170791. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lassú hatású nitrogént tartalmazó szuszpenziós NPK műtrágyák előállítására

MAGYAR SZABADAIMI 170791 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY ^^Ä Nemzetközi osztályozás: IBI Bejelentés napja: 1975. X. 3. (BU—780) C 05 B 21/00 C 05 G 1/00 ^% Közzététel napja: 1977. IV. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1978. V. 31. X,.... \"\iy:.n^ ^/ Feltalálók: Dr. Almássy Gyula vegyészmérnök, 17% Dienes Lajos vegyészmérnök, 14% Dr. Zádor György vegyészmérnök, 12% Sere József vegyészmérnök, 10% Világi Egyed mezőgazdasági mérnök, 10% Veréb Lajosné vegyészmérnök, 7% Orsányi Lászlóné vegyészmérnök, 5% Ferenczi Attila vegyészmérnök, 5% Kemechey Gáborné vegyészmérnök, 4% Somogyi Zoltánná vegyésztechnikus, 4% Földes Antal vegyésztechnikus, 4% Farkas László vegyésztechnikus, 4% Budapest Kiss Sándor vegyészmérnök, 4% Budaörs Tulajdonos: Budapesti Vegyiművek, Budapest Eljárás lassú hatású nitrogént tartalmazó szuszpenziós NPK műtrágyák előállítására i A találmány tárgya lassú hatású nitrogént tartalmazó NPK műtrágyák előállítása. A szuszpenziós műtrágyák a tápanyagokat részben telített oldat formájában, részben pedig szilárd szemcsék alakjában szuszpendálva tartalmazzák. A tápanyagok homogén eloszlásának biztosítása céljából elsőrendű követelmény a szuszpenzió stabilitása és a szuszpenzióban a mikrokristályos szerkezet kialakítása. Stabilizátorként leggyakrabban attapulgitot (duzzadó agyagásvány), vagy természetes, ill. mesterséges nátriumbentonitot használnak. Ezek a stabilizátorok részben a mikrokristályos szerkezetet is biztosítják, minthogy gátolják a szuszpenzió lehűlésénél bekövetkező túlzott mértékű kristálynövekedést. A szuszpenziós műtrágyákat általában úgy készítik, hogy nitrogént és foszfort tartalmazó telített alapoldathoz hozzáadják a stabilizátor tömény szuszpenzióját és a finomra őrölt kálisót. A stabilizátor szuszpenziójából annyit adagolnak, hogy mennyisége a végső szuszpenzió stabilitását biztosítani tudja. Általában 2—3% stabilizátor koncentrációt biztosítanak a szuszpenzióban. Hátrányt jelent, hogy a stabilizátor szuszpenzió adagolásával a végső szuszpenzió, tápanyagra nézve erősen felhígul, tápanyagtartalma lecsökken. Ha pl. 45% tápanyagtartalmú szuszpenziót kívánunk stabilizálni és erre a célra 15%-os bentonit szuszpenzió áll rendelkezésre, 80 g tápanyag szuszpenzióhoz 20 g bentonit szuszpenziót kell adni ahhoz, hogy a végső szuszpenzióban a bentonit stabilizátor koncentrációja 3% legyen. Ez viszont azt jelenti, hogy a végső szuszpenzióban a tápanyagtar-10 15 20 25 30 talom 45%-ról 36%-ra lecsökken. Megjegyezzük, hogy a 15%-os bentonit szuszpenzió nehezen folyó sűrű pép és a koncentráció tovább növelése — a jelentős duzzadás következtében — nem folyékony pépet eredményez, melynek adagolása igen körülményes. A bentonit szuszpenzió koncentrációját tehát 15% fölé nem célszerű növelni. A szuszpenziós műtrágyák felhasználása szempontjából fontos a szuszpenzió viszkozitása, mely egyrészt a folyékony fázis sűrűségének, másrészt pedig a szuszpendáló stabilizátor és a szilárd fázist képező tápanyagtartalom függvénye. A szuszpenziók tápanyag- és stabilizátortartalmát úgy választják meg, hogy a szuszpenzió viszkozitása kisebb legyen, mint 1000 cP, és még alacsony hőmérsékleten se nehezítse a szivattyúzást, csővezetéken való továbbítást és a permetezhet őségét. Mindebből következik, hogy a szuszpenziós műtrágyák tápanyagtartalmát csak egy határig lehet növelni és ezt a határt a szuszpenzió viszkozitása szabja meg. A találmány célja olyan szuszpenziós műtrágyák gazdaságos előállítása, melyekben egyidejűleg gyors és lassú hatású nitrogéntartalom jelenléte is biztosítva van és a szuszpenzió stabilizálásához ballaszt anyagra mint stabilizátorra nincs szükség. Találmányunk több felismerésen alapul. Egyik ilyen felismerés a karbamid-formaldehid kondenzátumot mint lassú hatású nitrogénműtrágyát tartalmazó NPK szuszpenziós műtrágyák előállítására vonatkozik. Azt tapasztaltuk, hogy a hagyományos módszerrel stabilizátorként nátriumbentonitot használva, olyan szusz-170791 1