionsav-10,10--dioxidot kapunk, amely 161—162 °C-on olvad. Ho­zam: 83%. 41. példa 3,5 g 2-[3-(o-Hidroxi-fenilszulfonil)-4-hidroxi-fenil]-15 -propionsav-etilésztert 0,7 g cink-klorid hozzáadásával 2 óra hosszat melegítünk 170 °C hőmérsékleten. A re­akcióelegyet azután a szokásos módon feldolgozzuk; így 2-(2-fenoxatiinil)-propionsav-etilészter-10,10-dioxi­dot kapunk, amely 0,2 mmHg nyomáson 233—237 °C-20 on forr. Hozam: 42%. 42. példa 25 3,2 g 2-[3-(o-Amino-fenilszulfonil)-4-amino-fenil]-pro­pionsavat híg sósavas közegben 1,4 g nátrium-nitrittel diazotálunk. A reakcióelegyet 15 percig állni hagyjuk, majd vízfürdőn a nitrogénfejlődés befejeződéséig mele­gítjük, így közbenső termékként 2-[3-(o-hidroxi-fenil-30 szulfonil)-4-hidroxi-fenil]-propionsavat kapunk, ame­lyet nem különítünk el, hanem a reakció teljes befejező­dése után a reakcióelegyet a szokásos módon feldolgoz­zuk. Végtermékként 2-(2-fenoxatiinil)-propionsav-10,10--dioxid keletkezik, amely 161—162 c C-on olvad. Ho-35 zam:30%. 43. példa 40 3,4 g 2-[3-(o-Hidroxi-fenilszulfonil)-4-klór-fenil]-pro­pionsav, 0,6 g kálium-hidroxid és 0,1 g rézpor elegyét 5 óra hosszat melegítjük 190 °C hőmérsékleten. A reak­cióelegyet lehűlés után a szokásos módon feldolgozzuk; 2-(2-fenoxatiinil)-propionsav-10,10-dioxidot kapunk, 45 amely 161—162 °C-on olvad. Hozam: 27%. A fent leírttal egyező módon reagál a leírt körülmé­nyek között a 2-[3-(o-klór-fenilszulfonil)-4-hidroxi-fe­nil]-propionsav is. 50 44. példa 3,68 g oly reakcióterméket, amelyet 2-(4-fenoxi-fenil)-55 -propionsav-etilészter szulfonálása, majd a kapott reak­ciótermék foszfor-oxikloriddal való reagál tatása útján kaptunk és amely 2-(3-klórszulfonil-4-fenoxi-fenil)-pro­pionsav-etilészter és 2-(4-o-klórszulfonilfenoxi-fenil)­-propionsav-etilészter elegyéből áll, 100 ml 1,1,2,2-tetra-60 klór-etánban, 3 g alumínium-klorid hozzáadásával 2 óra hosszat melegítünk 100 °C hőmérsékleten. Ezután a reakcióelegyet jégre öntjük, majd a szokásos módon feldolgozzuk. így 2-(2-fenoxatiinil)-propionsav-etilész­ter-10,10-dioxidot kapunk, amely 0,2 mmHg nyomáson 65 233—237 °C-on forr. Hozam: 32%. 17

Next

/
Thumbnails
Contents