170653. lajstromszámú szabadalom • Adatátviteli rendszer szinkronizáló egysége

3 TM* 4 mint RC tagból álló késleltető bemenetére csatlakozik. Az RC tagból álló késleltető kimenete a moduló—2 öszszeadó másik bemenetére van kapcsolva. A moduló—2 összeadó kimenete az első késleltető áramkör bemenetére csatlakozik, annak kimenete pedig a shiftregiszter 5 órajel bemenetével, valamint a második késleltető áramkör indító bemenetével van összekötve. A két késleltető áramkör ponált kimeneteire NOR-kapu csatlakozik, amelynek kimenete ÉS kapu egyik bemenetére van kapcsolva. Az ÉS kapu másik bemenetére a moduló—2 10 összeadó kimenete csatlakozik. Az ÉS kapu kimenete a shiftregiszter preset bemenetével van összekötve. A találmány korrelációs kód alkalmazása esetén használható és az ismert megoldásoktól eltérően nem tartalmaz órajelgenerátort. 15 A találmányt részletesebben kiviteli példa és rajzok alapján ismertetjük. A rajzon az 1. ábra: a start/stop jel és a kódolt információ idődiagramja, 2. ábra: a szinkronizálás elvének idődiagramja, 20 3. ábra: a találmány egy kiviteli alakja. Az alkalmazott jelsorozat a start/stop jel a korrelációs kódú információ látható az 1. ábrán. A stop impulzus n egységnyi logikai 1, vagy 0 szint, ahol n >2. A stop jel után következő egy egységnyi logikai 0, vagy 25 1 jelenti a start jelet. így mindig keletkezik a startjel kezdeténél egy 1-^0 vagy egy 0-*-l átmenet. A startjel után következik az információ a korrelációs kóddal kiegészítve, melyre az jellemző, hogy valamely elemi jel ponált és negált értéke egymás után következik. 30 Belátható, hogy így minden korrelációs kettős bit között lesz egy 0-*l vagy l->-0 átmenet, melyet a továbbiakban korrelációs átmenetnek nevezünk. A kód ezen tulajdonságát használjuk fel szinkronizálásra. A start/ stop jel is illeszkedik a rendszerbe, hiszen start jelnél 35 mindig keletkezik egy 1 0, vagy egy 0 1 átmenet. A szinkronizálás elvének idődiagramja a 2. ábrán látható. Az elemi jel időtartamát jelöljük T-vel. Egy trigger áramkör mindig létrehoz tűimpulzusokat, ha az információsorozatban 1 0, vagy 0 1 átmenet történik 40 2/b. ábra. Ezek közül csak a 2/c ábrán látható átmenetek jelentik a korrelációs átmeneteket. Ha ezen átmeneteket l,5T-vel késleltetjük, akkor ezen késleltetés lefutó éle az impulzussorozatban levő páratlan bitek bitközepét jelöli ki, és ugyanakkor biztosítja azt, hogy a 45 nem korrelációs átmenetek nem tudják indítani az Ml késleltető áramkört. Ez az Ml késleltető áramkör lehet pl. monostabil multivibrator is. Ha az Ml késleltető áramkör jelének lefutó éléről T késleltetési idővel elindítjuk az M2 50 késleltető áramkört, akkor ennek kimenő jelének lefutó éle a páros bitek bitközepét jelöli ki. Az M2 késleltető áramkör pl. szintén monostabil multivibrator. Ez az eljárás tehát alkalmas a jelsorozat bitközepének kijelölésére. Ha csak az Ml késleltető áramkör 55 lefutó élénél (ezt tekintjük órajelnek) vesszük figyelembe az információ értékét, akkor a dekódolás feladatát is megoldottuk. Az utolsó órajel már a stop jelet vizsgálja meg, de ennek szerepe már csak akkor van, ha a start/stop jel paritásbitet is hordoz. Adatátviteli 60 hiba akkor történik, ha egy korrelációs átmenet hiányzik a jelsorozatból. Ekkor az Ml és M2 késleltető áramkörök minimálisan 0,5T időtartamra alapállapotba kerülnek. Ezt a jelenséget használhatjuk adatátviteli hiba detektálásra. 65 A szinkronizáló áramkör konkrét felépítése mindig az utána következő hibajel és start/stop jel detektáló, valamint soros/párhuzamos átalakító áramköröktől függ. Egy lehetséges megoldás a 3. ábrán látható. Az információsorozat nyolc hasznos bitet tartalmaz. Az S shiftregiszter az alábbi tulajdonságokkal rendelkezik: 1. tíz bit hosszúságú 2. Az órajel 1 0 átmenetére jobbra lépteti tartalmát, és a soros bemenetén levő információt beírja shiftregiszter első tárolójába. 3. A preset bemenetén levő logikai 1 hatására az 1 000 000 000 állapotot veszi fel. Az információsorozat egyrészt az S shiftregiszter, másrészt egy moduló—2 összeadó bemenetére kerül. A moduló—2 összeadó másik bemenetére az információsorozat T/RC-vel késleltetett értéke kerül. így a moduló 2 összeadó kimenetén tűimpulzus jelenik meg, ha az információsorozatban 1 0 vagy 0 1 átmenet képződik. Ezek a tűimpulzusok lefutó éle elindítja az Ml késleltető áramkört. 1,5T időtartamra. A kimenőjel lefutó éle szolgál órajelül az S shiftregiszter számára, valamint elindítja az M2 késleltető áramkört T időtartamra. Az Ml és M2 ponált kimenetére a Kl NOR kapu csatlakozik, melynek kimenetén akkor van 1, ha egyik késleltető áramkör-monostabil-multivibrátor-sincs bebillent állapotban. Ekkor a K2 NAND kapu átengedi a triggeráramkör tűimpulzusát a Jl inverteren keresztül az S shiftregiszter preset bemenetére. Ennek hatására az S shiftregiszter felveszi az 1 000 000 000 alapállapotát. Az S shiftregiszter presetelődik akkor, ha a start jel érkezik, vagy egy korrelációs átmenet kimaradt, vagyis adatátviteli hiba történt. Adatátviteli hiba nélküli esetben a kilenc darab órajel hatására az eredetileg beírt „1" a tizedik helyre kerül és az jelenti a hibátlan adatátvitel egyik feltételét. A rendszer előnyei: — egyszerű és így olcsó, — a bitközép kijelölése az információ sorozatról történik, — a modemből érkező jel jitterezésére nem kényes, — start/stop jel után elvileg tetszőleges hosszú információjelsorozat következhet, — több adó esetén a frekvenciák pontosságára nincs szigorú kötöttség, — M2 vagy Ml késleltető áramkör kimenő jelének lefutó élével a dekódolást is végre lehet hajtani. — adatátviteli hiba detektálása egyszerű — az alkalmazott kód magas hibajelző képességgel rendelkezik Szabadalmi igénypontok 1. Adatátviteli rendszer szinkronizáló egysége, ahol az adatátviteli rendszer modemjének kimenete shiftregiszter soros bemenetére csatlakozik, azzal jellemezve, hogy a modem kimenetére korrelációs átmenet figyelő áramkör van kapcsolva, amelynek kimenetére késleltető áramkör (Ml) csatlakozik és a késleltető áramkör (Ml) kimenete a shiftregiszter (S) órajel bemenetére (Cl) van kapcsolva. 2