170808. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet huzalokból kialakított vezetőjű, nagyteljesítményű tápvonalak induktív kompenzálására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1975. IX. 3. (EE—2368) Közzététel napja: 1977. III. 28. Megjelent: 1978. V. 31. 170808 Nemzetközi osztályozás: H Ol P 5/04 Feltalálók: SOÓS Tibor villamosmérnök, 20%, dr. SZÁLAI Pál villamosmérnök, 20%, dr. TÓFALVI Gyula villamosmérnök, 20%, TÓTH András gépészmérnök, 40%, Budapest Tulajdonos: Elektromechanikai Vállalat, Budapest Szerkezet huzalokból kialakított vezetőjű, nagyteljesítményű tápvonalak induktív kompenzálására A találmány tárgya olyan szerkezet, amely huzalokból kialakított vezetőjű, nagyteljesítményű tápvonalak induktív kompenzálására szolgál. Az elektromos energia továbbítását tápvonalak végzik a generátortól a terhelésig, a nagyteljesítroé- 5 nyű rövidhullámú technikában rendszerint az adótól az antennáig. Az ilyen tápvonalak alkalmazásánál impedancia illesztést hajtanak végre, amely a generátor számára a lehetséges optimális impedancia kialakítását jelenti. Ilyen illesztést alkalmaznak akkor, 10 ha a generátorból a maximális teljesítményt kívánják kivenni, vagy ha egy adott frekvencia sávban egyenletes átvitelt akarnak biztosítani a generátor és a terhelés között. Az illesztést rendszerint a tápvonalon elhelyezett kompenzáló elemekkel végzik, 15 amelyek lehetnek kapacitív vagy induktív elemek. A kompenzálások kialakítása függ az alkalmazott tápvonal felépítésétől. Huzalokból kialakított vezetőjű tápvonalak esetén legcélszerűbb az induktív kompenzálás, amelynél a huzalokból kialakított ve- 20 zetők névleges átmérőjének csökkentésével jön létre a kompenzáláshoz szükséges többlet induktivitás. A kompenzálások helyét gyakran empirikus módszerekkel határozzák meg, így a kompenzálások mechanikai kialakítása eleget kell tegyen a könnyű, 25 többszöri szerelhetőség követelményének. A rövidhullámú gyakorlatban az induktív kompenzálások megvalósításánál rendszerint egybefüggő gyűrűket, alkalmaznak, amelyek a tápvonal erét alkotó huzalokat körülfogják, és kisebb átmérőre 30 kényszerítik. Az ilyen kialakítású kompenzálások hátránya, hogy a szerelésük rendkívül nehézkes. A több alkatrészből kialakított és nem összefüggő gyűrűk esetében pedig a szerelésen túl a gyártás is meglehetősen bonyolult. De különös gondot jelent az egyes alkotóelemek rázás-, tágulás-, illetve nyúlás-, ütés- és egyéb igénybevétel-álló megvalósítása. Továbbá, ha fém gyűrűről van szó, akkor a kompenzáló elemnek az időjárási behatások (korrózió) ellenére is jó elektromos érintkezést kell biztosítania a tápvonal huzaljaival. Ez rugós vagy különböző szorító megoldásoknál időtállóan nem valósítható meg. Bizonytalan elektromos érintkezés viszont nagy teljesítmény átvitelekor szikrázásokat okozhat, ami a kompenzáló elem gyors tönkremenetelére vezet. A fenti hátrányok tették szükségessé olyan kompenzáló szerkezet kialakítását, amely egyféle alkatelemből áll, mechanikailag stabil, és jó elektromos érintkezést biztosít a kompenzáló szerkezet és a tápvonal huzaljai között. Találmányunkkal célul tűztük ki olyan induktív kompenzáló szerkezet kialakítását, amely lemezből sajtolható, azonos alkatrészekből áll, és alkalmazható olyan kettőnél több huzalból kialakított vezetőjű, hosszirányban kifeszített tápvonalon a helyi többlet induktivitás előállítására, amely tápvonalnál a huzalok kör kerülete mentén helyezkednek el, és a kör átmérőjét szakaszonként alaktartó elemek biztosítják (1. ábra). A többlet induktivitás azáltal jön létre, hogy a kompenzáló szerkezet a huzalok elhe-170808 1