170829. lajstromszámú szabadalom • Feszültségszabályozó áramköri elrendezés vezérlőelektródával ellátott szelephatású félvezető eszközzel kialakított, egy, vagy többfázisú hálózatról üzemeltetett egyenáramú tápforráshoz

3 170829 4 javítási költségei meglehetősen magasak, valamint elektronikus kialakítása folytán nem rendelkezik gyors és egyszerű gyújtási szög állítási lehetőséggel sem. Az analóg rendszerű gyújtáskésleltető áramkörök általában azonos felépítésűek. Egy, a kívánt késlel­tetésnek megfelelően változtatható szintű egyenfe­szültségjelet és egy, az egyenirányítandó feszültség­hez szinkronizált fűrészjelet, vagy pl. a hálózatra transzformátorok párhuzamos elrendezésével nyert szinuszjelet, komparátor alkalmazásával összeha­sonlítanak és a szintegyezéskor megjelenő kimeneti jelet használják vagy közvetlenül, vagy impulzus­formáló áramkörön keresztül, többnyire transzfor­mátoros csatolással a tirisztor gyújtására. Az impul­zusformáló áramkör a megfelelő energiatartalmú gyújtóimpulzus előállítását végzi, melyet többnyire egy feltöltött kondenzátor segédtirisztoron keresztül való kisütésével állítanak elő. Ez esetben a segéd­tirisztor anódján föllépő feszültségugrás a már em­lített transzformátoron keresztül szolgáltatja a gyúj­tójelet az egyenirányítást végző tirisztor részére. Ilyen megoldást ismertet a magyar 161 568 lajstrom­számú szabadalom is. Más megoldásoknál blocking oszcillátoros jelformáló áramköröket is alkalmaz­nak. { Az ismertetett analóg rendszerű gyújtáskésleltető áramkörök számos hátrányos tulajdonsággal rendel­keznek. Részben probléma, hogy a fűrészjel, mint a komparálandó jel alkalmazása esetén a kompará­lási, ill. az egyenfeszültség szint és az egyenirányí­tóit jel középértéke között nem lineáris a kapcsolat, így a szinuszos összehasonlítás az elterjedtebb. A szinuszos összehasonlítással működő gyújtásszög­vezérlő berendezéseknél azonban a félvezetők mű­ködése szempontjából kritikus időpillanatban, pl. nagy inverz üzemű gyújtáskésleltetésnél a gyújtás kimaradhat, illetve a gyújtáskésleltetés nagysága a szinuszhullám szélsőértékei közelében bizonytalanná válik. Ezt, a 156 623 lajstromszámú magyar szaba­dalom szerint - bonyolult áramköri megoldást al­kalmazva - a komparálandó feszültségre egy biztos komparálási időpillanatot adó impulzus szuperponá­lásával oldják meg. A biztos gyújtás létrehozásához más áramköri elrendezések többszörös gyújtójelet, ún. fésűs gyújtást alkalmaznak, pl. a 156 967 lajst­romszámú magyar szabadalom szerint, amit szintén csak bonyolult áramköri felépítéssel lehet megvaló­sítani. Azon impulzusformáló áramköri elrendezé­seknél, amelyeknél a gyújtóimpulzust feltöltött kon­denzátor segédtirisztoron keresztül történő kisütésé­vel állítják elő, előfordul, hogy a jelenlevő kapaci­tások és induktivitások, valamint a kondenzátort töl­tő egyenáram jelenléte következtében rezgés kelet­kezik, amely kedvezőtlen esetben a segédtirisztort nem tudja kioldani, és így az egyenirányítást végző tirisztor vezérlést nem kap. Az üzembiztos műkö­désben zavar jelentkezik abban az esetben is, ami­kor a gyújtóimpulzus energiatartalma kevés a fél­vezetőeszköz gyújtásához, ill. a félvezetőnél melege­dési problémák okozhatnak üzemzavart, ha a gyúj­tóimpulzus energiatartalma a szükségesnél nagyobb. Ezeket a hátrányokat további áramköri elemek, te­kercsek