170774. lajstromszámú szabadalom • Összekötő készlet belső maggal erősített villamos vezetékek mechanikai és villamos csatlakoztatására

3 170774 4 A felhasználás módja bizonyos szempontokból szintén kedvezőtlen a felhasználók részére. Legalább kétféle sajtolási műveletre van szükség a kötés megvalósításához, azaz az acél hüvelyt rá kell sajtolni a vezeték magjára vagy magjaira, az alumínium hüvelyt pedig a vezető köpenyére. Mivel igen sok vezeték összekötőt a helyszíni szerelésnél használnak fel, ez a kettős sajtolási művelet kedvezőtlen az idő és a sajtoló berendezés szempontjából is. A szerelőket kétféle sajtoló szerszámmal kell ellátni, egyet a belső acél hüvely, egyet pedig a külső alumínium hüvely rögzítésére. Ezen túlmenően problémát okozhat, hogy az alumínium hüvelyt bizonyos távolságra el kell tolni a vezeték szabad végétől, hogy az acél hüvely helyezését és sajtolását el tudják végezni. Az acél erősítésű vezetékeket rendszerint dobokról csévélik le és a vezeték feszítés nélkül hajlamos arra, hogy bizonyos mértékű görbületet vegyen fel. Mivel a csatlakoztatás alatt a vezeték szabad végét rendszerint nem lehet kifeszíteni, ez a görbület megnehezíti az alumínium hüvely eltolását a vezetéken. Végül amikor ilyen két hüvelyből álló szerelvénynyel erősítenek össze két belső maggal erősített vezetéket, a lecsupaszított magok behelyezése is nehézségekbe ütközhet. Mindkét belső mag végződést közös hüvelybe kell helyezni és ez szükségessé teszi, hogy legalább az egyik vezetéket mozgassák, mikor csupasz végét betolják az acél hüvelybe, mely már a másik vezeték csupasz végére van ráhúzva. A fenti problémák kiküszöbölésére már korábban is történtek próbálkozások. Példaképpen a Re. 25 698 számú Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírásban egy olyan vezeték összekötőt ismertetnek, melyet egyetlen sajtolási művelettel lehet rögzíteni, ahol a külső hüvelyt egy belső tagra és a vezetékre sajtolják. A belső tag, mely a vezeték magját fogja meg törékeny porkohászati úton előállított fémből van, mely a sajtolásnál összetörik. Ez a megoldás a szabadalmi leírás szerint igen nagy sajtolási nyomást igényel. Ez problémát okozhat különösen javításoknál, ahol a sajtoló berendezés hordozhatósága korlátozza a sajtolási erő nagyságát. A 3 125 630 sz. Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírás egy hasonló törékeny fém hüvelyt ismertet, mely azonban több egymásbanyúló ujjból kialakított szegmensből áll. Mindkét szabadalmi leírásban azt fejtik ki, hogy a belső hüvelyt a külső csőben kell rögzíteni, majd a lecsupaszított magot a csőhöz rögzített hüvelybe kell bedugni. Ez azt jelenti, hogy két lecsupaszított vezetékvég összekötése során a végeket egy lényegében közös hüvelybe kell bedugni, ami az előzőekben már említett vezetek mozgatási problémákkal jár. Ezek a nehézségek még nagyobbak, ha a mag több huzalból készült sodrony. Hacsak a vezeték magja nem „előalakított" (a gyárban a vezeték gyártásakor előkezelték oly módon, hogy alaktartóvá vált) a mag huzaljai hajlamosak a szétválásra és kihajlásra, amikor az őket körülvevő vezető köpenyt eltávolítják a vezeték szabad végén. Az ismert megoldások között nem ismeretes olyan összekötő szerelvény, mely széles mérettartományban használható vezeték csatlakoztatására és amelynél a sajtolási erő viszonylag kicsi. Ugyanakkor arra sincs ismert megoldás, hogy miképpen lehet elkerülni a lecsupaszított vezetékvégek közös hüvelybe való beillesztése során fellépő helyezési problémákat. A fenti hátrányokat a találmány szerint olyan öszszekötő készlettel küszöbölhetjük ki, amelynek villamosan vezető anyagú, mindkét végén nyitott és legalább egyik végén a csatlakoztatandó vezeték végét befogadó deformálható hüvelye és legalább egy, a vezeték vége és a hüvely közé illeszthető, deformálható anyagú betétje van, amely betét külső mérete kisebb, mint a hüvely belső átmérője. A találmány szerint a betétnek hosszanti tengelye mentén húzódó, sugárirányban kiálló, egymástól elválasztott bordái vannak, amely bordák a betét kerületének egyharmad-kétharmad részét teszik ki és amelyek a betét deformálható részei által vannak összekapcsolva, továbbá a bordák és a deformálható részek a csatlakoztatandó vezeték végén kiálló magot befogadó furatot fognak közre, és a deformálható részek sugárirányú vastagsága kisebb, mint e részek sugárirányra merőleges szélessége. Ily módon a találmány olyan összekötő készletet biztosít, mely alkalmas arra, hogy belső maggal erősített vezetéket egy másik ilyen vezetékhez, vagy vezetékszerelvényhez csatlakoztassunk. Az alkalmazott betét a vezeték magját egy villamosan vezető külső hüvelyhez rögzíti, melyet viszont közvetlenül a vezeték külső vezető köpenyéhez kapcsolunk. Két belső maggal erősített vezeték csatlakoztatása esetén mindegyik vezetékhez szükség van egy belső betétre, és miután a betéteket ráhelyeztük a vezeték szabad, csupaszított végére, behelyezzük azt a közös külső hüvely egyik végébe úgy, hogy a hüvely a közvetlen szomszédos vezetékből egy megfelelő darabot fedjen. Egy másik esetben a belső maggal erősített vezeték magjára ráhúzunk egy betétet és egy másik megfelelő eszközt használunk a vezetéknek, vagy a szükséges szerelvénynek a hüvelyhez való rögzítéséhez. A betét olyan kialakítású, hogy amikor a hüvelyt rásajtoljuk, a betét nagyobb nyomóerőt visz át, mint amit egy sima henger vinne át. A hüvelyt mindkét mag szorító betétnek megfelelő szakaszon és így adott vezetékdarabon is rásajtoljuk. A betét és a hüvely kialakítása olyan, hogy egyetlen készletet sokféle vezetékmérethez lehet használni. Ezen túlmenően a kialakítás lehetővé teszi, hogy egyetlen hüvelyhez többfele méretű betétet használjunk fel. így kevesebb számú betéttel és hüvellyel igen széles méretválasztékban lehet vezetékeket csatlakoztatni. A betét lehet bármilyen összenyomható fém, de az a legkedvezőbb, ha alumíniumból vagy alumínium ötvözetből készül. Olyan kialakítást lehet tervezni, mely könnyen és gazdaságosan előállítható, például hidegfolyatással. A betét hengeres szilárdsága olyan, hogy az a szerelvény, melybe beépítjük, a jelenleg használatos hordozható berendezésekkel összenyomható a sajtolás során. A találmány egyik előnye az, hogy olyan összekötési megoldást biztosít, melyet jól lehet használni a helyszínen is belső maggal erősített vezetékek csatlakoztatásához, ahol a kötés szilárdsága eléri a vezeték névleges szilárdságának legalább 95%-át. További előny, hogy olyan összekötő készletet biztosít, melyet gazdaságosan lehet 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2