170585. lajstromszámú szabadalom • Légrugózás járművek, különösen forgózsámolyos sínjárművek számára

3 170585 4 levő rögzítési helye és a légfékszelep rögzítési helye a járműszekrényen, a forgózsámolynak a járműszekrényhez viszonyított elfordulásakor — kanyarban futás esetén — egymáshoz képest viszonylagosan eltolódik és ennek következtében az emelőrudazat vízszintes emelőrúdjai is relatíve elmozdulnak. Eközben az emelőrudak a légrugószelepre szabályozómozgást továbbítanak és a légrugószelepre ható szabályozó elmozdulás a légrugóharmonikákban a járműszekrénynek a kanyar belső oldala felé döntését előidéző nyomásváltozásokat hoz létre. Az emelőrudazat különleges kialakítása révén tehát a járműnek a kanyarba történő befutásakor a röpítőerő által előidézett dőlés ellen ható nyomásváltozások következnek be a légrugóharmonikákban. Ennek lehetővé tétele érdekében a találmány lényege az, hogy a járműszekrény és a forgózsámólyok egymással párhuzamos helyzetében az emelőrudazatok csuklója az emelőrudazat forgózsámolyhoz való rögzítési helyéhez képest, a forgózsámoly forgástengelye köré képzelt kör mentén értelmezve, a jármű vége felé fordulva vett fölülnézetben, a jármű baloldalán az óramutató járása irányában, a jármű jobboldalán pedig az óramutató járásával ellentétes irányban eltolt helyzetű. A találmányt kiviteli példa kapcsán, a rajzok alapján ismertetjük részletesebben. Az Lábra egy sínjármű oldalnézete egyenes pályán történő futáskor. A 2. ábra a forgózsámolyok helyzetét szemlélteti felülnézetben a jármű egyenes pályán történő futásakor. A 3. ábra a sínjármű oldalnézete kanyarban történő futásakor és a 4. ábra a forgózsámolyok helyzetének felülnézete a jármű kanyarban történő futásakor. Az 5., 6. és 7. ábra az emelőrudazat működés közbeni különböző helyzeteit szemlélteti oldalnézetben. Az 1. és 2. ábra szerinti sínjárműnél az 1 járműszekrény a függőleges 2 forgótengelyek révén a futómű 3 forgózsámolyaival elfordulható an össze van kötve. Az 1 jármű szekrény 20 fenékrészén az egyik 4 oldalnál az 5, 6 homlokrészek közelében 7, 8 légrugószelepek és szemben a másik 9 oldal mentén 10, 11 légrugószelepek vannak elhelyezve. A 12 vízszintes emelőrudakból és 13 függőleges emelőrudakból álló rudazatok kötik össze a 7, 8, 10, 11 légrugószelepek 21 rögzítési helyeit a 14 csuklókon keresztül a 3 forgózsámolyokon levő 15 rögzítési helyekkel. A rudazat 12 vízszintes emelőrúdja a 21 rögzítési helynél a 7, 8, 10, 11 légrugószelep működtető tengelyével van összekötve. Ezek a légrugószelepek egy-egy 16 légvezetékkel a nem ábrázolt nyomásforráshoz vannak csatlakoztatva és egy-egy 17 légvezetéken keresztül szabályozzák a járműterheléstől függő nyomást a 18 légrugóharmonikákban. A 18 légrugóharmonikák 22 felső oldalukkal az 1 járműszekrény 20 fenékrészére, míg 25 első oldalukkal a 3 forgózsámolyra támaszkodnak. A járműnek az 1. és 2. ábra szerinti helyzetében, tehát egyenes haladáskor, a 18 légrugóharmonikák a 7, 8, 10, 11 légrugószelepeken keresztül oly módon vannak nyomás alá helyezve, 5 hogy az 1 járműszekrény és a futómű 3 forgózsámolya közötti függőleges távolság mindenütt állandó. Ekkor a 7, 8, 10, 11 légrugószelepek az emelőrudazat záróhelyzete következtében le vannak zárva. Mint ahogy az 5. ábrából látható, a 3 forgó-10 zsámolyon levő 15 rögzítési helyhez kapcsolódó 13 függőleges emelőrúd az 1 járműszekrény 5, 6 homlokrészéhez képest ferdén van elhelyezve és a ferde 13 függőleges emelőrúd 14 csukló révén van a lényegében vízszintes 12 emelőrúdhoz és ezen ke-15 resztül az említett légrugószelepek egyikének 21 rögzítési helyéhez kapcsolva. Ez a 21 rögzítési hely a 7, 8, 10 vagy 11 légrugószelep működtetőtengelyével van összekötve. Amikor a 3., 4. ábrák szerinti nyílt irányban 20 (balra) haladó jármű jobb kanyarba ér, az átmeneti ívben ébredő röpítőerő a kanyar külső oldalán levő 18 légrugóharmonikák összenyomásával és a kanyar belső oldalán levő légrugóharmonikák tehermentesítésével igyekszik az 1 járműszekrényt a kanyar 25 külső oldala felé dönteni. Az 1 járműszekrénynek a kanyar külső oldala felé történő, nem-kívánt mértékű dőlésének megakadályozására az átmeneti ívbe történő befutásnál a kanyar külső oldalán levő 7, 8 légrugószelepek a röpítőerővel szembe ható 30 túlnyomást biztosítanak a 18 légrugóharmonikákba, míg a két kanyar-belsőoldalon levő 18 légrugóharmonikákban a nyomást a 10, 11 légrugószelepek megfelelően lecsökkentik. A röpítőerő hatásával szemben működő nyo-35 másszabályozást a kanyar külső oldalán elhelyezett 18 légrugóharmonikákban, a 6. ábra szerint azáltal érjük el, hogy a járműnek az átmeneti ívbe történő befutásakor a 3 forgózsámoly a kanyar mértékétől függően elfordul az 1 kocsiszekrényhez képest és 40 ekkor a függőleges 13 emelőrúdnak a 3 forgózsámolyon levő 15 rögzítési helye az 1 járműszekrényhez képest elmozdul a nyíl irányában balra és ezáltal a 14 csukló felemelkedik ill. az emelőrudazat 12 vízszintes emelőrúdja elfordul A 12 45 vízszintes emelőrúd a 21 rögzítési hely segítségével előállítja a 19 légrugószelepet, amely a relatív út nagyságától függően, azaz a befutandó kanyartól függően a 17 légvezetéken keresztül a 18 légrugóharmonikában nyomásváltozást idéz elő. Ezáltal le-50 net biztosítani az 1 járműszekrény dőlése ellen ható nyomásnövekedést, a kanyar külső oldalán levő 18 légrugóharmonikákban. Ezzel ellentétben a kanyar belső oldalán levő 10, 11 légrugószelepek a jármű kanyarban való 55 futása esetén a 7. ábra szerint kilevegőzési helyzetbe kerülnek. A kanyar belső oldalán elhelyezett 18 légrugóharmonikákban a nyomásesést azáltal érjük el, hogy a járműnek a 3. és 4. ábra szerinti helyzetében, tehát átmeneti ívbe történő befutás-60 kor a 13 függőleges emelőrúdnak a 3 forgózsámolyon levő 15 rögzítési helye a 7. ábrán látható módon az 1 járműszekrényhez képest balra, nyílt irányú relatív elmozdulást végez és ezáltal a 12 vízszintes emelőrúd, az előbbivel ellentétes irány-65 ban, tehát lefelé elfordul. 2