170496. lajstromszámú szabadalom • Új eljárás 2,6-diaciloximetil- piridinek előállítására

170496 „ 3 4 órán át 190 C°-on melegítik. A szerzők kitermelési adatokat azonban nem közölnek. A Kató és mtsai. által alkalmazott szintézist elterjedten használják a szerves preparatív kémiában [Houben-Weyl: Methoden der organischen Chemie. IV. kiadás 8 541]. A reakció főként a fokozott reakciókészségű halogén-származékok esetében labo­ratóriumi méretekben viszonylag egyszerűen, jó ter­meléssel kivitelezhető. Például a klórmetil-piridinek­hez reakciókészség szempontjából legjobban hason­lítható p-nitro-benzilkloridból ömlesztett nátrium­acetáttal, forrásban levő ecetsavban 8—10 óra alatt 78-82%-os kitermeléssel kapják a p-nitro-benzil­acetátot [Org. Synt. Coll. Vol. III. 650]. A piridin származékok tehát anomálisan visel­kednek a p-nitro-benzilkloridhoz viszonyítva, mert csak lényegesen erélyesebb körülmények között vi­hetők reakcióba. A diklórmetil-piridinek ilyen reak­ciójára irodalmi utalást nem találtunk. E módszer iparilag —az extrém reakciókörül­mények miatt — nem valósítható meg, mert a reakcióban vízmentes alkálifém-acetátot kell alkal­mazni.- E fémsók erősen higroszkóposak, ezért csak közvetlenül a felhasználás előtt ömlesztéssel víz­mentesíthetők. A reakció, az alkálifémsók jelenléte miatt, heterogén rendszerben játszódik le és ezért alapvetően fontos az alkálifém-acetátoknak kellő finomságra való aprítása. A vízmentesített ömledék abszolút körülmények közötti aprítását ipari mére­tekben nem lehet megvalósítani. Egyéb, az általános szerveskémiai gyakorlatban használt észterezési módszerek közül a diaciloxi­metil-piridinek előállítására még egy módszer is­mert. E szerint a 2,6-dihidroximetil-piridint tri­metoxibenzoesav-kloriddal reagáltatva a 2,6-dihidr­oxilmetil-piridin trimetoxibenzoátját nyerik [812 127 sz. belga szabadalmi leírás]. E módszer esetünkben nem kivitelezhető, mivel a 2,6-dihidr­oxi-metil-piridinek előállítása csak a 2,6-diacetoxi­metil-piridinek hidrolízisével lehetséges. A fentiek szerint az irodalom a 2,6-dihidroxi­metil-piridinek előállítására csupán egy módszert ismer, a 2,6-dimetil-piridin N-oxidjának acilezését. E módszer azoban nem általános, csak az acetil­-származékoknál ismert és iparilag csak rossz ter­meléssel realizálható. Ezen túl az irodalom csak a mono-acetoximetil-piridin előállítását ismerteti ipari­lag megvalósíthatatlan módszerrel és várhatóan rossz nyeredékkel. A 2,6-diklórmetil-piridin acilezését, különösen a 2,6-diacetoximetil-piridinné való átalakítási lehető­ségeit vizsgálva arra a meglepő felismerésre jutot­tunk, hogy a 2,6-diklórmetil-piridinből tercier bázi­sok legalább moláris mennyiségének jelenlétében kis szénatomszámú alifás karbonsavakkal gyakorla­tilag kvantitatív kitermeléssel 2,6-diaciloximetil-piri­din képződik. A találmány eljárás az (I) általános képletű 2,6-diaciloximetil-piridinek előállítására - mely kép­letben Rí és R2 azonos és hidrogénatomot vagy 1-4 szén­atomszámú alkilcsoportot jelent — valamely (II) általános képletű piridin-származékból - mely képletben X halogénatomot jelent -, azzal jellemezve, hogy valamely (II) általános kép­letű piridin származékot- mely képletben X jelen­tése a fenti — szerves oldószer jelenlétében a halo­génatomra számított legalább moláris mennyiségű 5 tercier aminnal és 2-5 szénatomszámú alifás kar­bonsavval 0C° és a reakció elegy forráspontja közötti hőmérsékleten reagáltatunk, majd a kapott terméket a reakcióelegyből kinyerjük, kívánt eset­ben tisztítjuk. 