170481. lajstromszámú szabadalom • Eljárás uteroevakuáns hatóanyagok elkülönítésére növényi anyagokból
5 170481 6 tografáljuk. Az adszorbens-oszlopot szerves oldószerrel vagy oldószer-eleggyel, például aromás szénhidrogénekkel (így benzollal, toluollal vagy xilollal), rövidszénláncú alifás észterekkel (így metilacetáttal, etilacetáttal vagy butilacetáttal) vagy a felsorolt oldószerek elegyeivel eluáljuk. Az eluátumot frakciókba gyűjtjük, és a frakciókat a hatóanyag kimutatására vékonyrétegkromatográfiás vizsgálatnak vetjük alá. A kívánt hatóanyagot tartalmazó frakciókat egyesítjük, majd az oldószert eltávolítjuk. Tisztított uteroevakuáns hatóanyagot kapunk. Eljárhatunk úgy is, hogy a kezdeti tisztítási műveletek után kapott, részben tisztított extraktumot kromatográfiás úton tisztítjuk tovább. Adszorbensként például kovasavat, szilikagélt vagy florisilt, eluálószerként pedig valamely poláros és nem-poláros oldószer elegyét használjuk. Adszorbensként előnyösen kovasavat használunk semleges vagy savas (célszerűen semleges) állapotban. A kromatografálandó anyagot előnyösen először egy oldószerben (célszerűen kloroformban) oldjuk, az oldatot megfelelő oldószerrel átitatott adszorbens-oszlopra visszük fel, majd az oszlopot valamely poláros és nem-poláros oldószer elegyével eluáljuk. Poláros oldószerként például rövidszénláncú alkanolokat, így etanolt, metanolt, propanolt, izopropanolt vagy butanolt, rövidszénláncú alkilésztereket, így etilacetátot vagy butilacetátot, továbbá alifás ketonokat, így acetont, metil-etil-ketont vagy metil-izobutil-ketont, nem-poláros oldószerként pedig például klórozott szénhidrogéneket, így kloroformot, alifás szénhidrogéneket, így pentánt, hexánt vagy heptánt, továbbá aromás szénhidrogéneket, így benzolt vagy toluolt alkalmazhatunk. Igen előnyös oldószer-rendszernek bizonyult az izopropanol —kloroform elegy. Az összegyűjtött frakciókat szobahőmérséklettől körülbelül 40 C°-ig terjedő hőmérsékleten szárazra pároljuk. A frakciók összetételét vékonyrétegkromatográfiás vagy gázkromatográfiás vizsgálatokkal határozzuk meg. Eljárhatunk úgy is, hogy az oldat formájában kapott nyers extraktumot az oldószer előzetes eltávolítása nélkül közvetlenül kromatografáljuk. Az oldatot a kezelés megkönnyítése érdekében a kromatográfiás tisztítás előtt betöményítjük. Egy további eljárásváltozat szerint a részben tisztított kiindulási anyagot nagynyomású folyadék-kromatográfiás úton tisztítjuk tovább. A kiindulási anyagot először valamely szerves oldószerben oldjuk, és a kapott oldatot gyenge lúg vizes oldatával mossuk. Ezután az oldószert önmagában ismert módon eltávolítjuk, és a maradékot kis mennyiségű, a folyadék-kromatográfiában használatos hordozóanyaggal keverjük össze. Hordozóanyagként például különféle minőségű szilikagéleket, alumíniumoxidot vagy poliamid-szemcséket használhatunk. Hordozóanyagként célszerűen szilikagélt alkalmazunk. A maradék és az adszorbens keverékét további mennyiségű hordozóanyagot tartalmazó oszlopba töltjük, és az oszlopot nem-poláros oldószerrel vagy nem-poláros oldószerek elegyével eluáljuk. Oldószerként például dioxánt, heptánt, hexánt, pentánt és hasonló anyagokat alkalmazhatunk. Az összegyűjtött