és ellenállások, a rezgés létrejöttét pedig a kondenzátor töltésének a kisütés időpontjára történő letiltását végző kapcsoló beiktatásával igyekeznek kiküszöbölni. Egy ilyen kapcsoló áramköri kialakí­tását a 162 778 lajstromszámú magyar szabadalom is ismertet. A gyújtóimpulzus transzformátor közbeiktatásá­val végzett továbbítása esetén az azonos polaritású impulzusok a transzformátort előmágnesezik, amely szintén az üzembiztos működést rontja. Az ebből adódó rendellenességek elkerülése végett egy egyen­árammal táplált tercier tekercset is elhelyeznek a transzformátoron, ami az áramkör felépítését szintén tovább bonyolítja. Mindezen áramköröknél a gyújtási szög állítása potenciométerrel kialakított osztóhálózat leosztásá­nak vagy változtatható értékű ellenállás értékének változtatásával történik. Ezek azonban csak korláto­zott beállítási pontosságot biztosítanak a korlátozot­tan megbízható működésű, pl. potenciométernél li­nearitási hiba, csúszkabizonytalanság, változó érté­kű átmeneti ellenállás stb. áramköri elemek alkal­mazása miatt. Az áramkörök üzembiztos működését nagymértékben csökkenti a mozgó alkatrészeket tar­talmazó áramköri elemek kisebb élettartama, vala­mint a gyártási szórásból és öregedésből kifolyólag kevésbé megbízható transzformátorok és kondenzá­torok alkalmazása is. Ezeken kívül nem megoldott a többfázisú hálózatról üzemeltetett egyenirányító berendezéseknél a különböző fázisú áramokat egyen­irányító félvezetőeszközök gyújtási szögének azonos mértékben történő együttes változtatása sem. Mindezek szükségessé tették egy olyan gyújtási szög változtatásán alapuló feszültségszabályozó áramköri elrendezés kialakítását, melyet vezérlő­elektródával ellátott szelephatású félvezetőeszközök­höz alkalmazva, üzembiztosan és nagy pontossággal szabályozható kimeneti feszültségű egyenáramú táp­forrás kialakítását teszi lehetővé, anélkül, hogy a fel­sorolt hátrányok, ill. hiányosság valamelyike is je­lentkezne, így a találmánnyal cél egy olyan új áram­köri elrendezés kialakítása, mely a vezérlőelektró­dával ellátott, szelephatású félvezetőeszközök gyúj­tási szögének széles határok közötti változtatását és pontos beállítását teszi lehetővé. A további cél olyan áramköri elrendezés kialakítása, mely egyaránt al­kalmas egy- vagy többfázisú hálózatról működtetett egyenirányító berendezés kimeneti feszültségének változtatásához az egyes fázisú áramokat egyenirá­nyító félvezetőeszközök gyújtási szögének azonos mértékű változtatása révén. A találmány szerinti áramköri elrendezés kialakításánál cél volt az is, hogy az áramköri elrendezés egyszerű felépítésű le­gyen és kisszámú, nagy megbízhatóságú áramköri elemet tartalmazzon. A találmányt megvalósító feszültségszabályozó áramköri elrendezés vezérlőelektródával ellátott szelephatású félvezetőeszközzel, pl. tirisztorral vagy triackal megvalósított egy- vagy többfázisú hálózat­ról üzemeltetett, változtatható kimeneti feszültségű tápforrás kialakítására alkalmas, ahol a fázisok szá­mával azonos számú primer és szekunder tekercsből kialakított első és második transzformátora, vala­mint vezérlőelektródával ellátott szelephatású félve­zetőeszköze van, és fázisvezetékenként megismétel­ten a fázisvezetékre az első és a második transzfor­mátor egy-egy primer tekercse párhuzamosan kap-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents