170409. lajstromszámú szabadalom • Fonalfeszítő

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 170409 Nemzetközi osztályozás: i Bejelentés napja: 1970. XII. 30. (FA-881) Közzététel napja: 1971. IX. 8. Megjelent: 1978. VII. 31. D 02 hl 3/22 -mßmU Bejelentés napja: 1970. XII. 30. (FA-881) Közzététel napja: 1971. IX. 8. Megjelent: 1978. VII. 31. D 02 hl 3/22 -Bejelentés napja: 1970. XII. 30. (FA-881) Közzététel napja: 1971. IX. 8. Megjelent: 1978. VII. 31. műmm Bejelentés napja: 1970. XII. 30. (FA-881) Közzététel napja: 1971. IX. 8. Megjelent: 1978. VII. 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Bejelentés napja: 1970. XII. 30. (FA-881) Közzététel napja: 1971. IX. 8. Megjelent: 1978. VII. 31. THEVENIN Jean, (Ardennes) Thilay, Franciaország Fonalfeszítő A találmány fonalfeszítőre vonatkozik. Ismeretesek olyan, megfelelő keresztmetszetű fémből készült fonalfeszítők, amelyek a feszítendő fonal elhajlítására szolgáló hengeres rúdból, ennek a meghosszabítását képező, a két végén rögzített, a feszítésre kerülő fonal felett elhelyezkedő hurokból és a hurok meghosszabbítását képező másik rúdból állnak, amely kampóban vagy orrban végződik és ez a rúd elfordításakor a fonallal érintkezik abból a célból, hogy a fonalfeszítő a létrehozott feszítésnek megfelelő helyzetben maradjon. Ez utóbbi rúd emelőként is szolgál, ha a fonalfeszítőt el akarják fordítani és ezáltal a fonalat a hengeres rúdon el akarják hajlítani. Az ismert fonalfeszítőknél, amelyeknek egyik típusát például a 1 069 433 sz. francia szabadalom ismerteti és amelynek fejlettebb kivitelét az 1. ábra elölnézetben és a 2. ábra felülnézetben mutatja, a hurkot képező rész láthatóan abban a síkban van, amely a hengeres rudat és az orrban végződő emelőt képező rudat tartalmazza. Az 1. és 2. ábrán a hengeres 1 rúd a 2 hurkot képező rúdban folytatódik, a fonalfeszítő ezután önmagában tér vissza és a 3 részt képezi, majd a 4 rúdban folytatódik, amely emelőként szolgál és az 5 orrban végződik. A feszítendő F fonal két vége rögzítve van. A fonal feszítését önmagában ismert módon a 3 és 4 részeken előálló töréssel hozzák létre azáltal, hogy az 1 hengeres rúdon elhajlítják és a fonalfeszítő elfordulásakor az 5 orrnak a fonallal való érintkezését hozzák létre. Látható, hogy a szokásos kivitelű fonalfeszítő úgy illeszkedik a fonalhoz, hogy ez utóbbi a 2 hurok mögött és a 4 rúd előtt halad el. Ezt az elhelyezést elég nehéz megvalósítani, mivel a fonalat egyenesvonalú 5 helyzetéből ki kell téríteni, hogy a 2 ábrán látható alakzatot vegye fel. Abból a célból, hogy a fonal törését, a 3, 4 részeken létrehozzák és hogy a fonal az 1 rúdon elhajoljék, a fonalfeszítőt az emelőt képező 4 rúd segítségével a 10 2. ábra szerint az óramutató járásával egyezően el kell forgatni, ahogy az 1. ábrán látható, ebből az elfordulásból származó erőpár a C karon hat. A fonal pályájának törése következtében ez a kar nagyon nagy lehet. Ennek hossza egyébként annál nagyobb, minél 15 magasabban helyezkedik el a fonal a 2 hurokhoz képest, így a fonal szaggatott vonallal jelzett F'helyzetében az erőpár karjának nagysága C". Célszerű a fonalat a fonalfeszítő felszerelésétől fogva a 2 hurokhoz képest a legmélyebben elhelyezni vagy vezetni. Min-20 denenesetre, ahogy ezt már előzetesen ismertettük, ezt nehéz megvalósítani annak következtében, hogy a fonal tört vonalban halad. Ismeretes, hogy a könnyű elhelyezés nagymérték-25 ben függ a feszítésre igénybevett fonalnak a fonalfeszítőn mért hosszától, amikor a feszítőt elfordítjuk, azaz mielőtt a fonal a hengeres 1 rúdon elhajlik. Az ismert fonalfeszítők esetében ez a hossz a C kar hossza miatt nagy, ahogy azt már az előzőekben meg-30 állapítottuk. Ebből következik, hogy ez a fonal feszí-170409 1