170457. lajstromszámú szabadalom • Mély dermedéspontú és fokozott kémiai stabilitású transzformátorolajok

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1973. V. 29. (MA-2479) Közzététel napja: 1977.1. 28. Megjelent: 1978.1.31. 170457 Nemzetközi osztályozás: C01M 1/18 Feltalálók: dr. Czenkvári István oki. vegyészmérnök 20%, Almásfüzitő, Magos Kálmán oki. vegyészmérnök 20%, Komárom, Földes Ernó'né oki. vegyészmérnök 20%, Veszprém, Kántor István oki. vegyészmérnök 15%, Szó'ny, dr. Mózes Gyula oki. vegyészmérnök 9%, dr. Csikós Rezső oki. vegyészmérnök 8%, Keszthelyi Sándor oki. vegyészmérnök 8%, Veszprém Tulajdonos: Magyar Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Intézet 50%, Veszprém Komáromi Kőolajipari Vállalat 50%, Szó'ny Mély dermedéspontú és fokozott kémiai stabilitású transzformátorolajok 1 A találmány tárgya nagyteljesítményű transzfor­mátorokban is gazdaságosan felhasználható transz­formátorolaj összetételére vonatkozik. Az elmúlt években a transzformátorok teljesít­ményének növekedése miatt megnövekedtek a transzformátorolajok minőségével, elsősorban a fel­használás közbeni stabilitással szemben támasztott követelmények. Ennek oka egyrészt a bonyolultabb berendezések fokozott védelme, másrészt az, hogy a nagyteljesítményű transzformátorok felépítése miatt nagyobb az olaj hőterhelés és erőtér általi igénybevétele. A nagyobb hőterhelés és emiatt fellépő helyi túlmelegedések gyorsítják a transzfor­mátorolaj öregedési folyamatait, elsősorban az olaj dielektromos veszteségi tényezőjének a tgő-nak a növekedését, az elektromos erőtér hatására pedig elsősorban a nagyobb mértékben finomított transz­formátorolajok főként hidrogént és kis mennyiségű könnyű szénhidrogéngázt adnak le. Abban az esetben, ha az olaj dielektromos veszteségi ténye­zője (tgö) az üzemeltetési előírásokban megenge­dett határértéket - 1 000-2 000 10""J - megha­ladja, a nagyteljesítményű transzformátoroknál fennáll a hőátütés veszélye. A gázleadás következ­tében keletkező gázbuborékok helyi kisüléseket, ennek következtében további bomlási folyamatokat okoznak, melyek a transzformátor tönkremenetelét eredményezhetik. Ezért nagyteljesítményű transz­formátorokban a nagyon költséges gyakori olajcsere 10 15 csak abban az esetben kerülhető el, ha feltölté­sükre olyan transzformátorolajat alkalmaznak, mely kielégíti a különböző sűrűség, viszkozitás, lobba­náspont, dermedéspont, tgő, átütési szilárdság kö­vetelményeket és ezen túlmenően oxidációs sta­bilitás szempontjából jobb mint a szabványelőírá­sok által megadott minőség, ugyanakkor az elektro­mos erőtér hatásával szemben is ellenálló. A transzformátorolajok oxidációs stabilitását a gyártás során a finomítás mértékének növelésével az alapanyagtól függő határértékig lehet növelni az alkalmazott olajpárlat aromás tipúsú vegyületeinek optimális értékig történő eltávolításával. A két és háromgyűrűs aromás szénhidrogének természetes inhibitorok, melyek teljes eltávolítása, vagy bizonyos határérték alá csökkentése ismét az oxidációs stabilitás romlását eredményezi. 20 [(J.L. Jezl, P.A. Sturat, A. Schneider: Ind. Eng. Chem. 50 947 (1968)]. A finomítás mértékének fokozásával a termékhozam csökken, a transzfor­mátorolaj előállítása kevésbé gazdaságos. 25 Továbbjavítható a transzformátorolajok oxidá­ciós stabilitása oxidációgátló adalékok alkalmazá­sával. Az inhibitált olajokat erőteljesebben kell finomítani, mivel az egyébként természetes inhi­bitorként ható háromgyűrűs aromás szénhidrogének 30 a szintetikus inhibitorok hatékonyságát csökkentik. 170457

Next

/
Thumbnails
Contents