170429. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bázikus helyettesítőt tartalmazó ditiánszármazékok előállítására
alkalmazhatunk. A reakciót célszerűen dehidratálószer (pl. kénsav, hidrogénhalogenidek, foszforsav stb.) mintegy 0C° és a reakcióelegy forráspontja közötti hőmérsékleten előnyösen szobahőmérsékleten hajthatjuk végre. Az (V) általános képletű kiindulási anyagok ismert vegyületek és önmagában ismert módon állíthatók elő. A (IV) általános képletű kiindulási anyagok újak és előállításuk ugyancsak találmányunk tárgyát képezi. A (IV) általános képletű vegyületeket pl. oly módon állíthatjuk elő, hogy valamely (XlVa) általános képletű vegyületet (ahol R és Y jelentése a fent megadott) valamely (VII) általános képletű vegyülettel reagáltatunk, (mely képletben R4, R s , R6 , R 7 , Z és m jelentése a fent megadott). A reakciót célszerűen savmegkötőszer jelenlétében végezhetjük el. E célra pl. tercier aminokat (pl. N-etil-N,N-di-izopropil-amint) alkalmazhatunk, mely egyúttal oldószerként is szolgál. A reakciót célszerűen magasabb hőmérsékleten, előnyösen mintegy 130C°-ig terjedő hőmérsékleten végezhetjük el, a reakcióhőmérséklet pl. az alkalmazott oldószer forráspontjától függ. A (XlVa) általános képletű vegyületek részben újak és részben ismertek. E vegyületek önmagában ismert módon, ismert vegyületek előállításával analóg módszerekkel állíthatók elő. A (VII) általános képletű vegyületek ismertek. A (VI) és (VII) általános képletű vegyületek reakcióját önmagában ismert módon végezhetjük el. A reakciót célszerűen az adott reakciókörülmények között iners szerves oldószerben (pl. éterek mint pl. dibutiléter, dioxán, tetrahidrofurán, alkanolok pl. etanol vagy propanol, aromás szénhidrogének pl. benzol, toluol vagy xilol, acetonitril-, dimetilformamid vagy dimetilszulfoxid) végezhetjük el. A reakciót szobahőmérséklet és a reakcióelegy forráspontja közötti hőmérsékleten hajthatjuk végre, előnyösen a reakcióelegy visszafolyató hűtő alkalmazása mellett történő forralása közben dolgozhatunk. Amennyiben a reakció során sav szabadul fel, az eljárást célszerűen valamely bázis (pl. tercier aminők, mint pl. trimetilamin, N-etil-N,N-di-izopropil-amin vagy N,N-dimetilanilin stb.) jelenlétében végezhetjük el. A kiindulási anyagként felhasznált (VII) általános képletű vegyületek ismertek. A (VI) általános képletű kiindulási anyagok azonban újak és előállításuk ugyancsak találmányunk tárgyát képezi. A (VI) általános képletű vegyületeket pl. oly módon állíthatjuk elő, hogy valamely (XIV) általános képletű vegyületet (ahol R, R8 és Y jelentése a fent megadott) egy (V) általános képletű vegyülettel reagáltatunk (mely képletben n jelentése a fent megadott), majd kívánt esetben a kapott, X helyén kénatomot tartalmazó (VI) általános képletű vegyületet a megfelelő, X helyén SO vagy S02 csoportot tartalmazó (VI) általános képletű vegyületté alakítjuk. A (XIV) és (V) általános képletű vegyületek reakcióját önmagában ismert módon végezhetjük el. A reakciót célszerűen az adott reakciókörülmények között iners szerves oldószer jelenlétében végez-6 hetjük el. E célra előnyösen poláros oldószereket pl. halogénezett szénhidrogénéket pl. kloroformot, metilénkloridot stb., vagy etilénglikoldimetilétert alkalmazhatunk. A reakciót előnyösen dehidratálószer (pl. kénsav, hidrogénhalogenidek, foszforsav stb.) jelenlétében, mintegy 0 C° és a reakcióelegy forráspontja közötti hőmérsékleten, előnyösen szobahőmérsékleten hajthatjuk végre. Az X helyén kénatomot tartalmazó (VI) általános képletű vegyületek oxidációját önmagában ismert módon persavakkal (pl. perecetsav, perftálsav, m-klór-perbenzoesav) végezhetjük el. A perecetsavat pl. jégecetből hidrogénperoxiddal in situ képezhetjük. A (VIII) és (IX) általános képletű vegyületek reakcióját önmagában ismert módon végezhetjük el. A reakciót célszerűen az adott reakciókörülmények között iners szerves oldószerekben végezhetjük el. E célra pl. étereket (pl. tetrahidrofuránt, dioxánt, dietilénglikoldietilétert) vagy acetonitrilt, dimetilformamidot stb. alkalmazhatunk. A reakciót mintegy szobahőmérséklet és a reakcióelegy forráspontja közötti hőmérsékleten, előnyösen a reakcióelegy visszafolyató hűtő alkalmazása mellett történő forralása közben végezhetjük el. A reakciót erős bázis (pl. butillítium, Grighard-vegyületek, nátrium vagy nátriumhidrid stb.) jelenlétében végezzük el, X helyén kénatomot tartalmazó (IX) általános képletű kiindulási anyagok esetében erős bázisként előnyösen butil-lítiumot vagy egy Grignard-vegyületet alkalmazhatunk. A (VIII) általános képletű kiindulási anyagok ismertek. A (IX) általános képletű kiindulási anyagok azonban újak és előállításuk ugyancsak találmányunk tárgyát képezi. A (IX) általános képletű vegyületeket pl. oly módon állíthatjuk elő, hogy valamely (XV) általános képletű vegyületet (ahol X és n a fenti jelentésű) valamely (III) általános képletű vegyülettel reagáltatunk. A reakciót önmagában ismert módon, célszerűen az adott reakciókörülmények között iners szerves oldószer jelenlétében mintegy -80 C° és a reakcióelegy forráspontja közötti hőmérsékleten, előnyösen mintegy 0-50 C°-on, különösen előnyösen szobahőmérséklet körüli hőmérsékleten hajthatjuk végre. Oldószerként pl. étereket, (mint pl. dietilétert, tetrahidrofuránt, dioxánt stb.), aromás szénhidrogéneket pl. benzolt, toluolt, xilolt stb., vagy dimetilformamidot, dimetilszulfoxidot stb. alkalmazhatunk. A reakciót erős bázis jelenlétében végezzük el (pl. butil-lítium, Grignard-vegyületek, nátrium, nátriumhidrid stb.). X helyén kénatomot tartalmazó (XV) általános képletű vegyületek esetében erős bázisként előnyösen butil-lítiumot vagy Grignard-vegyületeket alkalmazhatunk. Az új (III) általános képletű vegyületek önmagában ismert módon, azaz ismert vegyületek előállításával analóg módon állíthatók elő. A (X) és (XI) általános képletű vegyületek reakcióját önmagában ismert módon végezhetjük el. A reakciót célszerűen az adott reakciókörülmények között iners szerves oldószerben végezhetjük el. 3