frakciókat gázkromatográfiás és/vagy vékonyrétegkromatográfiás elemzésnek vetjük alá. A hatóanyagot tartalmazó frakciókat egyesítjük, és az oldószert eltávolítjuk. Nagy-nyomású folyadék-kromatográfia esetén általában körülbelül 21-35 atmoszféra nyomáson dolgozunk. Ezt a műveletet előnyösen szobahőmérsékleten, 24,5-31,5 atmoszféra nyomáson hajtjuk 5 végre. A fenti tisztítási műveletek eredményeként olyan uteroevakuáns hatású terméket kapunk, amely — a gázkromatográfiás elemzés adatai alapján - legalább három fő komponens keveréke. Az uteroevakuáns 10 hatóanyagok jelenlétét ismert állatkísérletes módszerekkel, a méhösszehúzó és terhességmegszakító hatás vizsgálatával mutatjuk ki. A fenti keverék terhes tengerimalacoknak körülbelül 75—100 mg/kg dózisban beadva megszakítja a terhességet, és körülbelül 15 2,5—5,0 mg/kg dózisban adagolva méhösszehúzódásokat okoz. „C" módszer 20 A tisztított uteroevakuáns hatóanyagokat további tisztítási lépésekkel különíthetjük el a fenti extraktumból. A további tisztítási műveleteket az alábbiakban ismertetjük. A kiindulási extraktumot, amelyből a tisztított 25 uteroevakuáns hatóanyagokat elkülönítjük, extrakciós és tisztítási lépések sorozatával állítjuk elő a zoapatle növényből. Az egyik módszer szerint a leveleket először vízben szuszpendáljuk, és a szuszpenziót néhány órán át 98-100 C -on tartjuk. A 30 forró szuszpenziót szűrjük, és a szilárd anyagot vízzel mossuk. Az elegyet ismét szűrjük, és a szűrleteket egyesítjük. Az egyesített vizes kivonatokat szerves oldószerrel többször extraháljuk. A vizes és nem-vizes fázis elválasztása után a szerves oldószert önmagában 35 ismert módon eltávolítjuk. A szerves oldószeres extrakcióhoz oldószerként például vízzel nem elegyedő alifás észtereket, így etilacetátot vagy butilacetátot, alifás szénhidrogéneket, így pentánt, hexánt vagy heptánt, klórozott szénhidrogéneket, így kloro-40 formot, széntetrakloridot vagy metilénkloridot, aromás szénhidrogéneket, így benzolt vagy toluolt, továbbá vízzel nem elegyedő alifás alkoholokat, így butanolt, pentanolt vagy hexanolt alkalmazunk. A legelőnyösebb oldószernek az etilacetát bizonyult. A 45 szerves oldószer eltávolításakor kapott maradékot ezután forró szerves oldószerrel, például benzollal vagy toluollal többször extraháljuk. Az oldószert ismét eltávolítjuk, és a maradékot forró szerves oldószerrel, előnyösen visszafolyatás közben forralt 50 hexánnal többször mossuk. További tisztítási műveletként az így kapott maradékot megfelelő oldószerben, például acetonban oldjuk, az oldathoz adszorbenst, például csontszenet adunk, és a rendszert keverjük. Az adszorbenst kiszűrjük, és a szűrletet 55 bepároljuk. Az így kapott maradékot használjuk fel kiindulási anyagként a tisztított uteroevakuáns hatóanyagok előállításához. A tisztított uteroevakuáns hatóanyagokat továbbá az „A" módszer szerint kapott nyers extraktumból is 60 előállíthatjuk. Ekkor úgy járunk el, hogy az „A" módszer szerint kapott nyers terméket vízzel nem elegyedő oldószerben oldjuk, a kapott oldatot szűrjük, és a szűrletet a vízben oldódó és a savas szennyezések eltávolítása érdekében valamely gyenge 65 bázis, például nátrium-hidrogénkarbonát, kálium-hid-3