170505. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új benzo [4,5]ciklohepta[1,2-b]tiofénszármazékok előállítására

3 170505 4 metilcsoport. R2 előnyösen hidrogénatomot jelent. Az R2 szubsztituens által képviselt kevés szénato­mos alkilcsoport 1-4 szénatomot tartalmaz, és elsősorban metil- vagy etilcsoport. Előnyös, ha R3 és R4 együtt oxigénatomot képviselnek, és n ér­téke előnyösen 2. Egy II általános képletű vegyületnek egy III általános képletű vegyülettel az a) szakasz szerint való reagáltatását előnyösen savas kondenzálószer jelenlétében végezzük. Az eljárás egyik előnyös kiviteli módja szerint a reakciót például egy Lewis-sav jelenlétében iners szerves oldószerben, például klórozott szénhidrogénben, mint amilyen a metilénklorid vagy tetraklóretán, vagy széndiszul­fidban, a Friedel-Crafts-reakció körülményei kö­zött hajtjuk végre. Lewis-savként például alumí­nium(III)-kloridot vagy ón(IV)kloridot alkalmaz­hatunk. A II általános képletű vegyületet a III általános képletű vegyülettel erős ásványi sav, pél­dául polifoszforsav vagy foszforsav jelenlétében, adott esetben iners szerves oldószer, többek között egy szénhidrogén, például benzol, toluol, xilol vagy s tetralin hozzáadásával is reagáltathatjuk. Ha az át­alakulás Lewis-sav jelenlétében megy végbe, akkor a reakció előnyösen szobahőmérséklet és a reak­ciókeverék forráspontja között végezhető, és időtar­tama 5 perctől 24 óráig terjedhet. Erős ásványi sav jelenlétében való reagáltatás esetén a hőmérséklet 50 és 150C° között lehet, és a reakció időtartama 30 perctől 24 óráig terjedhet. Erős ásványi sav je­lenlétében való reagáltatás esetén a -COOR'2 álta­lános képletű észtercsoportot ugyanakkor hidroli­záljuk, és ezáltal la általános képletű vegyületet kapunk. Az Ib általános képletű észterek az észterhasítás szokásos módszereivel hidrolizálhatók. A hidrolízist például bázis, többek között alkálifém- vagy alkáli­földfémhidroxid jelenlétében vagy savas katalizátor, például ásványi sav, mint amilyen a sósav vagy a kénsav, vagy szerves szulfonsav jelenlétében szoba­hőmérséklet és 100 C° közötti hőmérsékleten, adott esetben iners, vízzel elegyíthető szerves oldó­szer hozzáadásával végezzük. Előnyösen alkalikus közegben, például legalább egy egyenértéknyi alká­lifémhidroxidot tartalmazó vizes oldatban, szoba­hőmérsékleten vagy ennél kissé magasabb hőmér­sékleten hidrolizálunk. Adott esetben hozzáadandó szerves oldószerként például kevés szénatomos al­koholokat, acetont vagy ciklusos étert, mint ami­lyen a tetrahidrofurán vagy dioxán, alkalmazha­tunk. A reakciókeverékből az I általános képletű ve­gyületeket ismert módon különíthetjük el, és is­mert módszerekkel tisztíthatjuk. Az la általános képletű savakat kívánság esetén sókká alakíthatjuk, és a sókból a savakat felszabadíthatjuk. A Ha általános képletű kiindulási vegyületeket - ebben a képletben Rí és A a fenti jelentésűek -például úgy állíthatjuk elő, hogy egy Hb általános képletű vegyületet - ebben a képletben Rj és A a fenti jelentésűek — redukálunk. A redukciót pél­dául Clemmensen szerint hajtjuk végre amalgá­mozott cinkkel és sósavval, vagy ha A etiléncso­portot jelent, a IIb általános képletű vegyületet nátriummal és alkohollal reagáltatjuk. 5 Az I általános képletű vegyületeknek és farma­kológiailag elviselhető sóiknak értékes farmakológiai tulajdonságaik vannak, és ezért gyógyszerként hasz­nálhatók. Állatkísérletekben megállapítható, hogy 10 gyulladásellenes hatásuk van. A karragén-ödéma­-próbában a patkányok mancsán előidézett ödémát testsúlykilogrammonként 5-100 mg új vegyület be­adása által csökkentjük, és a szubkrónikus granu­lómazacskó-próbában testsúlykilogrammonként 15 20-100 mg beadása által a gyulladást gátoljuk. Ezeknek a hatásoknak az alapján ezek a vegyü­letek a gyulladásos, illetve ödémás izzadmányok gátlására, gyulladásellenes szerekként használhatók. 20 Az alkalmazandó adag természetesen a vegyület fajtájától, a beadás módjától és a kezelendő álla­pottól függ. Általában testsúlykilogrammonkénti 5-100 mg adaggal kielégítő eredmények érhetők el. Ez a mennyiség szükség esetén 2-4 részre osztva 25 vagy késleltetett hatású alakban is beadható. Na­gyobb emlősök kezelésére a napi adag 100-1000 mg lehet. Perorális beadásra például az egyes adag a szilárd vagy folyékony vivőanyagokon kívül 25-500 mg I általános képletű vegyületet 30 tartalmazhat. Az I általános képletű vegyületeknek izületi gyulladást gátló hatásuk is van. így például a patkányokkal végzett Freund-adjuváns izületigyulla-35 dás lappangási idő kísérletben testsúlykilogrammon­kénti 30-100 mg adag duzzadásgátló hatásúnak bi­zonyult. Izületi gyulladást gátló hatásuk alapján a talál-40 mány szerinti vegyületek izületi gyulladás és reu­más megbetegedések megelőzésére és kezelésére használhatók. Az alkalmazandó adag természetsze­rűen a vegyület fajtájától, a beadás módjától és a kezelendő állapottól függ. Általában testsúlyki-45 logrammonkénti 30-100 mg adagokkal kielégítő eredmények érhetők el. Ez a mennyiség szükség esetén 2-4 részre osztva vagy késleltetett hatású alakban is beadható. Nagyobb emlősök kezelésére a napi adag 100-1000 mg lehet. Perorális beadásra 50 például az egyes adag a szilárd vagy folyékony vívőanyagon kívül 25—500 mg I általános kép­letű vegyületet tartalmazhat. Különösen előnyösnek bizonyult a 4-(9,10-dihidro-4-oxo-4H-benzo[4,5]cik­lohepta[l,2-b]tiofén-2-il)-4-oxo-vajsav és sói. 55 A találmány szerinti új vegyületeket, illetve fi­ziológiailag elviselhető sóikat egymagukban vagy alkalmas gyógyszerkészítmények alakjában farma­kológiailag közömbös hatású segédanyagokkal 60 együtt adhatjuk be. A következő példák a találmányt közelebbről szemléltetik, de hatályát semmiképpen sem korlá­tozzák. A hőmérsékleti adatokat Celsius-fokban-ad-65 juk meg. 2

Next

/
Thumbnails
Contents