170785. lajstromszámú szabadalom • Biztosítóbetét

3 170785 4 getelő anyagú válaszfal helyezkedik el, és ezt a ház két szemközti falának belső oldalán kialakított vezetőhornyok vezetik és a válaszfal felső végét térköz választja el a ház tetejétől. A válaszfal a ház belsejét U alakú kamrára osztja. Ez a kiképzés a viszonylag rövid házban nagy névleges feszültséghez tartozó hosszabb olvadószál elhelyezését is lehetővé teszi. A találmány szerinti biztosítóbetét egy további előnyös kiviteli alakjánál a ház falai téglalap alakúak és az egyik fal nyitott. A téglalap alakú falkiképzés lehetővé teszi, hogy az olvadószál vagy olvadószálak párhuzamos szakaszait a ház oldalfalaival és tetejével vagy eltávolítható záróelemével, illetve a válaszfal két ellentétes oldalával párhuzamosan és mindezektől azonos távolságra rendezzük el, és így a ház keresztirányú helyigénye minden egyéb alak helyigényénél kisebb lesz. A találmány szerinti biztosítóbetét egy másik előnyös kiviteli alakjánál a házból kiálló rudak laposak és szélesebb oldalukon nagy érintkezési felületet nyújtanak a hegesztéssel érintkeztetett olvadócsíkok számára. A találmány szerinti biztosítóbetét előnye, hogy helyigénye bármely irányban nézve is kisebb, mint az ismert típusoké, mégpedig függetlenül attól, hogy milyen hosszú olvadószálat tartalmaz. A betét további előnye, hogy a válaszfal meggátolja az olvadószál vagy olvadószálak zárlatát az olvadószál kiolvadásakor. Mivel a betét kis méretű és két párhuzamos, csatlakozó rúdja segítségével könnyedén megfelelő csatlakozó aljzatba dugaszolható, nem áll fenn áramütési veszély dugaszolás közben, mert az aljzatot olyan szigetelő burkolat veheti körül, amelyen a csatlakozó rudak számára csupán két nyílás helyezkedik el. Ez az aljzat az ismert megoldásokhoz képest jelentősen csökkentett méretű lehet. Ezen túlmenően az egyik oldalán nyitott és szigetelő anyagból készült és eltávolítható záróelemmel lezárt ház igen egyszerű szerkezetű, amelynek kevés alkatrésze van és könnyen és gyorsan összeszerelhető. Ez a biztosítóbetét, amellett hogy villamos szempontból kedvező jellemzőkkel bír, alkalmas tömeggyártásra is, és így igen olcsón állítható elő. További igen jelentős előny, hogy az U alakú kamra növelt hossza következtében, azaz különféle névleges áramú és feszültségű olvadószálak befogadására alkalmas. így a teljes névleges feszültség- és áramtartományhoz szükséges méretválaszték nagymértékben lecsökken. A két párhuzamos csatlakozórúd alkalmazása lehetővé teszi, hogy az említett csatlakozórudak és a megfelelő aljzat hüvelyeinek keresztmetszeteit úgy párosítsuk, hogy ezzel kizárjuk a különböző névleges áramú biztosítóbetétek felszerelését akkor is, ha házuk egyébként azonos. A találmányt az alábbiakban a rajzon bemutatott példák kapcsán ismertetjük. A találmány természetesen nem korlátozódik ezekre a példákra. A rajzokon az 1. ábra biztosítóbetét nagyított léptékű hosszmetszete, a 2. ábra ugyanezen biztosítóbetét keresztmetszete, a 3. ábra az 1. ábra szerinti kiviteli alak egy változatának hosszmetszete. A találmány szerinti biztosítóbetét 1. és 2. ábra szerinti kiviteli alakja 1 házból áll, amely villamosan jól szigetelő merev anyagból, például kerámiából vagy műanyagból van és - célszerűen párhuzamos falú - serleg alakú. Az 1 ház nyitott vége eltávolítható, szigetelő anyagból készült, de nem feltétlenül merev 2 záróelemmel van lezárva. Az 1 ház belsejében, annak két egymással szemben levő 3, 4 falán egy-egy 5, 6 vezetőhorony helyezkedik el (2. ábra), amelyek az 1 ház 8 tetejétől térközzel elválasztott 7 vállban végződnek. Az 5, 6 vezetőhornyok 9 válaszfalat vezetnek, amely a 7 vállak és a 2 záróelemben kialakított 10 mélyedés segítségével van rögzítve. Ily módon az 1 házban U alakú 11 kamra keletkezik, amelynek szélessége teljes hosszában közel állandó. Ha a betét párhuzamos falú, akkor az U alakú 11 kamrát párhuzamos síkfalak határolják, keresztmetszete téglalap alakú és pontosan állandó, ha a 9 válaszfal felső éle ugyanolyan távol van az 1 ház 8 tetejétől, mint oldala az 1 ház oldalfalától. Az U alakú 11 kamrában két U alakra hajlított, a kamra alakját követő alakú 12, 13 olvadószalag van egymással párhuzamosan elrendezve, amelyeknek 14, 15 végei a 2 záróelem közelében helyezkednek el. Az azonos oldali 14, 15 végek egy-egy 16 rúdhoz vannak hegesztve, amelyek a 2 záróelem megfelelő 17 nyílásain át az 1 házból kinyúlnak. A 14, 15 végek oly módon vannak a 16 rudakhoz hegesztve, hogy a 12, 13 olvadószalagok egymástól térközzel elválasztva párhuzamosan helyezkednek el az U alakú 11 kamrában. Az U alakú 11 kamra a szokásos módon kvarchomokkal van megtöltve, amelynek kiszóródását a 2 záróelem akadályozza meg. A 2 záróelemnek tehát kettős funkciója van: tartja a 16 rudakat és tömíti a kvarchomokot. Az 1. és 2. ábrán bemutatott megoldásnál alkalmazott két 12 és 13 olvadószalag helyett egy olvadószalag is alkalmazható. Az 1. ábrából jól látható az, hogy az 1 ház kis mérete ellenére az U alakú 11 kamra hossza több mint kétszerese a ház magasságának. Az U alakú 11 kamrába ezért viszonylag hosszú olvadószalagokat helyezhetünk annak ellenére, hogy a biztosítóbetét lényegesen kisebb helyet foglal el, mint az ismert biztosítóbetétek, amelyekben az olvadószalag egyenes vonal mentén helyezkedik el. Mivel a 16 rudak azonos oldalon és párhuzamosan állnak ki a betétből, könnyedén dugaszolhatok, illetve húzhatók ki az aljzatból. Ezek a tulajdonságok az 1. ábrán jól láthatók. A dugaszoló aljzat feszültség alatt álló részeit szigetelő burkolattal védhetjük. A burkolaton a rudak bevezetésére megfele^ lő nyílások vannak. Ez a lehetőség, valamint a betét könnyű kezelhetősége a betétet nagyon biztonságossá teszi. Az 1. ábrából jól látható továbbá, hogy ha a rudak keresztmetszetének és az említett burkolat nyílásainak alakját alkalmasan választjuk meg, ezzel 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2