170777. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N'-(aminoacilaminofenil)-acetamidinek és az azokat tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

3 170777 4 acetamidint alkalmazva a reakció lejátszódását a csatolt rajz szerinti B) reakcióegyenlet írja le. Ha kiindulási anyagként N'-(4-klóracetilaminofenü)­-N,N-dimetilacetamidint és dietilamint használunk, a reakció a csatolt rajz szerinti C) reakcióegyenlet értel­mében játszódik le. A III általános képletben a Hal csoport halogénato­mot, előnyösen klór- és brómatomot jelent. A kiindulási anyagként alkalmazott II, III és IV álta­lános képletű vegyületek legnagyobb részt ismertek, vagy ismert eljárásokkal könnyen előállíthatók. A III általá­nos képletű vegyületeket például úgy állítjuk elő, hogy V általános képletű vegyületeket — ahol R3 a fenti jelen­tésű és Hal halogénatomot, különösen klór- vagy bróm­atomot jelent — adott esetben valamely oldószer jelen­létében és adott esetben valamely savmegkötőszer jelen­létében N'-(4-aminofenil)-N,N-dimetilacetamidinnel reagáltatunk. A II általános képletű kiindulási anyagokként példa­képpen megnevezzük az alábbiakat (mimellett X ben­ziloxikarbonilcsoportot és terc-butiloxikarbonilcsopor­to: jelent és R3 és R 4 jelentése a megadott): L-alanin, D-alanin, L-a-amino-n-vajsav, ac-aminoizovajsav, L-izo­leucin, D-izoleucin, L-valin, D-valin, DL-fenilglicin, D-fenilglicin, DL-leucin, D-fenilalanin, L-fenilalanin, L-prolin, DL-hisztidin, L-hisztidin, D-metionin, L-me­tionin, L-triptofán, DL-triptofán, glicin, terc-butil-L­-alanin, terc-butil-glicin, terc-butil-L-fenilalanin, terc­-butil-L-leucin, terc-butil-L-triptofán, terc-butil-LD-me­tionin. Az a) és b) eljárásváltozatok szerinti reakcióban min­den olyan hígítószer alkalmazható, amely a reakció szempontjából közömbös szerves oldószer. Ide tartoz­nak előnyösen a szénhidrogének, így benzol, benzin, to­luol, éterek, így dietiléter, dioxán, tetrahidrofurán, halo­génezett szénhidrogének, így métilénklorid és kloroform, továbbá az alkoholok, így metanol, etanol, izopropanol. A b) eljárásváltozat megvalósításakor savmegkötő­szerként sok szervetlen és szerves bázist adagolhatunk, példaképpen megnevezzük az alábbiakat: nátriumhid­roxid, káliumhidroxid, nátriumhidrogénkarbonát, ká­liumkarbonát, trietilamin vagy piridin. Az a) és b) eljárásváltozatban a reakcióelegy hőmér­sékletét széles határokon belül változtathatjuk, általában 0 °C és 100 °C közötti hőmérsékleten végezzük a reak­ciókat. Az I általános képletű vegyületek gyógyászati szem­pontból alkalmazható savaddíciói sóiként például az alábbiak jönnek szóba: hidrogénhalogenidek, különösen hidrokloridok, naftalindiszulfonátok, metánszulfoná­tok, pamoátok, szulfátok, foszfátok, nitrátok, acetátok. Az a) és b) eljárásváltozatok szerinti reakciót általá­ban normál nyomáson valósítjuk meg. Az R4 amino-védőcsoport lehasítását a peptidkémiá­ban szokásos módokon végezzük. így a karbobenzoxi­csöportot hidrogénezéssel vagy jégecetben brómhidro­génnel, illetve folyékony ammóniában nátriummal ha­sítjuk le. A terc-butiloxikarbonilcsoportot jól lehasíthatjuk jég­ecetben brófrihidrögénnel vagy pedig vízmentes trifluor­ecetsavval. Az a) eljárásváltozat szerinti