170481. lajstromszámú szabadalom • Eljárás uteroevakuáns hatóanyagok elkülönítésére növényi anyagokból

5 170481 6 tografáljuk. Az adszorbens-oszlopot szerves oldószer­rel vagy oldószer-eleggyel, például aromás szénhidro­génekkel (így benzollal, toluollal vagy xilollal), rövidszénláncú alifás észterekkel (így metilacetáttal, etilacetáttal vagy butilacetáttal) vagy a felsorolt oldószerek elegyeivel eluáljuk. Az eluátumot frak­ciókba gyűjtjük, és a frakciókat a hatóanyag kimutatására vékonyrétegkromatográfiás vizsgálatnak vetjük alá. A kívánt hatóanyagot tartalmazó frak­ciókat egyesítjük, majd az oldószert eltávolítjuk. Tisztított uteroevakuáns hatóanyagot kapunk. Eljárhatunk úgy is, hogy a kezdeti tisztítási műveletek után kapott, részben tisztított extrak­tumot kromatográfiás úton tisztítjuk tovább. Adszor­bensként például kovasavat, szilikagélt vagy florisilt, eluálószerként pedig valamely poláros és nem-poláros oldószer elegyét használjuk. Adszorbensként előnyö­sen kovasavat használunk semleges vagy savas (célszerűen semleges) állapotban. A kromatog­rafálandó anyagot előnyösen először egy oldószerben (célszerűen kloroformban) oldjuk, az oldatot meg­felelő oldószerrel átitatott adszorbens-oszlopra visszük fel, majd az oszlopot valamely poláros és nem-poláros oldószer elegyével eluáljuk. Poláros oldószerként például rövidszénláncú alkanolokat, így etanolt, metanolt, propanolt, izopropanolt vagy butanolt, rövidszénláncú alkilésztereket, így etilacetá­tot vagy butilacetátot, továbbá alifás ketonokat, így acetont, metil-etil-ketont vagy metil-izobutil-ketont, nem-poláros oldószerként pedig például klórozott szénhidrogéneket, így kloroformot, alifás szénhidro­géneket, így pentánt, hexánt vagy heptánt, továbbá aromás szénhidrogéneket, így benzolt vagy toluolt alkalmazhatunk. Igen előnyös oldószer-rendszernek bizonyult az izopropanol —kloroform elegy. Az összegyűjtött frakciókat szobahőmérséklettől körül­belül 40 C°-ig terjedő hőmérsékleten szárazra párol­juk. A frakciók összetételét vékonyrétegkromatográ­fiás vagy gázkromatográfiás vizsgálatokkal határozzuk meg. Eljárhatunk úgy is, hogy az oldat formájában kapott nyers extraktumot az oldószer előzetes eltávolítása nélkül közvetlenül kromatografáljuk. Az oldatot a kezelés megkönnyítése érdekében a kromatográfiás tisztítás előtt betöményítjük. Egy további eljárásváltozat szerint a részben tisztított kiindulási anyagot nagynyomású folyadék­-kromatográfiás úton tisztítjuk tovább. A kiindulási anyagot először valamely szerves oldószerben oldjuk, és a kapott oldatot gyenge lúg vizes oldatával mossuk. Ezután az oldószert önmagában ismert módon eltávolítjuk, és a maradékot kis mennyiségű, a folyadék-kromatográfiában használatos hordozó­anyaggal keverjük össze. Hordozóanyagként például különféle minőségű szilikagéleket, alumíniumoxidot vagy poliamid-szemcséket használhatunk. Hordozó­anyagként célszerűen szilikagélt alkalmazunk. A maradék és az adszorbens keverékét további mennyi­ségű hordozóanyagot tartalmazó oszlopba töltjük, és az oszlopot nem-poláros oldószerrel vagy nem-poláros oldószerek elegyével eluáljuk. Oldószerként például dioxánt, heptánt, hexánt, pentánt és hasonló anyagokat alkalmazhatunk. Az összegyűjtött frakció­kat