170451. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új piperaziniliminometil-rifamicinek előállítására
3 170451 4 Az új rifamicin-származékok nemvárt biológiai hatásait a Mycobacterium tuberculosis H37R V törzzsel megfertőzött egerek túlélési idejével bizonyítjuk, ezeket az időket a rifampicin napi adagolás és ugyanolyan mennyiségű 3-[(4-ciklopentil-l-piperazinil)-iminometil]-rifamicin-SV (a továbbiakban ciklopentil-származék) hetente egyszer végzett per orális adagolása után határoztuk meg. A ciklopentil-származékkal kezelt egerek túlélési ideje körülbelül ugyanaz volt, bár a nekik beadagolt össz-hatóanyagmennyiség gyakorlatilag az 1/6-a volt annak a mennyiségnek, amelyet a rifampicinnel kezelt egerek kaptak. Az új rifamicinek a fentiekben említett tulajdonságaik mellett nagyon jó mikróbaölő hatást és alacsony toxicitást mutatnak. Így például a ciklopentil-származék Mycobacterium tuberculosis Hí7R v -vel szembeni minimális gátló koncentrációja in vitro 0,05 /ug/ml, míg a rifampiciné 0.5 jug/ml. A ciklopentil-származék LD50-értéke egéren perorálisan 2000 mg/kg feletti és intraperitoneálisan 750 mg/kg feletti, míg a rifampicin esetében a megfelelő értékek 907 és 416 mg/kg. Az új rifamicin-származékok kitűnő hatékonyságát és biztonságos alkalmazhatóságát mikrobiális fertőzések leküzdésében Staphylococcus aureus-szal megfertőzött egereken végzett kísérletekkel is bizonyítottuk. A ciklobutil-származék (azaz a 3-[(4--ciklobutü-l-piperazinil)-iminometil]-rifamicin-SV) EDSo-értéke kísérletekben 0.16 mg/kg p.o. volt. A toxicitás nagyon alacsony, minthogy az LD50 -érték egéren nagyobb, mint 2000 mg/kg p.o. és 650 mg/kg i.p. Az új vegyületeket a szokásos gyógyászati készítmények alakjában adagolhatjuk. A találmány értelmében úgy állítjuk elő az új rifamicin-származékokat, hogy a 3-formil-rifamicin-SV-t 1- 1,1, ekvimoláris arányban vett, fentiekben említett aminopiperazinnal reagáltatjuk valamely közömbös szerves oldószer, így például dioxán, tetrahidrofurán, metanol, etanol, benzol, etilacetát jelenlétében. A reakcióhőmérséklet szobahőmérséklet és a reakcióelegy forráspontja között változhat. A reakciót általában vékonyrétegkromatográfia segítségével követjük. A reakció teljessé válása után az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk, és a maradékot oldószerekből végzett kristályosítással vagy oszlopkromatográfiával tisztítjuk. A kristályosításhoz alkalmas oldószerek a rövidszénláncú alkanolok, etilacetát, hexán vagy azok keverékei. Az aminopiperazinokat ismert eljárásokkal állíthatjuk élő, így az N-nitrózó-piperazin valamely alkalmas cikloalkilbromiddal vagy -kloriddal végzett alkilezésével. majd a nitrózócsoport litiumalumíniumhidriddel végzett redukálásával, így a megfelelő amino-származékokat kapjuk. Az aminopiperazin kiindulási anyagokat előállíthatjuk úgy is, hogy a megfelelő N-cikloalkil-piperazinokat nitrozáljuk, majd a nitrózócsoportot litiumalumíniumhidriddel redukáljuk. A találmány szerinti eljárással előállítható vegyületek példái azok az I általános képletű vegyületek, amelyekben a piperazincsoport nitrogénatomján levő III általános képletű csoport az alábbi jelentésű: ciklobutil-, ciklopentil-, ciklohexil-, cikloheptil-, 2-metil-ciklobutil-, 3-metil-ciklobutil-, 3,3-dimetil-ciklobutil-, 2,2-dimetil-ciklobutil-, 2-metil-ciklopentil-, 3-metil-ciklopentil-, 3-etil-ciklopentil-, 3-me-5 til-ciklohexil-, 4-metil-ciklohexil-, 2-metil-ciklohexil-, 4-etil-ciklohexil-, 2-etil-ciklohexil-, 3,5-dimetil-ciklohexil-csoport. A találmány szerinti eljárás foganatosítására az oltalmi kör korlátozása nélkül az alábbi kiviteli 10 példákat adjuk meg. 1. példa 15 3-[(4-Ciklopentil-l-piperazinil)-iminometil]-rifamicin-SV 0,01 mól 3-formil-rifamicin-SV-t tetrahidrofuránban feloldunk, és a kapott oldathoz 0,011 mól 20 l-amino-4-ciklopentil-piperazint adunk szobahőmérsékleten. 30 perc múlva a reakció teljessé válik, minthogy az elegy vékonyrétegkromatográfiás elemzése a kiindulási anyagként hasznait 3-formil-rifamicin-SV eltűnését mutatja. Ezután az oldószert 25 ledesztilláljuk, és a maradékot etilacetátból kristályosítjuk. Kitermelés: 55%, a termék olvadáspontja: 179-180 C°. Spektrofotometriás adatok: ^•max(nv): e: 30 475 15 200 334 26 700 Az elemzési eredmények megegyeznek a számí-35 tott értékekkel. A kiindulási anyagként felhasznált l-amino-4-ciklopentil-piperazint (forráspont: 80-82 C°/Hgmm) az N-nitrózó-piperazin ciklopentilbromiddal etanolban, nátriumhidrogénkarbonát jelenlétében végzett alkilezésével, és az így kapott 40 1 -nitrózó-4-ciklopentil-piperazin litiumalumíniumhidriddel etilészterben végzett redukálásával állítjuk elő. 45 2. példa 3-[(4-Ciklobutil-l-piperazinil)-iminometil]-rifamicin-SV 50 Az 1. példa szerinti módon eljárva és l-amino-4--ciklopentil-piperazin helyett l-amino-4-ciklobutil-piperazint használva 50%-os kitermeléssel kapjuk a címben szereplő vegyületet, amelynek olvadáspontja (etilacetátból végzett kristályosítás után) 55 165-168 C°. Spektrofotometriás adatok: ^max(mM): e: 60 470 17 500 333 30 500 Az elemzési eredmények egyeznek a számított értékekkel. A kiindulási anyagként használt 1-ami-65 no-4-ciklobutil-piperazint ugyanúgy állítjuk elő, 2
