170579. lajstromszámú szabadalom • Berendezés képlékeny porózus könnyűbeton testek szállítására és vágására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1972. IX. 08. (IE-528) Svédországi elsőbbsége: 1971. IX. 08. (11 362/71) Közzététel napja: 1974. II. 28! Megjelent: 1978. III. 31. 170579 Nemzetközi osztályozás: B28B 11/14 í :' i ' i ; " Feltaláló: Göransson Roif Erik mérnök, Ákarp, Svédország Tulajdonos: Internationella Siporex Aktiebolaget cég, Malmö, Svédország Berendezés képlékeny, porózus könnyűbeton testek szállítására és vágására 1 A találmány képlékeny, porózus könnyűbeton munkadarabok szállítására és vágására használható berendezés. Porózus könnyűbeton gyártmányok, például épületelemek gyártásánál általános gyakorlat, hogy 5 porózus betonanyagból először egy nagy testet öntenek, és amikor az anyag képlékeny, meg nem keményedett állapotban van, a testet az előállítani kívánt gyártmánynak megfelelő több kisebb darabra vágják. Az öntött test általában 0,6x1,5 10 x 6,0 méter nagyságú, vagy ennél nagyobb és így alakja hasonlít egy nagyméretű, hosszú kalácshoz. E test az anyagának tulajdonságai következtében könnyen megrongálódik. Ennek a nagyméretű testnek öntését főként olyan öntőágyban végzik, 15 amely e célra megfelelően van kiképezve. Az öntés olyan öntőkeretben történik, melynek falai helyükből elmozdíthatók. Az alap testről akkor emelhetők le, ha az öntött test anyaga már oly mértékben megszilárdult, hogy önhordónak tekinthető. A 20 félig képlékeny anyag vágását előnyösen olyan különleges vágógépen, vagy vágó berendezésen végzik, amelynél a munkadarab egy másik tartón nyugszik, mint amin előzőleg öntötték. Ezért a nagyméretű és meghibásodásra hajlamos elemeket az öntő- 25 ágyból egy, ettől különböző vágóágyra kell áthelyezni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az öntött elemek az ágyak közötti szállítása azzal a veszéllyel jár, hogy a test meghibásodik, eltörik. 30 Ezenkívül azt találtuk, hogy az öntött testek felhasználását, illetve felhasználási lehetőségét erős mértékben csökkentő törések fő oka, hogy nincs kellő összhang az öntőágy és a vágóágy mérete között. E hiányos egyeztetés, összehangoltság oka többek között, hogy az öntőágy az öntési folyamat során rendszerint elgörbül, vetemedik és gyakran olyan mechanikai alakváltoztatásnak van kitéve, hogy az öntött elem alsó oldala többé-kevésbé görbévé és egyenetlenné válik, ugyanakkor a vágóágy tartó felülete megmarad olyan sík felületként, amilyet szerkesztésekor terveztek, így az ilyen felület maga nem tud illeszkedni az öntött elem szabálytalan felületéhez. Az öntött test szállítás közbeni meghibásodásának kiküszöbölésére már régóta alkalmazzák azt a módszert, amelynél az öntött testet legalább keresztirányban végzett, úgynevezett megelőző vágásokkal több, kisebb tömbre osztják, meg mielőtt az elemet a vágóágyra helyeznék. Az így nyert kisebb elem-részek a vágóágyra helyezés közben sokkal kevésbé hajlamosak a törésre, mint az egyben hagyott, nagyméretű öntött darabok. Ennek az eljárásnak azonban hibája, hogy megelőző, preventív vágásokat kell végezni. A megelőző vágásokat rendszerint akkor végzik, amikor a test még az öntőágyon nyugszik, ez azonban hátrányos, mivel a formaágy általában nem teszi lehetővé, hogy a megelőző vágások végzésére használt vágó huzalok 170579