170667. lajstromszámú szabadalom • Szabályozó ber antibiotikumok előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY 170667 (é) A bejelentés napja: 1974. VII. 3. (BI—496) Nemzetközi osztályozás: C 12 D 9/00 G 05 D 11/00 A közzététel napja: 1977. II. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1978. III. 31. *: Feltalálók: Komócsi Sándor vilamosmérnök 30%, Kozma László gépészmérnök 30%, Dr. Kaszab István biológus 15%, Fábián Ferenc vegyésztechnikus 15%, Erdélyi Zsolt vegyésztechnikus 10%, Debrecen Szabadalmas: BIOGAL Gyógyszergyár, Debrecen Szabályozó berendezés antibiotikumok előállítására A találmány tárgya szabályozó berendezés antibiotikumok fermentációs úton történő előállítására. Célja a hatóanyagtermelés növelése az aerob fermentációs folyamatok levegőztetési és anyagátadási paraméterei fluktuációjának megszüntetése áltaL 5 amit a fermentlé-levegő diszperz rendszer állandó összetételének biztosításával valósítunk meg, az azzal szorosan összefüggő habképződés mennyiségének, illetve szintjének stabilizálása útján. A modern fermentációs technológia egyik bonyo- 10 lult kérdése a fermentáció során jelentkező habzás leküzdése. A habzás jelentős veszteséget okozhat azáltal, hogy a fermentlé habfázissá válik és a szükséges állandó levegőztetés miatt esetenként nem lehet megakadályozni a fermentlé kihabzását. A hab- 15 zás hatékony habzásgátló anyagokkal való megszüntetése ugyancsak jelentős hozamcsökkentést okozhat azáltal, hogy lerontja a fermentorba betáplált levegő oxigénjének diffúzióját a folyadékfázisba és egyidejűleg gátolja a széndioxid kiszellőztetését is. (J. I. 20 Evens, M. Sc. and M. J. Hall, Ph. D. Process Biochemistry Volume 6. Number 4. 1971.) A habzás gátlásának általánosan alkalmazott módszere a fermentlé 20-30%-ának megfelelő habtér biztosítása a fermentorban és habgátló anyagok ada- 25 golása automatikusan vagy kézi úton, valahányszor a képződő hab eléri a habtér felső szintjét. A habzás akkor következik be, amikor két levegőburok által közrefogott folyadék hártyává vékonyul anélkül, hogy a hártya elszakadna. A habokat termesze- 30 tük szerint két fő típusba sorolják: átmeneti és állandó habokra. Az átmeneti habok élettartama csak másodpercekre tehető, mivel a felületi hártyák gyakran és könnyen elszakadnak. Az állandó habok esetében a hab nyugalmi állapotban perceken, órákon, esetleg napokon keresztül is stabil marad. (Kitchener, J. A., and Cooper, C. F., Quart, Rev., Chem. Soc, 1959. 13. 7.) A fermentlé a szaporodási fázisban általában átmeneti habnak tekinthető, míg a mikroorganizmus elszaporodása után a fermentlé általában állandó habot képez. A hab struktúráját úgy bontják meg, hogy a habzásgátló belép a buborékok közötti filmbe, ott szétterül és kétrétegű felület képződik. Végül is az összefüggő filmek stabilitása a szétterülési hatás által ébresztett új feszültségek következtében szűnik meg. (Ross, S., Chem. Eng. Prog. 1967. 63 9). A habzásgátló adagolása után nemcsak a habzás szűnik meg, hanem megváltozik a fermentlében oldott oxigén és széndioxid mennyisége, a fermentlé redoxpotenciálja, pH-ja és felületi feszültsége, valamint a fermentor keverőjének energiafelvétele [Solomons, G. L. Process Biochemistry, 1967. 2 (10), 47. Maxon, W. G., and Johnson M. J. Ind. Eng. Chem. 1953. 45 2554]. Ezek a tényezők az aerob mikroorganizmusok biokémiai folyamatait legalapvetőbben befolyásoló paraméterei. A termelés szempontjából optimális érték tapasztalati úton meghatározható, azonban a habzás és habtörés okozta változások következtében igen széles határok közötti fluktuációnak vannak kitéve. Mivel a jelenlegi eljá-170667 1
