170611. lajstromszámú szabadalom • Deciméterhullámú frekvenciasokszorozó

MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1974. II. 19. (01-171) Közzététel napja: 1977. II. 28. Megjelent: 1978. III. 31. 170611 Nemzetközi osztályozás: H03B 19/14 Feltalálók: Kardos István villamosmérnök 70%, Leisztinger József gépészmérnök 15%, Major Béla gépésztechnikus 15%, Budapest Tulajdonos: ORION Rádió- és Villamossági Vállalat, Budapest Deciméterhullámú frekvenciasokszorozó 1 A találmány varactordiódával működő üregrezonátoros frekvenciasokszorozó egység, amelynek a kimenetére csőtápvonal közvetlenül csatlakoztatható. A deciméteres hullámhossztartományban működő rádióösszeköttetési berendezések vivőfrekvenciáját ez idő szerint, kompromisszumos megoldásként közvetve, frekvenciasokszorozással állítják elő. Ebben a frekvenciasokszorozó eljárásban első lépésként a vivőfrekvenciától egy viszonylag sokkal kisebb frekvenciájú szinuszos alaprezgést gerjesztenek, amelyet egy erősen torzító nemlineáris elemen vezetnek át abból a célból, hogy a szinuszos alaprezgésből minél több harmonikust tartalmazó frekvenciakeverék álljon elő, majd pedig ebből a frekvenciakeverékből kiválasztják - kiszűrik - azt a frekvenciát, amelyre a továbbiakban éppen szükség van. Ez a kiválasztott frekvencia az alaprezgés frekvenciájának egészszámú, általában párosszámú többszöröse, például nyolcszorosa, hússzorosa, harminckétszerese, stb. Ennek megfelelően nevezik azután az ilyen frekvenciasokszorozókat pl. kétszerezőnek, tizenhatszorozónak, húszszorozónak stb. Mivel a magasabb rendű rezgések (harmonikusuk) amplitúdója a frekvenciával csökken és a jelenleg használatos frekvenciasokszorozók áteresztő csillapítása általában nagyonis figyelembe veendő, a szükséges mértékű frekvenciasokszorozást esetleg nem lehet elérni egy lépésben. Ilyenkor közbenső erősítés után még egy frekvenciasokszorozó fokozatot kell alkalmazni. Erre a bonyolításra azért van szükség, mert az ilyen nagy frekvenciájú rezgéseket kellő frekvenciastabilitással és tisztasággal egyelőre nem lehet közvetlenül gerjeszteni. 5 A harmonikus frekvenciakeverék előállításához torzító, nemlineáris elemként régebben a lezárásig előfeszített elektroncsövet (teljesítményerősítőcsövet) használtak, ma pedig általában varactordiódát, szintén előfeszítve. 20 A deciméteres hullámhosszak tartományában működő frekvenciasokszorozók kimenete rendszerint csőtápvonalhoz csatlakozik. Ebben az esetben a kimenetet a kimenőfrekvencián illeszteni kell a csőtápvonalhoz. Ezen felül még nagyfokú szelek-15 tivitás megvalósításáról is gondoskodni kell, mégpedig annál nagyobbról, minél nagyobb a sokszorozás mértéke. Az ilyen kimeneti áramkört csőtápvonalszakaszból szokás kialakítani, amikor is - az imént említettek szerint - külön kell gondos-20 kodni az illesztés megvalósításáról és külön a szelektivitáséról, lévén itt elengedhetetlen feltétel a jó illesztés és a jó szelektivitás. Ebből a célból a kimeneti kört képező tápvonalszakaszból rezonátort alakítanak ki és hozzá illesztik a varactordióda 25 kimenőimpedanciáját, általában lépcsős transzformátor és állítható rövidzárdugattyú segítségével. Az ilyen megoldású frekvenciasokszorozót feltétlenül illeszteni kell a bemenőfrekvencián is, amit szintén tápvonalszakasszal és benne állítható rövidzár-30 dugattyúval valósítanak meg. 170611