170814. lajstromszámú szabadalom • Rugalmas teherelosztó elem

5 170814 6 A rétegeknek ez az egymáshoz való kapcsolódása tetszés szerinti számban ismételhető, illetve a rétegek száma a teher nagyságától és jellegétől függően választható meg. Az 5 és 6 hézagok egyszerűen a tartó anyagának szándékolt folytonossági hiányai, amelyek a tartó rétegeit a teher irányára merőleges síkokban szakaszosan elválasztják egymástól. A 2, 3 és 4 jelű rétegek, valamint az 5 és 6 hézagok egymáshoz viszonyított, ezen kiosztása következtében alakul ki a 2. ábrán föltüntetett alakváltozási diagram. A 2. ábra legfelső 2a ábrarésze a legfelső 2 réteg alakváltozását, az alatta elhelyezkedő 2b ábrarész a 3 réteg alakváltozását, míg a legalul elhelyezkedő 2c ábrarész az előbbi rétegek deformációjából adódó eredő alakváltozásokat tünteti fel. A 2. ábrából jól megítélhető az is, hogy ha a rugalmas 1 teherelosztó elemet magassági értelemben több részre osztjuk, úgy hosszirányban egyre inkább kiegyenlített eredő alakváltozási ábrát fogunk nyerni. Ez annyit jelent, hogy elegendő számú réteg esetén tág intervallumban változó - tehát erősen fluktuáló - teher szélső értékek helyett megközelítőleg egyenleges teher fog a rugalmas 1 teherelosztó elem alatt elhelyezkedő teherhordó tartónak vagy talajnak átadódni. Ily módon a koncentrált terhek kedvező módon megoszlóvá tehetők. A 3. és 4. ábrán olyan kiviteli példát mutatunk be, amelynél a hosszaljas vasúti felépítmény az egymás mellé helyezett 8 hosszalj elemekből van összeállítva. A 8 hosszalj elemek maguk is több rétegből, az ábrán föltüntetett esetben három rétegből állnak. A 8 hosszalj elemek sorozatához a 9 sín a 10 lekötésekkel van rögzítve. A 8 hosszalj elemek egyes rétegei a 11 erősítő betétekkel lehetnek ellátva. Előnyös, ha a 11 erősítő betét pl. megfeszített periodikus acél. A 8 hosszalj elemek egymás alatti három rétegét a 12 hézagok választják el egymástól. A 12 hézagokban valamilyen 13 kitöltő betét lehet elhelyezve. Ez pl. valamilyen műanyag betétidom, esetleg massza lehet. Adott esetben a 8 hosszalj elemek homlok oldalaik mentén a 14 illesztő idommal, pl. tüskével lehetnek egymáshoz képest rögzítve. Az utóbbira általában csak pozicionálás szempontjából van szükség, mert sem a 8 hosszalj elemeknek, sem pedig az általuk továbbított teher hatására a 15 talajnak az alakváltozása következtében nem ébrednek olyan erők, amelyek a 8 hosszalj elemeket a vágány nyomvonalához képest keresztirányban el akarnák mozdítani. Az 5. és 6. ábrán ugyancsak hosszaljas vasúti felépítményt láthatunk, amelynél azonban a 16 hosszalj elemek sajátságos kialakításúak. E 16 hosszalj elemek hosszirányban elnyújtott hatszögek, melyek ferde felületeik mentén támaszkodnak egymásra. Ez esetben valamennyi 16 hosszalj elem egy-egy 17 hézaggal van ellátva. A 9 sín és a legfelső rétegben elhelyezkedő 16 hosszalj elemek között ez esetben kialakul egy változó magassági méretű 18 üreg, amelybe - hasonlóan az előbbi példához - valamilyen 19 kitöltő betét helyezhető. A 6. ábrán látható módon a 16 hosszalj elemek 5 ezúttal is el vannak látva 11 erősítő betétekkel, amelyek célszerűen megfeszített acélhuzalok. Amennyiben a legalsó 16 hosszalj elem sora közvetlenül a 15 talajra támaszkodik, úgy az minden közbenső réteg vagy segédidomok nélkül megvalósítható. 10 A 7. és 8. ábrán azt az esetet tüntettük fel, amikor a réteges felépítést mind a 20 sínben kialakított 21 hézagok, mind a 22 hosszalj elemben kialakított 23 hézagok útját megvalósítottuk. Ezáltal a teher szétosztását magát is „decentralizáltuk". 15 A találmány szerinti megoldások segítségével a hagyományos rugalmas ágyazású és folytonosan fölfekvő hagyományos tartókhoz viszonyítva sokkal előnyösebb teherelosztást, illetve „lágyabb" rugózást tudtunk megvalósítani. Emiatt a dinamikus terhek 20 okozta kedvezőtlen hatások sokkal jobban csillapíthatok, mint a hagyományos szerkezeti elrendezések esetében. 25 Szabadalmi igénypontok 1. Rugalmas teherelosztó elem, koncentrált jellegű erőknek, főleg járművek terheinek teherhordó tartóra vagy kvázi-kontinuumra történő továbbításá-30 ra, ahol a teherelosztó elemek egymással összefüggő rendszere a megközelítően koncentrált jellegű terheket nagy hosszúság és/vagy felület mentén osztja szét, azzal jellemezve, hogy önálló alakváltozásra képes rétegekből (2, 3, 4) van fölépítve, az egyes ré-35 tegek (2, 3, 4) között hézagok (5, 6) vannak, a rétegek (2, 3, 4) és a hézagok (5, 6) pedig egymáshoz képest oly módon vannak kiosztva, hogy a teher (7) irányában az egymás után következő rétegek (2, 3, 4) közül minden megelőző rétegnek (2) a legna-40 gyobb teherirányú alakváltozásra képes szakasza (2a) az őt követő rétegnek (3) a legkisebb teherirányú alakváltozásra képes szakaszához (3b) esik, és megfordítva, minden megelőző rétegnek a legkisebb teherirányú alakváltozásra képes szakasza (2b) az őt 45 követő rétegnek a legnagyobb teherirányú alakváltozásra képes szakaszánál (3a) helyezkedik el. 2. Az 1. igénypont szerinti rugalmas teherelosztó elem kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a hézagokban (5, 6) járulékos rugók és/vagy rugalmas ki-50 töltő betétek (13) vannak elhelyezve. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti rugalmas teherelosztó elem kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy legalább hosszirányban, de adott esetben keresztirányban és magassági értelemben is részekből 55 van összeállítva, a részek közé pedig erőátadó kapcsolatok és/vagy pozicionáló kapcsolatok, pl. célszerűen illesztő idomok (14) vannak beiktatva. (2 rajz) A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 77.5458.66-42 Alföldi Nyomda, Debrecen — Felelős vezető: Benkő István igazgató 3