gázkromatográfiás és/vagy vékonyrétegkromatog­ráfiás elemzésnek vetjük alá. A hatóanyagot tartal­mazó frakciókat egyesítjük, és az oldószert eltávo­lítjuk. Nagy-nyomású folyadék-kromatográfia esetén általában körülbelül 21-35 atmoszféra nyomáson dolgozunk. Ezt a műveletet előnyösen szobahőmér­sékleten, 24,5-31,5 atmoszféra nyomáson hajtjuk 5 végre. A fenti tisztítási műveletek eredményeként olyan uteroevakuáns hatású terméket kapunk, amely — a gázkromatográfiás elemzés adatai alapján - legalább három fő komponens keveréke. Az uteroevakuáns 10 hatóanyagok jelenlétét ismert állatkísérletes módsze­rekkel, a méhösszehúzó és terhességmegszakító hatás vizsgálatával mutatjuk ki. A fenti keverék terhes tengerimalacoknak körülbelül 75—100 mg/kg dózis­ban beadva megszakítja a terhességet, és körülbelül 15 2,5—5,0 mg/kg dózisban adagolva méhösszehúzódá­sokat okoz. „C" módszer 20 A tisztított uteroevakuáns hatóanyagokat további tisztítási lépésekkel különíthetjük el a fenti extrak­tumból. A további tisztítási műveleteket az alábbiak­ban ismertetjük. A kiindulási extraktumot, amelyből a tisztított 25 uteroevakuáns hatóanyagokat elkülönítjük, extrak­ciós és tisztítási lépések sorozatával állítjuk elő a zoapatle növényből. Az egyik módszer szerint a leveleket először vízben szuszpendáljuk, és a szusz­penziót néhány órán át 98-100 C -on tartjuk. A 30 forró szuszpenziót szűrjük, és a szilárd anyagot vízzel mossuk. Az elegyet ismét szűrjük, és a szűrleteket egyesítjük. Az egyesített vizes kivonatokat szerves oldószerrel többször extraháljuk. A vizes és nem-vizes fázis elválasztása után a szerves oldószert önmagában 35 ismert módon eltávolítjuk. A szerves oldószeres extrakcióhoz oldószerként például vízzel nem ele­gyedő alifás észtereket, így etilacetátot vagy butil­acetátot, alifás szénhidrogéneket, így pentánt, hexánt vagy heptánt, klórozott szénhidrogéneket, így kloro-40 formot, széntetrakloridot vagy metilénkloridot, aro­más szénhidrogéneket, így benzolt vagy toluolt, továbbá vízzel nem elegyedő alifás alkoholokat, így butanolt, pentanolt vagy hexanolt alkalmazunk. A legelőnyösebb oldószernek az etilacetát bizonyult. A 45 szerves oldószer eltávolításakor kapott maradékot ezután forró szerves oldószerrel, például benzollal vagy toluollal többször extraháljuk. Az oldószert ismét eltávolítjuk, és a maradékot forró szerves oldószerrel, előnyösen visszafolyatás közben forralt 50 hexánnal többször mossuk. További tisztítási műve­letként az így kapott maradékot megfelelő oldószer­ben, például acetonban oldjuk, az oldathoz adszor­benst, például csontszenet adunk, és a rendszert keverjük. Az adszorbenst kiszűrjük, és a szűrletet 55 bepároljuk. Az így kapott maradékot használjuk fel kiindulási anyagként a tisztított uteroevakuáns hatóanyagok előállításához. A tisztított uteroevakuáns hatóanyagokat továbbá az „A" módszer szerint kapott nyers extraktumból is 60 előállíthatjuk. Ekkor úgy járunk el, hogy az „A" módszer szerint kapott nyers terméket vízzel nem elegyedő oldószerben oldjuk, a kapott oldatot szűrjük, és a szűrletet a vízben oldódó és a savas szennyezések eltávolítása érdekében valamely gyenge 65 bázis, például nátrium-hidrogénkarbonát, kálium-hid-3

Next

/
Thumbnails
Contents