170776. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés vöröshagyma és burgonya önszellőzéses tárolására

2 17Ö??6 8 geknél kisebb tételek tárolására alkalmas; max. 25 vagonig alkalmazható. Az oldal- és végfalak rögzítését az egyes szigete­lőtestek hosszában haladó 18 betonacél rudak szol­gálják, melyek 19 acélhuzallal vannak a 13 szellőző­rácsok tuskóihoz rögzítve. A 11. ábra szerinti kivitel gépi manipulálásra al­kalmasan kiképzett zárt térrel való összekapcsolása. A 20 manipuláló tér vázát célszerűen PVC-ből elő­állított 21 íves csövek adják. A zárt teret 22 fólia biztosítja. A két végfalon a járművek be- és kihaj­tására 23 kapuk vannak elrendezve. A 20 manipuláló térnek a tárolóval való össze­kapcsolása a tároló 2 fólia borítójának meghosszab­bításával egy 24 előtérrel történik. Az alsó 11 lég­csatorna meghosszabbítása a manipuláló talajszintje alatt húzódó, felül fóliacsíkkal és 25 vasbeton ele­mekkel talajszinten lezárt csatornával biztosított. A szabadalom szerinti technológia és tároló típu­sok üzemeltetése az alábbiak szerint történik: A tárolók összeállításánál elsősorban az 1 szigete­lőtestekből az alapot rakjuk le, kihagyva a 11 alsó légcsatorna 12 mellékcsatornák helyét és kiképezve a 11 alsó légcsatorna fölébe süllyesztett részét. Az így elkészített alapot borítjuk a 13 szellőző­rácsokkal, majd az A típusú tárolóknál felállítjuk mindkét oldalon az első 4 függőleges tartórudat, biztosítva azokat az alsó 6 merevítő rúddal és egy­egy db 5 oldalrögzítővel. Ezt követően kétoldalt el­helyezhetők az oldalfalakat képező 1 szigetelőtest. A B típusú tárolók létesítésénél az 5-6 rögzítő ele­meket a 18 betonacél és 19 acélhuzal helyettesíti és nincsenek 4 U tartók. Az oldalfalak kialakításával párhuzamosan, a 8. ábrán látható módon kell kiala­kítani a végfalakat, majd megkezdődhet a betárolás, mely szállítószalaggal történik. A hagyma között levő szennyeződés leválasztását egy nagyteljesítményű ventillátor végzi, a hagyma tárolóba való szabad esése közben. Az oldalfalak és a felső rögzítő elemek lehelyezése, továbbá a tároló­tér hosszirányú kiképzése a betárolással párhuzamo­san, szükség szerint történik. A tárolt termény folyamatos átöblítését a csator­narendszer biztosítja. Mivel a két csatorna egymás­sal nincs összeköttetésben és köztük a tárolt termény helyezkedik el, az alsó csatornába áramló külső le­vegő kénytelen a terményen keresztül távozni, fo­lyamatosan hűtve és átöblítve azt. A csatornarendszer kialakítása és méretezése a tárolótér méretétől és az átszellőzendő termény tö­megétől függ. E tárolók létesítése kevesebb, vagy megközelítő­leg azonos összegbe kerül, mint a hagyományos, prizmás tárolásé, így alkalmasak arra, hogy felvált­sák a hagyományos tárolási módokat és megszün­tessék az ezeknél levő igen magas veszteségeket. Le­hetővé teszik a kialakult nagyüzemi termelésnél szükségszerűen jelentkező gépesített betakarításhoz szorosan kapcsolódó originál áruval való gépesített betárolást. Alkalmasak a termelő üzemek átmeneti tárolási problémáinak megoldására, ezáltal megszün­tethető az a jelentős mértékű romlás, ami a kése­delmes átvételek, minőségi viták, szállító kapacitás hiánya stb. miatt még a termelő üzemekben jelent­keznek. Originál áruval való betárolás esetén a be­tárolás előtti válogatás elmarad, a munkafolyamat­hoz szükséges kézi és gépi munkaerő felszabadul. Ez a munkaerő a betakarításra irányítható és ezáltal lehetővé válik az optimális érettségi állapotban való betakarítás, ami ugyancsak csökkenti a vesztesége­ket. Ezek a tárolótípusok lehetővé teszik a szakaszos be- és kitárolást, a tárolótér hosszirányának változ­tatásával és a végfal áthelyezésével úgy, hogy a technológia a legkisebb csorbát sem szenvedi. Ez a tárolástechnológiai és tárolótípusok lényege­sen lecsökkentik a tárolási költségeket anélkül, hogy a veszteségek a korszerű tárolókban levő vesztesé­gekhez viszonyítva emelkednének. A tárolók szét­szedhetők és bárhol felállíthatók, tehát nem igényel­nek állandó területet. Bármelyik típus felállítható közvetlenül a termelőterület közelében, amivel az őszi szállítási csúcs csökkenthető. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás vöröshagyma, burgonya vagy más zöld­ségfélék tárolására, mikor is az adott érettségi fokot elért terményt gépi úton takarítjuk és tároljuk be, azzal jellemezve, hogy az eredeti állapotában levő terményt célszerűen a szállítószalag végének kör­nyezetében légsugárral a szennyeződésektől meg­tisztítjuk és a megtisztított terményt légtömören zárt tárolótérbe helyezzük, mikor is a tárolórész alsó ré­szében betárolt termékek teljes - a talajjal érintke­ző - felülete és a tárolótér felső része között ter­mészetes szellőzést hozunk létre és a tárolt termény által termelt hőt, CCVt és párát a természetes szel­lőztetésen túl célszerűen mesterséges szellőztetéssel szívjuk el és a szellőzés mértékét a szellőzőnyílások nagyságának változtatásával szabályozzuk. 2. Berendezés az 1. igénypont szerinti eljárás fo­ganatosítására, azzal jellemezve, hogy a talajon el­helyezkedő szigetelőtestek (1) szabadba nyúló alsó légcsatornát (11) és abból kiágazó mellékcsatorná­kat (12) képeznek és az említett szigetelőtestek fe­lett szellőzőrácsok (13) vannak elrendezve, továbbá a tárolótér oldalait egymásra helyezett szigetelőtes­tek (1) határolják, amelyek a határolt terményhal­maz magasságáig nyúlnak és a termékhalmazt szi­getelőtestek (1) fedik be oly módon, hogy azokból ugyancsak szabadba nyúló felső légcsatorna (14) van képezve és a szigetelőtestek (1) által határolt tá­rolótér teljes egészében célszerűen PVC fóliával (22) van beborítva. 3. A 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alak­ja, azzal jellemezve, hogy az alsó légcsatornához (11) ventillátor csatlakozik. 4. A 2. vagy 3. igénypont szerinti berendezés ki­viteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szigetelőtest (1) szalmabálákkal van kiképezve. 5. A 2-4. igénypontok bármelyike szerinti beren­dezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szi­getelőtestek (1) és fólia (22) között tartórudak (4) vannak a talajhoz erősítve, amelyekhez merevítő­it) 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Thumbnails
Contents