reakció megvalósítása­kor 0,1 mól II általános képletű vegyületet —30— + 30 °C, előnyösen 0—10 °C hőmérsékleten 0,1 mól N'-(4-aminofenil-)-N,N-dimetilacetamidinnel reagálta­tunk. Az R4 védőcsoport lehasítását előnyösen erős hű­tés közben trifluorecetsavba vagy brómhidrogén-jégecet 5 elegybe történő öntéssel valósítjuk meg. A b) eljárásváltozat szerinti reakció megvalósításakor 0,1 mól III általános képletű vegyületet általában szoba­hőmérsékleten reagáltatunk 0,1 mól IV általános kép­letű vegyülettel valamely poláris szerves oldószerben, 10 előnyösen valamely rövidszénláncú alifás alkoholban, például metanolban vagy etanolban és a reakcióelegyet ezután magasabb hőmérsékletre melegítjük, előnyösen a rövidszénláncú alifás alkohol forráspontjára. A találmány szerinti eljárással előállítható új vegyü-15 letek meglepően jó és széleskörű hatást mutatnak az alábbi nematódákkal és cesztódákkal szemben: 1. Bányaférgek (például Ancylostoma caninum, Unci­naria stenocephala, Bunostomum trogonocephalum); 2. Trichostrongylides (például Nippostrongylus muris, 20 Nematospiroides dubius); 3. Strongylides (például Oesophagostomum columbia­num); 4. Rhabditides (például Strongyloides ratti); 5. Orsógiliszták (például Toxocara canis, Toxascaris leo-25 nina, Ascaris suum); 6. Bélgiliszták (például Aspiculuris tetraptera); 7. Heterakida (például Heterakis spumosa); 8. Filaria (például Litomosoides carinii, Dipetalonema witei); 30 9. Ciklofillidesek (például Taenia hydatigena, Taenia pi­siformis, Hymenolepis nana, Hymenolepis diminuta, Hymenolepis microstoma, Echinococcus multiloculo­ris, Echinococcus granulosus). A hatást állatkísérletben vizsgáltuk orális és parente-35 ralis adagolás esetén, parazitákkal erősen megfertőzött kísérleti állatokon. Az alkalmazott adagokat a kísérleti állatok nagyon jól elviselték. Az új hatóanyagokat féregűzőszerként alkalmazhat­juk mind az ember-, mind az állatgyógyászatban. 40 Az új hatóanyagokat ismert módon alakíthatjuk a szo­kásos készítményekké. Az új vegyületeket önmagukban vagy gyógyászatilag elfogadható hordozóanyagokkal kombinálva alkalmaz-45 hatjuk. Különböző közömbös hordozóanyagokkal kom­binálva tablettákat, kapszulákat, szemcséket, vizes szusz­penziókat, injektálható oldatokat, emulziókat és szusz­penziókat, elixireket, szirupokat, pasztákat és hasonló­kat készíthetünk. Az ilyen hordozóanyagok lehetnek szi-50 lárd hígítószerek vagy töltőanyagok, steril vizes közeg, valamint különböző nem mérgező szerves oldószerek és hasonlók. Az orális adagolás céljára alkalmas tabletták és hasonlók természetesen édesítő anyagokat és hasonló­kat tartalmazhatnak. A terápiásán hatásos vegyület az 55 említett esetben az elegy összsúlyára számítva körülbelül 0,5—90 súly% koncentrációban van jelen, azaz olyan mennyiségben, amely elegendő ahhoz, hogy a kívánt adagmennyiséget a szervezetbe vihessük. 60 A készítményeket ismert módon állítjuk elő, például úgy, hogy a hatóanyagot oldószerekkel és/vagy hordo­zóanyagokkal, adott esetben emulgátorokkal és/vagy diszpergálószerekkel összekeverjük, mimellett ha például hígítószerként vizet használunk, adott esetben szerves 65 oldószereket is alkalmazhatunk segédoldószerként. '•2

Next

/
Thumbnails
Contents