170620. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nagy nedvességtartalmú anyagok gazdaságos szárítására

7 170620 8 kerékpárok vannak, amelyeken a lánclap megfordul. A kerékpárok egyikének a tengelyét a szárítószekrényen kívül elhelyezett lassító hajtómű közvetítésével elektromotor forgatja. A felül haladó 17 lapsor viszi a nedves anyagot a szárítótéren végig, míg az ellentétes irányban alul visszafelé haladó 21 lánclapok 22 csapjai a 23 lánc 24 szemeiben elfordulnak úgy, hogy a lánclapok itt a haladási irányra ferdén helyezkednek el. Ebben a helyzetükben az dattuk levő szárítóegységben keletkezett gőzök és azok további melegítésére beadagolt friss meleg, Xami egyaránt lehet külső hőforrásból eredő gőz, gáz vagy forró levegő, de lehet a fűtőtérbe épített léghevítőn át csupán csak a külső meleget a szárítótérben keletkezett gőzbe bevezetni — szabadon áthalad a lapok között 25 pontozott vonalak mentén a nyilak irányában. A lánclapot a fűtőközeg bevezethető a lánclap oda és visszamenő két ága közé oldalról (4. ábra), avagy a visszamenő lánclap zsaluszerűen nyitott lemezei között, melyek a vonólánccal csuklósan-billenő, kapcsolatuknál fogva a lánclap visszamenő ágában nyitásra vezérelhetők, avagy súlyponti elhelyezésüknél fogva automatikusan szétnyílnak. Ily módon a fűtőközeg közvetlenül, érinti a jó hővezető anyagból — előnyösen alumíniumból — készült 17 lánctalp alsó felületét, amelyen felül viszont a nedvesen érkező és fokozatosan száradó 6 anyag fekszik és amit a 17 lánclap visz a szárítóberendezés 5 nedves-anyag beáramlási helyétől egészen a szárazanyag 7 eltávozási helyéig. A 17 lánclap alul 26 görgő sorra támaszkodik, amelyeken csekély súrlódás folytán könnyen mozgatható. A 16. lemezcsíkok egymásba kapcsolódó végei példaképpeni megoldás szerint olyan kiképzésűek, hogy az elől haladó lemezeknek, a haladási irányt tekintve 27 hátsó vége fekszik rajta a mögötte haladó lemez 28 elülső végén (6. ábra) A 16 lemezcsíkok így a sor végén a 20. lánckerék körül szabadon elfordulhatnak, majd visszajutva a pálya kezdetén levő 19 lánckerékpárhoz, itt a szabályos visszakapcsolódásukhoz szükséges helyzetüket a 29 vezető pálya biztosítja. A 17 lánclap két szélén felül egy-egy 30 vezető sín van a szekrény 1 oldalfalaihoz erősítve, amelyek a 16 lemezcsíkokat egymáshoz szorítják le úgy, hogy azok együttesen kielégítő mértékben zárt felületet alkotnak. A szárítóegységek fűtőterének felső zárólapja a többé-kevésbé egymásra záródó 16 lemezcsíkokból alkotott 17 lánclap felület, amelyet alulról a fűtőtér telített vagy legalább is közel telített állapotú gőzei fűtenek. A felület legnagyobb részén a gőz víz csepp alakban csapódik le, ami a legkedvezőbb hőátadást biztosítja. Annak érdekében viszont, hogy ezek a cseppek ne hulljanak vissza a fűtőtérbe, a lemezcsíkok középvonaluk felé enyhén lejtenek, illetve alulról nézve kissé domborúak, ennélfogva a cseppek ebben az irányban folynak össze és az itt végig futó 15 vízgyűjtő vályúba esnek. A találmány nincs a leírt kiviteli alakra korlátozva mert az a szárítandó anyagok és termékek tulajdonságaitól, valamint a szárítóberendezés kiegészítő fűtéséhez szükséges friss meleget szolgáltató meleg-forrástól függően különböző kiegészítő berendezésekkel is ellátható. így például a szárítólemezpálya végén, illetve a visszafordulása helyén, a szárított anyag természetétől függően szükség szerint, - pl. iszap szárítása esetén — bármilyen már ismert és bevált leszedő szerkezet is alkalmazható a szárított anyag eltávolítására, továbbá tisztító szerkezet és felszerelhető a lemezlapokról az anyagmaradékok eltávolítására. Célszerűen alkalmazható a szárítandó anyag-réteg fölött annak anyagát lazító, forgató szerkezet, például forgó drótkefe-henger, saraboló kések stb. vagy az anyagot átforgató lapátos szerkezet is. Kiegészítő berendezésként alkalmazható a szárítóberendezés után azzal szerves kapcsolatban valamilyen ismert és bevált elégető kemence, vagy mezőgazdasági termények szárítása esetén hasonló módon ventillátoros hűtőberendezés is. Megoldható a találmány olyan kivitelben is, hogy az könnyen mozgatható vontatható legyen. Ez esetben egy szárítóberendezéssel több helyen lehet az időnkénti szárítási szükségletet vagy elégetést gazdaságosan ellátni, pl. lakótelepüléseken, kórházakban stb. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás nagy nedvességtartalmú, folyós állapotú vagy pépszerű anyagok szárítására, azzal jellemezve, hogy az anyag (6) folyadéktartalmából szárító hevítésével gőzöket (11) termelünk, melyeket a szárítóelgőzölögte tő térből (3) átvezetjük a fűtőtérbe (4) úgy, hogy közben vagy magában a fűtőtérben az átvezetett gőzökhöz (12) járulékos meleget adunk, miáltal az anyagból származó gőzök hőmérsékletét megnövelve a szárítótér (3) felé hőfoklépcsőt hozunk létre és ezáltal a gőzök rejtett melegét a szárítóberendezés fűtésére közvetlenül hasznosítjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy a fűtőtérben (4) a fűtés során lecsapódó víz és az innen távozó egyéb fáradt fűtőközeg melegét hőkicserélőben hasznosítjuk. 3. Berendezés az 1. igénypont szerinti szántási eljárás foganatosítására, azzal jellemezve, hogy a szárítóteret (3) a fűtőtértől (4) lemeztagokból láncszerűen összekapcsolt és körfolyamatosan mozgatható felület (17) választja el, amely lemeztagok egyik irányú mozgásukban a szárítandó anyagot (5) a szárítótérbe (3) hordozó összefüggő felületet alkotnak, de vonóláncukkal (23) csuklósan (24) elbillenhető kapcsolatban vannak és visszahaladó mozgásukban zsaluszerűen nyithatók (21) és ily módon képződött nyílásokon át a fűtőközeg közvetlen hőközvetítő kapcsolatba kerül a szárítandó anyagot hordozó lánctagos lemezlap felülettel (17). 4. A 3. igénypont szerinti szárítóberendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a fűtőközeg bevezetésére a lánclap (17) oda és visszamenő lánclap ágak közötti térbe becsatlakozó csővezetékei (9) vannak. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4