170787. lajstromszámú szabadalom • Csúszásgátló hóláncnak a gumiabroncsra történő felszerelését biztosító szerelvény

3 170787 4 lásának átmérője. Áll továbbá egy olyan merev karból, amely mechanikusan kapcsolódhat a hajlékony kapcsolórúdhoz, s erre a karra a láncszem megfogására kiképzett, a karra merőleges helyzetű bilincs van erősítve, mely a láncszemet kívülről zárja közre, a láncszem nyílását azonban szabadon hagyja. E szerelvények az alábbi szerkezeti elemekből állanak : 1. A kapcsolórúd hajlékony, szalagalakú rúdszélessége és vastagsága a végeken úgy van megválasztva, hogy a láncszemen átférjen, középső szakasza azonban szélesebb és vastagabb, mint a láncszem nyílása. 2. A kapcsolórúd végéhez rugós kiképzésű, csiptetős fogószerkezet van hegesztve, amelynek szárai a horgon levő két furatba hatolnak be, majd onnan erőteljes rántás útján kihúzhatók. 3. A kapcsolórúd végén levő merev karon a láncszemet rögzítő szerelvény egy U-alakú rugó; ennek két szára a végén összeszorul. A szárakon a láncszemek vastagsági méretének megfelelő méretű nyílások vannak kimunkálva. Az U-alakú rugó a kapcsolórúddal mechanikusan összekötött merev kar elhelyezkedésével azonos pozícióban van felerősítve; vagyis az U-alakú rugó szárai közé van csíptetve úgy, hogy a rugó szárain levő nyílások a láncszemet rögzítik, eközben a láncszem az U-szárai között pontosan keresztben áll, de a láncra gyakorolt erőteljes húzás révén - mivel a kapcsolódó láncszem az U-szárai között könnyen áthalad - a láncot a rugó szárai között át lehet húzni. 4. A merev kar vége villaalakúra van kialakítva, ami arra szolgál, hogy a láncot a kerékabroncsra rá lehessen helyezni. 5. A kar végén levő megfogószerelvény - mint már említettük - U-alakú rugó, melynek végei a lánc szemeinek pozicionálásához szükséges módon vannak formálva, s a „csíptető"-ként szereplő rugó a kar végére úgy van szerelve, hogy a láncszem a rugó szárai közé van beszorítva, s ezáltal a kar végével derékszöget alkot. 6. A kar végére szerelt fenti megfogószerelvény, miközben rugalmasan összeszorítja a láncszemet, ugyanakkor a kapcsolódó többi láncszemekre is szorító hatást gyakorol. 7. A kapcsolórúd másik végén levő kapcsolószerelvény becsúsztatható a horog végén levő nyílásba. 8. A kapcsolószerelvény a lánc horgát úgy fogja közre, hogy a horog oldalán bemarás, vagy csap van, s ennek segítségével azt rugalmasan rögzíti. 9. A lánc horgán középütköző van, mely lehatárolja a lánc továbbhaladását. 10. A kerékköpenyre szerelendő két lánc egyikének végén levő láncszemre egy lemez van szerelve. A lemez vége be van vágva, s ebbe a bevágásba illeszthető bele a horog. A lemez másik végén viszont köralakú nyílás van, melybe a láncszem kapcsolódik. A lemezen egy harmadik nyílás is van; ez az említett két nyílás között foglal helyet és derékszögű paralelogramma alakú. A merev karon van a láncszemmel kapcsolódó nyúlvány. Ez egy olyan csap, mely a fentebb említett harmadik nyílásba illeszkedhet bele anélkül, hogy abban lötyögne, s a csap folytatásaképpen egy ütköző van rajta kiképezve, amely arra szolgál, hogy a csap a nyílásba csak az ütközőig haladjon. 11. Körülbelül a lánc közepén van egy akkora lemez, amely három láncszem hosszúságának felel meg. Ezen a lemezen két nyílás van, melyekbe a lemez két oldalán a láncszemek be vannak kapcsolva. A lemez közepén is van egy nyílás, ennek alakja úgy van kiképezve, hogy abba illeszkedjék a fent már említett merev kar. 12. A lemez közepén levő nyílás négyszögű és akkora, hogy abba a merev kar csapja illeszkedjék. 13. A 12. pontban említett nyílás a lemezen keresztirányban helyezkedik el. 14. A horgoknak a láncszemekből való kiakasztására szolgál egy olyan rugalmas szerelővas, melynek két végén horgok vannak. A két horog nem egyforma; mivel az egyiknek a láncszembe kell belekapcsolódnia, míg a másik horog görbületi sugara többszöröse az előző horog görbületi sugarának. 15. A rugalmas anyagú kapcsolórúd a legalább egy szabályozható toldalékkal (ami lehet például szalag is) ellátott szerelővassal kombinálható. A találmány szerinti megoldásnak megfelelő berendezés szerkezetét a leíráshoz mellékelt rajzokból részletesebben is megismerhetjük. A rajzokon az 1. ábra vázlatosan mutatja be szerelés közben a találmány szerinti hóláncot, a szereléshez szükséges eszközökkel. A 2. ábra a láncszem megfogására szolgáló merev kart ábrázolja. A 3. ábrán látjuk a karra szerelt bilincset elölnézetben. A 4. ábra a hajlékony kapcsolórudat ábrázolja, a végén levő fogószerkezettel. Az 5. ábra a horog megfogásának módját vázlatosan ábrázolja. A 6. ábra a láncszem megfogására szolgáló U-alakú rugót mutatja be. A 7. ábra szintén a láncszem megfogására szolgáló szerkezetnek egy további kiviteli példáját mutatja be. A 8. ábra a találmány szerinti szerelvényekkel felszerelt, létra-alakú hóláncot ábrázolja. A 9. ábra egy speciálisan kialakított láncszemet mutat be. A 10. ábrán a merev karnak egy további kiviteli példáját látjuk. A 11. ábra a 10. ábra szerinti kar egyik végének kialakítását szemlélteti. A 12. ábra oldalnézetben mutatja be a 9. és 10. ábrákból megismert láncszem és kar összekapcsolásának módját. A 13. és 14. ábrák a 8-12. ábrákon már bemutatott speciális láncszem és lemez további kialakítását szemléltetik. Végül a 15., 16. és 17. ábrák vázlatosan szemléltetik a találmány szerinti hólánc leszerelését és az ehhez szükséges eszközöket. Visszatérve mármost az 1-5. ábrákhoz, ezeken egy olyan hólánc szerkezetét ismerhetjük meg, amelyeket általában a létraalakú láncnak neveznek. Ez a hólánc két 8, 18 láncból áll, melyeket egymással keresztirányban a 21 láncdarabok kötnek össze. A láncdarabok egyik végén 1, 2 horgok vannak, melyek a hosszanti lánc szemébe kapcsolódnak. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2