170546. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szennyvizek, főként rádióaktív szennyezéseket tartalmazó vizek tisztítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1973.1.10. Csehszlovákiai elsőbbsége: 1972.1. 12. (PV 206/72) Közzététel napja: 1977. II. 28. Megjelent: 1978. III. 31. (CE-912) 170546 Nemzetközi osztályozás: G21F 9/04, C02C 5/00 Feltalálók: Stamberg Karel mérnök, Prága, Jilek Rudolf mérnök, dr. Procházka Hubert mérnök, Brno, Hulák Eavel mérnök, Ceské Budojovice, Nemec Pavel professzor, Bratislava, Katzer Josef mérnök, Prága, Stastny Karel mérnök, Pribram, Csehszlovákia Tulajdonos: Ceskoslovenská komise pro atomovou ejiergii Praha, Prága, Csehszlovákia Eljárás szennyvizek, főként rádióaktív szennyezéseket tartalmazó vizek tisztítására 1 Rádióaktív szennyvizek illetve általában vizek tisztítására alkalmazott ezidáig ismert és alkalmazott eljárások rendszerint szorbensek alkalmazásán vagy gyakorta kicsapási és koprecipitációs módszereken alapulnak. Az első esetben különböző 5 jellegű szorbensek alkalmazásáról van szó, amelyek például az ioncsere elvén (szintetikus és természetes, szerves vagy szervetlen eredetű ioncserélő anyagok), adszorpción, ioncsapadékok kiülepítésén és hasonló elveken alapszanak. A kicsapásos mód- 10 szereknél makroszkópos szennyezések kémiai kicsapása — radioaktív nyomelemek eltávolításánál — koprecipitáció, együttkristályosítás, izomorf kristályok képződése és hasonló módszerek jöhetnek tekintetbe. A szorpción alapuló módszerek előnye 15 mindenekelőtt az a lehetőség, hogy a legtöbb szorbens viszonylag egyszerű technológiai eljárásokkal és berendezésekkel a folyamat gazdaságos vezetése mellett regenerálható. A koprecipitációs módszerek, szemben a szorpciós eljárásokkal, hatékonyabbak, 20 főként ha nyomszennyeződéseknek vizekből való eltávolításáról van szó. A hordozó csapadékként alkalmazott komponensek utóadagolásának szükségessége (míg az oldható termék egyensúlyi arányát túllépik) és a szennyeződésektől mentesített 25 vizeknek a képződött szilárd fázisoktól történő elválasztása a kicsapásos és koprecipitáción alapuló módszereket számos esetben műszaki és gazdaságossági szempontból kevésbé vonzóvá teszi. A találmány szerinti, a továbbiakban szorpciós 30 kicsapásos eljárásnak nevezett eljárás egyesíti mindkét tisztítási módszer előnyeit, vagyis a szorpciós előnyöket, (regenerálási lehetőség, a technológiai eljárás és berendezés egyszerűsége, kedvező gazdaságosság) a koprecipitációs előnyökkel (nagy mértékű szennyezésmentességi hatásosság). Azt találtuk, hogy megfelelően megválasztott regenerálási eljárással, a regenerálásra használt reagensek alkalmas összetételének megválasztásával és a szorbensek megfelelő típusa esetén nagy tisztasági fok vagyis szennyezésmentesség érhető el olyan eljárási elveinek betartása mellett, amely szemcsés szilárd szorbensek alkalmazására jellemző. Egy mikrokristályos csapadék állandó képződése kimutathatóvá válik a tulajdonképpeni szennyezésmentesítési folyamat közben a szorbensek pórusain belül és azok felületén, így például ha a szennyezésmentes vizet regenerált szorbensből álló szilárd ággyal töltött oszlopon keresztül folyatjuk. A csapadék kémiai összetételét a regenerálási eljárás és a tisztított víz összetétele határozza meg, a regenerálási eljárást ezután a tisztított víz összetételére való tekintettel úgy választjuk meg, hogy a szóbanforgó és eltávolítandó szennyeződések szempontjából maximális koprecipitációs hatásfok alakuljon ki (a koprecipitáció mechanizmusa, adszorpció és hasonló folyamatok)'. A találmány szerinti eljárás közelebbről radioaktív nyersanyagok kinyerésénél a képződött szennyvizek tisztítására vonatkozik, ahol a leg-170546