170705. lajstromszámú szabadalom • Födémekkel több szintre osztott teherhordó szerkezetben elhelyezett füstcső

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 170705 J^ÉL SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY «98»­Nemzetközi osztályozás: ipl Bejelentés napja: 1974. IX. 9. (HO—1717) E 04 F 17/02 F 23 J 13/00 F 16 L 51/00 Közzététel napja: 1977. III. 28. /^^~ ' iT^i;. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1978. III. 31. Feltalálók: Horváth László, gépészmérnök, 50%, Hajzók Ferenc, építészmérnök, 25% Csákvári János, gépészmérnök, 25% Budapest Tulajdonos: Hőtechnika Építő és Szigetelő Vállalat, Budapest Födémekkel több szintre osztott teherhordó szerkezetben elhelyezett füstcső i A találmány tárgya födémekkel több szintre osztott teherhordó szerkezetben elhelyezett füstcső. Magas kémények építésénél a füstgázok elvezetésére újabban teherhordó szerkezetben elhelyezett füstcsö­veket alkalmaznak. A teherhordó szerkezetben egymás 5 felett ritmikusan elhelyezett vízszintes támasztó szer­kezetek, födémek vannak, amelyek a füstcsövek önsú­lyát hordják. A födémszerkezetekre a füstcsövek a rá­juk szerelt karimák közvetítésével ülnek fel. Az így alá­támasztott füstcsövek tehát olyan magas karcsú szer- 10 kezetek, amelyek több alátámasztási hellyel bírnak. Az alátámasztási helyek állandó, fix szinten vannak. A füstcsövek azonban a bennük áramló forró füstgá­zaktól felmelegszenek és hosszváltozást szenvednek. A hosszváltozás következtében az egyes alátámasztási 15 helyeken a támasztó karimák elhagynák alátámasztási síkjukat, a támaszerő megszűnne, ami a szerkezet tönk­remenetelét okozná. Ezért az egyes alátámasztások kö­zötti csőszakaszokba, a hőtágulás felvételére, kompen­zátorokat kell beépíteni. 20 Tekintettel arra, hogy a füstcsövek átmérője általában több méter, a beépített kompenzátorok bonyolult, kényes szerkezetek, melyek jelenléte kedvezőtlenül be­folyásolja a kémények üzembiztonságát. 25 A találmány célja olyan füstcsövek kialakítása, ame­lyeknél a lehető leggazdaságosabb falvastagságok alkal­mazhatók, nem igényelnek kompenzátorokat és a hő­mérséklet hatására létrejövő hosszváltozás szabadon, a füstcsövek károsodása nélkül játszódik le. 30 Ezt a találmány értelmében azáltal érjük el, hogy a födémek és a füstcső közé minden egyes födémnél füg­gesztő szerkezetet iktatunk be. Ez a függesztő szerke­zet mechanikus vagy hidraulikus kivitelű lehet. A me­chanikus függesztő szerkezet a füstcső kerülete mentén váltakozva a füstcsőre illetve a födémre rögzített terelő elemekből pl. kötőkorongokból és az azokon átveze­tett és végén súllyal terhelt hajlékony erőközvetítő elemből pl. acélsodronykötélből áll. A hidraulikus fügr gesztő szerkezet az egyes födémeknél a füstcsőre erő­sített erő átadó elemek pl. karimák és a födémek közé iktatott, a füstcső kerülete mentén elosztott támhenge­rekből áll, amelyek csővezeték révén egymással és ki­egyenlítő hengerrel vannak összekötve, a kiegyenlítő henger pedig súllyal van terhelve. A találmány szerinti függesztő szerkezet előnye, hogy az áramló forró füstgázoktól felmelegedett füstcsövek hosszváltozását rendkívül egyszerű eszközökkel tudják követni, és így bonyolult kompenzátorok nélkül a füst­csövek önsúlyát hordozó födémek alkalmazhatók, ami rendkívül magas kémények építését teszi lehetővé. To­vábbi előnye, hogy a kompenzátorok elhagyása miatt a teherhordó szerkezetek geometriai méreteit egyedül a füstcső méretei határozzák meg és nincs szükség cseré­lési, javítási tér biztosítására. Magának a füstcsőnek a falvastagsága is csökkenthető, mert csak húzásra van igénybevéve, nem áll fenn horpadás veszélye. A füstcső javítása egyszerű módon oldható meg, mert két füg­gesztő szerkezet között bárhol bontható, anélkül, hogy a szerkezetet külön alá kellene támasztani. 170705 1

Next

/
Thumbnails
Contents