170543. lajstromszámú szabadalom • Földbe fektetett csatorna csővezetékekhez, és eljárás annak előállítására

5 170543 6 csökkentette helyileg a szigetelő tulajdonságokat, és ily módon gyors önszárítást eredményezett. A csatorna különböző részeihez tehát különböző anyagokat kell kiválasztani, és a csővezetékeknek különböző hővezető képességekkel kell rendelkezniök a 5 különböző' anyagokhoz. A találmány szerinti csatorna tulajdonságai lényegében a következő szerkezeti megoldásokból vezethetők le, amelyeket egyébként a rajzok ismertetése kapcsán még részletesebben is le fogunk írni: 10 a csővezetékeket nem szigetelt vagy lényegében nem szigetelt, nem korrodeálódó anyagú csövekből készítjük, például rozsdamentes acélból vagy valamilyen erre alkalmas műanyagból. A csővezetékeket közvetlenül hőátadást eredményező érintkezés- 15 ben egy olyan alaptesten, illetve alaptestbe helyezzük el, amely porózus, vízáteresztő szigetelőanyagból áll. Az alaptestet egy árok fenekén helyezzük el, mimellett az alaptest alsó oldala közvetlen érintkezésben áll a környezettel. Az alaptest alatt 20 az árok valamilyen szokásos módon drainezve lehet, annak érdekében, hogy a túlságosan nagymennyiségű vizet távoltartsuk. Az alaptest és a csővezetékek felett hőszigetelő anyagból álló boltozatszerű fedél helyezkedik el, amely vízátnem- 25 eresztő tulajdonságú. A fedél mintegy áthidalja a csővezetékeket és az alaptestet, ily módon el tudja vezetni a felülről érkező vizet, például valamely erős esőzés vagy helyi áradás során, vagy után a csatornához kerülő vízmennyiséget, és ezáltal meg- 30 gátolja, hogy a víz a csővezetékeket közvetlenül elérje. Továbbá egy légteret hagyunk a csővezetékek és a fedél belső felülete között, úgyhogy ezáltal kiküszöböljük a közvetlen hőátadást. Ily módon, amikor a csatorna és környezete száraz, a 35 hőátadás főként lefelé, az alaptesten megy végbe. Ha ez utóbbi nedvességet kap, a környezetből vagy magából a csatornából, hővezetési tulajdonságai drasztikusan megváltoznak, és a hőmennyiség nagy része a nedves anyagba vezetődik, miáltal gyors 40 önszáradási folyamat indul meg, mielőtt a nedvesség a csatornán keresztül szét tudna terjedni. Ily módon a teljes hőveszteségek minimális értéken tarthatók, sőt, mitöbb a hőveszteségek hatékonyan felhasználásra kerülnek a víz kiűzéséhez, és a hő- 45 veszteségekből a csatorna körül úgynevezett „hőpajzs" képződik, amint ezt a továbbiakban még részletesebben is le fogjuk írni. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok 50 alapján ismertetjük részletesen, amelyek annak néhány előnyös kiviteli példáját tartalmazzák. A rajzokon: az l.ábra a találmány szerinti csatorna egy előnyös kiviteli példáját keresztmetszetben mutatja, mimellett a baloldali rész és a jobboldali rész egymástól némileg eltérő kiviteli változatokat szemléltetnek, a 2. ábra az 1. ábránál valamivel kisebb méretarányban a találmány szerinti csatorna egy további kiviteli változatát ugyancsak metszetben mutatja feltüntetve a téli időszakban a csatorna Jcörnyezetének alacsony hőmérséklete esetén a tipikus izothermikus vonalakat, a 3. ábra perspektivikus nézetben tünteti fel a lényegében az 1. ábra szerinti kiviteli változat két egymás után következő szakaszát, a 4. ábra egy találmány szerinti csatornát keresztmetszetben mutat az ahhoz csatlakozó, oldalnézetben, részben metszetben feltüntetett ágvezetékekkel. » A rajzokon az azonos szerkezeti elemeket azonos hivatkozási számokkal jelöltük, abban az esetben is, ha azok nem teljesen azonosak, azonban egymáshoz hasonlóak. Az 1. ábra baloldali részén látható 1 alaptest közvetlenül a 2 árok fenekén helyezkedik el. Az 1 alaptest egy vagy több porózus, hőszigetelő anyagrétegből állhat, amelynek vízáteresztő tulajdonságúnak kell lennie. Erre a célra ásványgyapotot vagy hasonló anyagot alkalmazhatunk. Természetesen sokféle olyan anyag van, amely megfelel annak a követelménynek, hogy száraz állapotában jó hőszigetelő tulajdonságú, a vizet azonban átereszti, vagy a vízzel szemben abszorbens. Egy előnyös kiviteli változat esetében 5-10 cm vastagságú ásványgyapot rétegeket alkalmaztunk, amelyek a kitűzött célt kitűnő hatásfokkal valósították meg. Más, hasonló jellegű szálasanyag feltehetően ugyanilyen kitűnően beválna a találmány értelmében kitűzött feladat megoldására, de szemcsés anyagok is használhatók, amennyiben biztosítjuk, hogy megfelelő távolság legyen a csővezetékek és az árokfenék között. Az alaptest vonatkozásában tehát pusztán a megfelelő anyag kiválasztásáról van szó, ami a szakember számára, aki a jelen találmány alapelveivel tisztában van, kézenfekvő. A 3 és 4 csővezetékek rozsdamentes acélból, vagy valamilyen hasonló tulajdonságú nem korrodeálódó anyagból készülnek, és közvetlenül az 1 alaptestre vannak helyezve, ily módon azzal jó hővezetési érintkezésben állnak. A csővezetékeknek két okból lényegében nem-szigetelő tulajdonságúaknak kell lenniök. Először azért, mert jó hőátadási érintkezést kell biztosítani a csővezetékek és az 1 alaptest között annak érdekében, hogy az önszárítási folyamatot megfelelő módon és hatékonyan lehessen beálb'tani. Ez természetesen nem zárja ki azt, hogy olyan csővezetékeket alkalmazzunk, amelyek felületi réteggel vannak ellátva, vagy hasonló módon vannak kezelve, azonban a csővezetékeket nem szabad vastag hőszigetelő burkolattal ellátni: ilyen értelemben használjuk a jelen leírásban és igénypontokban a „lényegében nem hőszigetelő" kifejezést. A második ok, ami miatt nem használunk hőszigetelt csővezetékeket, az hogy a hőszigetelés és a rozsdamentes acélcső között felgyülemlő nedvesség előbb vagy utóbb súlyos korróziós repedéseket okozna. Ezért legcélszerűbb olyan csöveket alkalmazni a csővezeték kialakításához, amelyek egyáltalán nincsenek szigetelve és rozsdamentes acélból készülnek, ami azonban nem zárja ki, hogy ilyen tulajdonságú műanyagból készült csöveket alkalmazzunk, hiszen a műanyagipar egyre többféle és egyre kiválóbb tulajdonságú terméket bocsát a szakterület rendelkezésére. A csővezetékek tehát műanyagból is készíthetők akár többrétegű anyag-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 6Ü 3