10 A találmány alapját képező felismerés azért meglepő, mert az irodalom alapján nem volt vár­ható, hogy a 2,6-diklórmetil-piridin fokozottabb reakciókészséget fog mutatni, mint például a p-nit­robenzilklorid, ezzel szemben gyakorlatilag enyhébb 15 reakciókörülmények között, jobb nyeredékkel szol­gáltatta a 2,6-diacetoximetil-piridint, mint a p-nit­ro-benzilklorid a p-nitro-benzilacetátot. Különösen váratlan volt ez a felismerés, mert a 2-klórmetil-pi­ridin nátriumacetátos reakciójában a p-nitro-benzil-20 -kloridnál lényegesen kisebb reakciókészséget mu­tatott. Meglepő volt továbbá az is, hogy a találmány szerinti eljárásnál gyakorlatilag melléktermékek nél­kül, kvantitatív termeléssel kapjuk a 2,6-diacil-25 oximetil-piridint mert az irodalom szerint várható lett volna, a 2,6-diklórmetil-piridin és a feleslegben alkalmazott tercier amin reakciójaként keletkező kvanterner só képződés is. I. Stuchlik [Chem. Listy. 50, 662 (1956)] kimutatta ugyanis, hogy 30 benzilkloridból és trietilaminból 70—75 C°-on már 5 óra alatt 91%-os termeléssel a megfelelő kvanter­ner származék képződik. A találmány értelmében oly módon járunk el, hogy valamely 2,6-dihalogénmetil-piridint szerves 35 oldószerben oldunk, majd a halogénatomra számí­tott legalább egyenértéknyi mennyiségű tercier aminnal és 2—5 szénatomszámú alifás karbonsavval reagáltatjuk. Ily módon néhány óra alatt a reakció gyakorlatilag kvantitatíve lejátszódik. A szerves ol-40 dószertől függően - a legtöbb esetben - a reakció közben képződött tercier amin hidrogén-halogenidje kiválik. A reakcióelegyet leszűrjük, a kivált savaddí­ciós sót eltávolítjuk. A szűredék gyakorlatilag csak a 2,6-diaciloximetil-piridint tartalmazza oldott álla-45 pótban. A szűredéket atmoszférikus nyomáson vagy vákuumban oldószermentesítjük. Az így ka­pott nyers termék gyakorlatilag tiszta, 95-100%-os 2,6-diaciloximetil-piridin, kitermelés az elméletinek 95-99%-a. 50 Szerves oldószerként bármely olyan oldószert alkalmazhatunk, mely a reakciópartnerekkel a reak­ció körülményei között nem reagál. Ilyen oldósze­rek például az etilacetát, a butilacetát, a benzol, a toluol, a xilol, a ciklohexán, a diizopropiléter, 55 tetrahidrofurán, stb. Előnyösen alkalmazhatunk ol­dószer elegyeket is. A találmány szerinti eljárás egy előnyös fogana­tosítási módja, szerint oldószerként alkalmazhatjuk valamelyik reakciópartnert, vagy a kettő elegyét is. 60 Ez esetben természetesen feleslegben kell használ­nunk a tercier amint és/vagy a 2-5 szénatomos alifás karbonsavat. Amennyiben oldószerként vala­mely reakciópartnert vagy a kettő elegyét alkal­mazzuk, úgy a reakcióidő csökken és egyszerűsödik 65 a termék kinyerése is. Ebben az esetben a reakció 2

Next

/
Thumbnails
Contents