170817. lajstromszámú szabadalom • Holográfiai reprodukáló eljárás

5 170817 6 színt önkényesen szétszórunk (mint egy csiszolt üvegnél), azoknak a színeknek kivételével, amelyek megfelelnek a hologram előállításához alkalmazott lézernek. Ezáltal olyan rekonstruált kép jön létre, amelynél ezeknél a meghatározott színeknél, illetve ezekre vonatkozóan kicsi a felületi egyenetlenség, miáltal egyidejűleg megmaradnak egy jó világító hologram tulajdonságai, mivel az elhajlított fény legnagyobb része a pozitív első rendben jelenik meg. Egyetlen elkülönített hullámhosszúságú hologramok a normál hologramokkal hasonló módon állíthatók elő, azonban a következő eltérésekkel. A körülbelül fél hullámhossznyi távolságban levő két párhuzamos felület közötti térben az álló-hullámfelületek töredékeinek izolációja helyett az álló-hullámfelületek töredékeit a két közel azonos, önkényesen elhelyezett felület közötti térben izoláljuk, amely felületek közel fél hullámhossz távolságra vannak. Ezenkívül e feljelölési tér mindkét oldalán levő anyagot, amely egyik oldalával ennek a feljelölési térnek egyik felületéhez van kötve és másik oldalán egy sík, gömb alakú vagy legalábbis nem önkényesen kialakított felület révén van határolva és amelyen a megvilágító fény áthalad, a megvilágításhoz alkalmazott fénnyel szemben ugyanolyan vagy közel ugyanolyan törésmutatójúra kell készíteni, mint a feljelölési tér fényérzékeny anyagának törésmutatója. Bevilágítás után a törésmutató illesztéséhez alkalmazott anyagot eltávolítjuk a fényérzékeny anyag egyik felületéről és a létrehozott szabálytalanságokat megfelelő előhívás révén izoláljuk. Ezeket azután normál módon egy erősen visszaverő anyagréteggel, például alumíniummal látjuk el, minek eredményeként nagy rekonstrukciós hatást kapunk. A szabálytalanságokat mutató sík, gömbszerű vagy legalábbis nem önkényesen kialakított anyagfelületen keresztül fehér fénnyel való bevilágításnál csak egy fény rekonstruál a hologram létrehozásánál alkalmazotthoz hasonló hullámfrontot, melynek hullámhosszúsága azonos vagy közel azonos a hologram feljelöléséhez alkalmazott fény hullámhoszszával. A többi fényt önkényesen szórjuk. Az ilyen hologram révén fehér fénnyel létrehozott kép csak olyan hullámhosszal jelenik meg, amelyet a hologram létrehozásához alkalmaztunk. Az ilyen hologramok hullámhossz-szelektáló tulajdonsága a különleges határfeltételből adódik, amit az önkényesen kialakított felület határoz meg, amelyre a szabálytalanságokat feljelöljük. Egy ilyen felület által visszavert fény fázisát elsősorban a szabálytalanságok alakja és helye határozza meg. Ezért a szabálytalanságok révén az önkényesen elhelyezett feljelölő felület „hegyére" visszasugárzott fény csak ugyanahhoz a hullámhosszhoz van pontosan fázisban egy szomszédos „völgy" által visszavert fénnyel, amelyet a szabálytalanságok létrehozására alkalmaztunk. Minél magasabbak a hegyek, minél mélyebbek a völgyek és ezek minél gyakrabban lépnek fel, annál nagyobbak más fényhullámhosszakhoz a fázishibák és annál kisebb az egy kép rekonstrukcióját egy ilyen felületről létrehozó fény sávszélessége. Egy olyan hullámhosszúságú fény, amely egy ilyen feljelölő felületen nagy fázishibát mutat, tetszés szerint szóródik és nem tud képet létrehozni. Az ilyen hullámhosszértékekhez a feljelölési felület csiszolt üvegként hat. Egyetlen hullámhosszhoz szelektáló tulajdonságokkal rendelkező hologram sokkal kisebb fénysávszélességgel rekonstruálható, mint egy reliefhologram bármilyen más típusa. Az ilyen hologramok más típusai hullámfront-információkat jelölnek fel interferencia-mintákkal, amelyek keresztmetszete szinusz vagy közel szinusz alakú. Ezeket a mintákat olyan geometriai körülmények között jelölik fel, amelyeknél az összehasonlítási sugár és a tárgysugár ugyanarról az oldalról éri el a feljelölést tartó eszközt. Ha a feljelöléshez használt felület egy önkényesen elhelyezett, illetve oldott felület, akkor az ezáltal létrehozott hologramnak hullámhossz-szelektáló tulajdonságai vannak. Ennek a hologramnak nem ugyanaz a hullámhosszkiválasztása, mint egy ugyanerre a felületre feljelölt világító hologramé, azonban ennél a hologramnál a visszavert (vagy átbocsátott) fény fázisát nem az interferenciaminta formái határozzák meg, hanem csak ezek eloszlása. Ez a visszavert (vagy átbocsátott) fény fázisának bizonyos többértelműségét okozza és ezáltal lehetővé tesz nagyobb hullámhosszsávú fénnyel való képrekonstrukciót is. A hologramok ez a típusa a szelektív hologramoktól abban is eltérő, hogy a fényérzékeny felületnél levő anyagnak nem kell ugyanolyan törésmutatójúnak lenni, mint ä fényérzékeny felületnek. Hullámhosszakra szelektálóképes világító hologramok egy fázis szempontjából önkényes minta szuperpozíciója révén, az alkalmazott fényérzékeny anyagon vagy ennek közelében állíthatók elő. A következőkben ilyen hologramok előállítására a találmány különböző kiviteli alakjait, illetve foganatosítási módjait ismertetjük. Az 1. ábrán látható 30 tartó, illetve alap egy önkényesen változó 34 felülettel van kiképezve, ami például egy kitűnő minőségű, csiszolt üvegnél tapasztalható. A csiszolt üvegből levő 30 tartón vagy alapon, illetve ennek felületén 32 marás ellen védő, vékony anyagréteg van, amely gyakorlatilag ugyanolyan alakú, mint az önkényesen kialakított 34 felület. A 32 marás ellen védő anyagréteg felületét 37 anyag fedi, amelynek alkalmazott fényhez való törésmutatója azonos, és sík, gömbszerű vagy legalábbis nem önkényesen oldott felülettel van kialakítva. E 37 anyagot a 32 marás ellen védő anyagréteg előhívása előtt eltávolítjuk. Az alkalmazott fényhez a csiszolt üvegnek és marás ellen védő anyagnak szintén ugyanaz a törésmutatója, és a csiszolt üvegnek egyik felülete sík, gömbfelület vagy legalábbis nem önkényesen, tetszés szerint van kialakítva. A 2. ábrán vázolt módon 22 tárgysugárral és 26 összehasonlítási sugárral való megvilágítás után a 32 marás ellen védő anyagréteg szabálytalan felületén előhívásnál 36 minta alakul ki. Egy olyan fénysugárral való újbóli megvilágításnál, melynek alakja és hullámhossza hasonló a 26 összehasonlítási sugáréhoz, torzulás nélküli, elsőrendű pozitív képet rekonstruálunk. A többi kép önkényesen szórtan jelenik meg, a többi hullámhosszak szintén szabálytalanul szóródnak. A 2. ábra a feljelölés 30 tartóját vagy alapját egy 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3