170564. lajstromszámú szabadalom • Tárcsás bontó asztal

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG iF^ ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1974. V. 15. (EO-317) Közzététel napja: 1977. II. 28. Megjelent: 1978. III. 31. 170564 Nemzetközi osztályozás: B27B 11/10, B27L 11/00 .^- '*;' Feltaláló: Borza Ernő önálló irányító tervező, Budapest Tulajdonos: Erdőgazdasági és Faipari Tervező Iroda, Budapest Tárcsás bontó asztal 1 A találmány tárcsás bontó asztal, amely főleg rakatban tárolt, szállítópályán mozgó rövidebb faválasztékok, mint farostfa, forgácsfa, léchulladék stb. bontására alkalmas. Ismeretes, hogy a forgácslap- és farostlemezgyá- 5 rákban az első technológiai műveletek egyike az aprítás. Az aprítógépek anyaggal való ellátását ma már általában úgynevezett tároló-szállító láncpálya biztosítja, amely az 1,5-3,0 m-es rétegvastagságban, rendszerint gépi úton felrakott faanyagot lassú 10 mozgással az aprítógép felé szállítja. A tároló-szállító láncpályáról azonban a nagy rétegvastagságban érkező faanyag nem kerülhet közvetlenül az aprítógépekbe, minthogy ezek egyenletes anyagbetáplálást igényelnek. Szükség van ezért még egy 15 közbenső, a rétegvastagságot megfelelően lecsökkentő berendezésre is. Ezt nevezik rakat- vagy máglyabontónak. Az ismert rakatbontó berendezések rendszerint két-három részből álló, növekvő sebességű, több- 20 síkú láncpálya-szakasszal oldják meg a rétegvastagság csökkentését. Ezeknek a berendezéseknek általában nagy a súlyúk és a helyigényük, ennek folytán költségigényük is. A találmány szerinti berendezés az ismert láncos 25 máglyabontók hátrányos tulajdonságait oly módon küszöböli ki, hogy jelentősen lecsökkentett helyigény és önsúly mellett, egyszerűbb, de hatékonyabb mechanizmussal, kisebb anyagi ráfordítással oldja meg a feladatot. 30 A találmány lényege, hogy az ismert megoldásoknál alkalmazott több szakaszos bontó láncok helyett itt egyszerű, fésűszerűen egymásba nyúló tárcsákkal ellátott tengelyek végzik a faanyag mozgatását. Az azonos tengelyen levő tárcsák kerületi sebessége, illetve fordulatszáma a gép vége felé arányosan növekszik. Az anyagmáglya rétegvastagságának megfelelő mértékű csökkentése, illetve egy már nem omlásveszélyes, laposszögű mesterséges rézsű kialakulása az alkalmazott tárcsás tengelyek számának és a tárcsák kerületi sebességének a függvénye. Az egyes tárcsás tengelyek között a máglyabontás oly módon jön létre, hogy a máglyában levő faanyag tárcsákkal érintkező alsó rétege fokozatosan nagyobb sebességgel kezd mozogni, ennek következtében az alul haladó darabok egymástól eltávolodnak, a felsőbb rétegek darabjai pedig a kialakuló résekbe csúszva alacsonyabb szintre rendeződnek. Az anyag a tárcsaközök alkotta mélyedések ellenére folyamatosan halad előre, mert a gravitációs és tolóerők hatására a tárcsák peremén az átfordításhoz szükséges súrlódó erő mindig létrejön. A találmány tárcsás bontó asztal, idomacélból készült, felül kapuszerűen kialakított vázszerkezettel, a két hosszanti oldalon merevített térhatáróló lemezfallal, elektromotorral ellátott áthajtóművel és fokozatnélküli hajtóműből álló külön meghajtó egységgel. A gépnek tengelyvonalára merőlegesen álló, párhuzamos elrendezésű, a gép leadó oldala 170564