170437. lajstromszámú szabadalom • Eljárás dez-Lys29-Ala30-inzulin- származékok előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1973. XII. 28. Nagy-Britanniai elsőbbségei: 1972. XII. 28. (59742/72) 1973.1. 29. (4387/73) Közzététel napja: 1977.1. 28. Megjelent: 1978. II. 28. (IE-605) 170437 Nemzetközi osztályozás: C07C 103/52, C 07 B 29/02 \ Feltalálók: Gregory Harold vegyész, Walton Peter Leslie biokémikus, Macclesfield, Cheshire, Nagy-Britannia Tulajdonos: Imperial Chemical Industries Limited, London, Nagy-Britannia Eljárás dez-Lys 29-Ala 30 -inzulin-származékok előállítására 1 A találmány tárgya eljárás új dez-Lys29 -Ala 3 °-inzulin-származékok előállítására sertés- vagy marha-inzulin módosításával. Ismeretes, hogy a humán diabetes kezelésében rendkívül nagy jelentősége van az inzulin adagolá- 5 sának. A fenti célra általában sertések szervezetéből elkülönített ún. „sertés-inzulint", vagy tehenek szervezetéből elkülönített ún. „marha-inzulint" használnak. Ismert az is, hogy a sertés- vagy marha-inzulin adagolásának hatására gyakran lép fel 10 antigén reakció. Embereken ez az antigén reakció - hosszabb időn át történő inzulin-kezelés esetén -ahhoz vezethet, hogy növelni kell a diabetes kezeléséhez szükséges napi dózist („Clinical Diabetes and its Biochemical Basis" 338. és 722. oldal ki- 15 adó: Blackwell, Oxford, 1968, szerkesztők: W.G. Oakley, D.A. Pyke és K.W. Taylor). A találmány azon a meglepő felismerésen alapul, hogy ha a sertés- vagy marha-inzulint lizin-specifikus amino-endopeptidázzal, azaz olyan peptidáz- 20 zal kezeljük, amely a polipeptidet a lizin amino-csoportjához kapcsolódó peptid-kötésnél hasítja, és működéséhez nem szükséges az, hogy a lizin-rész a peptid-lánc C-terminális csoportja legyen, olyan termékeket kapunk, amelyek a sertés- és marha-in- 25 zuluihoz hasonlóan nagymértékű vércukorszint-csökkentő hatást váltanak ki, azonban sokkal kisebb mértékben vezetnek huzamos időn át történő adagolás esetén a hatóanyagokat megkötő antitestek kialakulásához, mint a természetes sertés- vagy 30 marha-inzulin. Az enzim, amely a találmány értelmében AM proteáz-enzim vagy myxobacter AL-1 proteáz II enzim lehet, a sertés-, illetve marha-inzulin „B" peptidláncának C-terminális L-lizil-L-alanin dipeptid-csoportját hasítja le. Az így képződött vegyületek új, a szakirodalomban eddig még nem ismertetett termékek. A találmány tárgya tehát eljárás az (I) általános képletű dez-Lys2 9 -Ala 30-inzulin-származékok - ahol R1 treonin-csoportot és R 2 izoleucin-csoportot jelent, vagy R1 alanin-csoportot és R 2 valin-csoportot jelent -, továbbá főtömegében (I) általános képletű dez-Lys29-Ala 30 -inzulin-származékokat tartalmazó keverékek előállítására. A találmány értelmében úgy járunk el, hogy sertés- vagy marha-inzulint, illetve főtömegében sertés- vagy marha-inzulint tartalmazó keveréket vizes közegben, adott esetben alkáliföldfém-ionok jelenlétében AM-proteáz-enzim vagy myxobacter AL-1 proteáz II enzim hatásának teszünk ki, majd a kapott terméket önmagában ismert módon elválasztjuk az enzim maradékától, a lizil-alanintól és az adott esetben jelenlevő oligopeptidektől. Az R1 helyén treonin-csoportot és R 2 helyén izoleucin-csoportot tartalmazó (I) általános képletű polipeptid abban különbözik a sertés-inzulintól, hogy a „B" peptidlánc (azaz a hosszabb peptidlánc) nem tartalmazza a sertés-inzulin 29. és 30. aminosav-részét, azaz a C-terminális lizil- és alanil-170437
