170578. lajstromszámú szabadalom • Eljárás felületképző beton előállítására
3 170578 4 nál - az állványozás felállításának költségei miatt jelentősek. Az említett hiányosságok részint megszüntethetők, ha a felületképző beton felületén az adalékanyagokat megtisztítjuk. Azonban az ilyen kimosott betonfelületek előállítási költsége, különösen a lapok, csúcsok és rovátkolások munkaráfordítása és a csiszolás, polírozás miatt rendkívül magas. A találmány azt a feladatot tűzi ki célul, hogy a felületképző beton előállítására olyan eljárást dolgozzon ki, mellyel azonos színű, foltmentes és egyformán egyenletes felület alakítható ki, a látható felületek bármilyen utólagos megmunkálása nélkül. Az eljárás különösen alkalmas bonyolult konstrukciójú, helyszínen előállított épülettestek készítéséhez. A feladatot a találmány szerint úgy oldjuk meg, hogy a durva és finom adalékanyagból, cementből és vízből álló keverékhez — a hidraulikus kötőanyag-, különösen a cement-tartalomra vonatkoztatva — 0,5-10,0 súly% mennyiségű, BET szerint mérve 15m2 /g értéknél nagyobb fajlagos felületű, finom eloszlású kovasavat vagy finom eloszlású alumínium-, kalcium-, magnézium-, bárium- vagy cinkszilikátot adunk. A találmány legelőnyösebb megoldása' szerint a keverékhez 1—6 súlyszázaléknyi kovasavtartalmú anyagot keverünk. Az adagolt anyag mennyisége függ a finomadalékanyag mennyiségtől és a finomadalékanyag szemszerkezeti felületi tartományától. Minél több finomadalékot tartalmaz a keverék, annál kevesebb kovasavas anyagot kell az egyenletes felületképző beton-felület elérése érdekében felhasználni. Ha a homok-rész, melynél a szemcsenagyság 4,8 mm alatt van, 8-15 százaléka kvarclisztet vagy villamos porleválasztással nyert salakot tartalmaz, melynek szemcsenagysága 0—02 mm, a kovasavas anyag adagolása a találmány szerint a cementkomponens 1-2 súlyszázalékára csökkenthető. 4-6 súlyszázaléknyi kovasavas anyag felhasználása esetén erősen világos színű betonfelületet kapunk, így a fehér-pigmentek hozzáadása csökkenthető. Felületképző beton acélzsaluzással történő előállítása esetén 4 súlyszázaléknál több kovasavtartalmú anyag hozzáadásával a fémfelület valamely zsaluzási bevonóanyaggal történő bekenése feleslegessé válik, még az esetben is, ha az acélzsalulemezek a többszöri használat során már erősen összekarcolódtak. A kovasav előállítása történhet például nátriumszilikátból kénsavas kicsapatással. A kovasavnak ez az előállítási módja ismert. A finomszemcsés szilikátot például alumínium-, magnézium- vagy kalciumsókból vízüveggel lecsapva állíthatjuk elő. A felületképző betonkeverékhez célszerűen finomra őrölt anyagot keverünk, melynek részecskéi legalább 75%-ben kisebbek, mint 40/Li. A keverékhez előnyösen 30m2 /g-nél nagyobb fajlagos felületű kovasavtartalmú anyagot keverünk. A fajlagos felületek számadatai ezen leírásban a BET-módszer szerinti mérésekre vonatkoznak. (Chemie Ingenieur Technik 35. 1963. 586-589). A találmány szerinti eljárás szempontjából az anyagok fajlagos felületének felső határa nem lényeges. Kovasavtartalmú anyagot előnyösen 300 m2 /g fajlagos felületig alkalmazhatunk. A kovasavtartalmú anyagrész miatt a betonkeverék előállításánál azonos sűrűség eléréséhez valamivel több vizet kell felhasználni, mint olyan keveréknél, mely nem a találmány szerinti eljárással készült. A víz-cement tényező 5 ennek megfelelően valamivel magasabb, mint a szokásos felületképző betonkeverékeknél, anélkül, hogy ez hátrányos következményekkel járna. A kovasavtartalmú anyagnak a találmány szerinti adagolása megkönnyíti a beton tömörödését, mely 10 különösen keskeny pilléreknél és vékonyfalú, illetve erősen osztott épületelemeknél okoz nehézséget. A zsaluzás eltávolítása is könnyebb lesz, mivel az éles sarkok és szélek nem sérülnek könnyen meg. A találmány szerinti adagolással a betonkeverék össze-15 állításának számos variációja válik lehetővé. A találmány szerinti előállított felületképző betonkeverékhez még további szerek adagolhatok, például plasztifikáló szer, melynek segítségével különösen jól formálható betont nyerünk erősen tagolt, 20 szabálytalan alakú épületelemekhez. Továbbá kötésgátlószerek hozzákeverése is lehetséges, ha a beton készítése és felhasználása között - pl. szállítási okok miatt - hosszabb idő telik el. Polisztirol habanyag-részecskék adagolhatok a keverékhez, ha a felület-25 képző betontesttel egyben termikus szigetelőhatást vágy csekély súlyú épülettestet kívánunk előállítani. Természetesen egyéb más szokásos adalékok és adalékanyagok is bekeverhetők a találmány szerinti eljárásnál, mint például könnyűbeton adalékanyagok 30 pl. tufakavics. A találmány szerinti eljárással olyan felülettel rendelkező felületképző betont nyerünk, amelynél minden további megmunkálás, mint például felületbevonás, tisztítás vagy lemezborítás felesleges. A zárt 35 homogén felület megakadályozza a víz behatolását és a por, valamint egyéb szennyeződéseknek a tapadását, így az eső a felületet mindig letisztítja, és annak hosszú idő múlva is újszerű kinézése van. A találmány szerinti megoldást és az alkalmazá-40 sával elérhető minőségi eredményeket az alábbi példa kapcsán ismertetjük részletesebben. Példa 45 A vizsgálat céljaira 1 m hosszú, 30 cm széles és 10 cm vastag próbatesteket készítünk, melyek felületét gondosan előkészített acél-zsalu szabja meg. A DIN 1045 szabvány (kiadva: 1959. novemberben) 50 B 225 K 2 minőségi osztályába tartozó betont készítünk. Szemcsés anyagként mosott kavicsot alkalmazunk, melynek szemcseösszetételét a Fuller-görbe szerint állítjuk be. A 2-es jelű konzisztenciát 38 cm-es állandó szétterülési mértékre szabályozzuk 55 és kötőanyagként DIN 1164 szerinti PZ350 jelű portlandcementet alkalmazunk, 280 kg/m3 mennyiséget feldolgozva. A próbatesteket 24 óra múlva kizsaluzzuk, 7 napig 18-20 C°-os vízben tartjuk, majd levegőn tárol-60 juk. A felület száradása után a próbatestek felületét ezek 28 napos korában 10 területre osztjuk fel és mindegyiken mérjük a diffúz reflektáló fény felületi fényességét, a DIN 5033 alapján. (Ily módon felület-65 képző betonok egyenlőtlenségei mind a szín, mind a 2