170782. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1-aril-uracil-származékok előállítására
13 1,000% foszforsavas takarmánymész 1,000% melasz 0,500% sörélesztő 0,005% l-[3,5-diklór-4-(4'-klór-fenoxi)-fenil]-uracil 170782 14 100,000% Az ilyen takarmány alkalmas mind a kurativ, mind a profilaktikus felhasználásra. A találmány szerinti kemoterápiás hatóanyagot az egyedi kezelésnél alkalmazhatjuk önmagában vagy valamely gyógyászati szempontból alkalmas hordozóanyaggal kombinálva. A különböző inert hordozóanyagokkal kombinálva a következő adagolási formák jönnek számításba: tabletták, kapszulák, drazsék, vizes szuszpenziók, injektálható oldatok, elixirek, szirupok és így tovább. Alkalmas hordozóanyagok például a szilárd hígítószerek vagy töltőanyagok, steril vizes közeg, valamint különböző nem-toxikus szerves oldószerek. Az orális alkalmazást célzó tabletták és hasonlók természetesen tartalmazhatnak még többek között édesítőszereket. A gyógyászati hatású vegyületet az utóbb említett készítmények 0,5—90 súlyszázalék koncentrációban, azaz olyan mennyiségekben tartalmazzák, amely megfelel az előbb említett dózis-határnak. Az orális alkalmazásra szánt tabletták még tartalmazhatnak természetesen további adalékanyagokat, mint nátriumcitrátot, kalciumkarbonátot, dikalciumfoszfátot, ezenkívül keményítőt, előnyösen burgonyakeményítőt, kötőanyagokat, például polivinilpirrolidont, zselatint, csúsztatószereket, például magnéziumsztearátot, nátriumlaurilszulfátot és talkumot, a tablettázás megkönnyítése végett. Vizes szuszpenziók és/vagy elixirek (orális alkalmazáshoz) a hatóanyagon kívül még tartalmazhat különböző ízjavító szert, színezőanyagot, emulgeálószert és/vagy kombinálhatjuk e vegyületeket a következő hígítószerekkel, például vízzel, etanollal, propilénglikollal, glicerinnel. Parenterális alkalmazáshoz a hatóanyagot feloldhatjuk szezám- vagy földidióolajban vagy vizes propilénglikolban vagy N,N-dimetilformamidban. Az új találmány szerinti hatóanyagok felhasználása történhet például kapszulák, tabletták, drazsék, ampullák alakjában, de jelen lehetnek valamely dózisegységként is, azaz olyan mennyiségben, hogy egyetlen adag szolgáltatja a hatást okozó hatóanyag-mennyiséget. Az új hatóanyagokat a szokásos módon alkalmazhat-5 juk, előnyösen azonban a takarmányhoz adagoljuk. Azonban az emlősállatok coccidiosisának és toxoplazmózisának a kezelésénél a fentiekben említett készítményeket adagolhatjuk orálisan vagy parenterálisan. A szárnyas-coccidiosis, elsősorban a tyúkok, kacsák, 10 libák és pulykák coccidiosisa kezelésénél és profilaxisánál gyakorlatilag 10—100 ppm, előnyösen 50—100 ppm mennyiséget adagolunk a takarmányhoz, amely mennyiség bizonyos esetekben emelhető, mivel az állatok jól tűrik az új hatóanyagot. Az említett adag csökkenthető, 15 ha az új hatóanyagokat imidazol-4,5-dikarbonsavamiddal vagy szulfonamidokkal, például a 2-amino-4,6--dimetilpirimidin, a 2-aminokinoxalin vagy a 2-amino-5-metoxi-pirimidin p-aminobenzolszulfonamidjaival kombináljuk, mert ilyenkor szinergetikus, azaz poten-20 ciáló hatás lép fel. Az egyedi kezelésnél, például az emlősállatok coccidiosisának vagy toxoplazmózisának a hatásos kezeléséhez előnyösnek mutatkozik, ha 5—25 mg/kg testsúly/nap adagot alkalmazunk. Ennek ellenére adott esetben szük-25 ség lehet arra, hogy eltérjünk a fentiekben említett mennyiségektől, nevezetesen a kísérleti állat testsúlyától, az alkalmazás módjától, az alkalmazott állat fajtájától és a gyógyszerrel szemben mutatott egyedi viselkedésétől, illetve a készítmény fajtájától, az adagolás időpont-30 jától és időtartamától függően. így egyes esetekben már kevesebb anyag is elegendőnek bizonyulhat, míg más esetekben a megadott felső dózishatárt is túl kell lépnünk. Nagyobb adagok esetében célszerű, ha azokat több kisebb adagban adjuk be a nap folyamán. Az em-35 bereknél azonos dózishatárokat alkalmazunk és értelemszerűen érvényesek az egyéb, fentiekben kifejtettek. Az I és II táblázat tartalmazza néhány találmány szerinti vegyület coccidiosis-ellenes hatását. A szárnyascoccidiosis elleni hatást az Eimeria tenella-n (vakbél-40 -coccidiosis/tyúk), az emlősállatok coccidiosisa ellenes hatást pedig az Eimeria falciformison (egér) mutatjuk be. /. táblázat A 3b) és Ab) példák szerinti vegyületek hatásának összehasonlítása 1 -[(4-amino-2-propil-5-pirimidinil)-metil]-2-pikolíniumklorid-hidrokloriddal (P-vel) szemben, Eimeria tenella (csirke) esetében. Kritériumok Adag: 100 ppm a takarmányban Adag: 50 ppm a takarmányban Adag: 25 ppm a takarmányban Kezeletlen fertőzött 3b | 4b p 3b 4b p 3b 4b p kontroll Pusztulási arány 0/12 0/6 0/5 0/6 0/6 0/5 0/6 0/3 0/6 2/6 Oociszta-kiválasztás a kezeletlen fertőz, kontr. %-ában 0% 0% 39% 0% 0% 46% 0% 90% 75% 100% Súlygyarapodás a kezeletlen fertőz, kontr. %-ában 90% 91% 94% 100% 86% 63% 90% 66% 65% 38% Vérkiválasztás x) a bélsárban 0 0 0 0 0 ** 0 ** ** *** Talált makroszkóp. szekció x) 0 0 ** 0 0 ** 0 0 ** *** x) jelentése: a fertőzés-okozta patologikus elváltozásokat, illetve a vérkiválasztás erősségét a következőképpen jelöltük: *** =er ő s> ** = közepes, * = csekély, 0 = nincsen változás 7
