170408. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés hígtrágya hasznosítására öntözéssel

3 170408 4 hogy a trágyát a kiszórás előtt hígítani kell, ami egyrészt munkaigényes művelet, másrészt megnehezíti a kijuttatandó tápanyagmennyiség pontos meghatározását. További hátrányt jelent, hogy szívóoldali betáplálással dolgoznak, ami nem teszi lehetővé a terület- 5 egységre jutó trágyamennyiség beszabályozását. A permetezőszerkezet manuális úton időről-időre át kell helyezni, aminek meglehetősen nagy az élőmunkaigénye. A tárolótartályok nyitottak, aminek egyrészt környezetvédelmi szempontból vannak hátrányai (légve- 10 szély, bűzképződés, balesetveszély), másrészt a tápanyagok egy része megsemmisül, és a tartályméretek a gázképződés veszélye miatt bizonyos határon túl nem növelhetők. Mindezen tényezők miatt ez a megoldás nagyüzemi, az iparszerű állattartás által megkö- 15 vetélt méretekben racionálisan alkalmazható. A találmány feladata, hogy a jelenleg ismert, hasonló célú módszerek hátrányait kiküszöbölő olyan megoldást szolgáltasson, amely a környezetvédelmi követelmények maradéktalan kielégítésével úgy oldja 20 meg iparszerű állattartó telepek hígtrágyájának a racionális kezelését, illetve eltávolítását, hogy az abban levő értékes növényi tápanyagok maximális hasznosítását biztosítja a mezőgazdasági termelő területen. 25 A találmány alapja az a felismerés, hogy amennyiben a híg trágyát megfelelően homogenizálva önmagában ismert tisztavizes öntözőberendezés nyomóvezeték-rendszerébe vezetjük, és ezen keresztül, ennek vizével - a mindenkori vegetációnak megfelelően — 30 hígítva juttatjuk az öntözendő területre, szükségtelenné válik a hígtrágya ülepítéssel történő előzetes kezelése és előzetes, külön művelettel végzett hígítása. Ehelyett a hígtrágyát közvetlenül az állattartó telepről megfelelő kapacitású, zárt tárolótartály(ok)ba 35 vezethetjük és ott tárolhatjuk, miáltal az értékes tápanyag tartalom, főként a N nem semmisül meg. E felismerés alapján a kitűzött feladatot a találmány értelmében olyan eljárás segítségével oldottuk meg, amelynél a hígtrágyát öntözéssel hasznosítjuk, a 40 trágyát zárt térben tároljuk, kiöntözés előtt homogenizáljuk, és vízzel hígítjuk és amelynek az a lényege, hogy a zárt tárolótérből a hígtrágyát homogenizálás után öntözőberendezés csővezetékében az atmoszferikust meghaladó nyomáson áramló vízbe a víz 45 nyomását meghaladó nyomással vezetve hígítjuk az öntözővízzel, és ily módon azzal keverve az öntözendő területre juttatjuk. Célszerű, ha a homogenizált hígtrágyát esőztető öntözőberendezés felszín alatti vezetékébe juttatjuk, és azon át öntözzük ki az ön- 50 tözendő területre. A találmány szerinti hígtrágya hasznosító berendezésnek öntözőberendezése, legalább egy zárt hígtrágyatároló tartálya, a hígtrágya homogenizálására 55 szolgáló szerkezete, valamint a hígtrágya továbbítására szolgáló legalább egy szivattyúja van. E trágyahasznosító berendezésre az jellemző, hogy az öntözőberendezést az atmoszferikust meghaladó nyomású vízzel üzemeltetett, előnyösen felszín alatti vezetékes 60 esőztető öntözőberendezés alkotja, a homogenizált hígtrágyát a víz nyomását meghaladó nyomáson " továbbító szivattyú(k) pedig az öntözőberendezés nyomócsővezeték-rendszerére van(nak) kapcsolva. Egy előnyös találmányi ismérv szerint a hígtrágya- 65 nak az öntözőberendezés vezetékébe juttatására szolgáló szivattyú vagy szivattyúk a hígtrágya hidraulikus, cirkuláltatásos homogenizálását lehetővé tevő, zárószervekkel, célszerűen tolózárakkal ellátott vezeték útján a tárolótartállyal vagy -tartályokkal össze van(nak) kötve. Célszerű, ha az öntözőberendezéshez tartozó öntözőtelep (öntözött terület) nagysága sertésférőhelyre vagy egy szarvasmarha-férőhelyre számítva 0,5-1,2 kh, előnyösen mintegy 1,0 kh. A találmány előnye, hogy feleslegessé teszi a hígtrágya ülepítését, tehát elmaradhatnak a jelenleg ismert, hasonló célú megoldásoknál szükséges, költséges ülepítőberendezések, és megszűnnek az azokkal kapcsolatos üzemeléstechnikai problémák. A hígtrágya tápanyagtartalma a zárt tartályokban marad, tehát tápanyag gazdálkodási szempontból a találmány optimális megoldást nyújt. Mivel a hígtrágyát tisztavizes öntözőberendezés útján juttatjuk a mezőgazdasági termőterületre, tetszőleges mértékű hígítása biztosítva van, vagyis a hígtrágya-öntözés a növény mindenkori tápanyag-igényének és vízigényének megfelelő hígításban történhet, és a kijuttatandó tápanyagmennyiség előre pontosan meghatározható. Az öntözendő terület nagysága összhangba hozható az adott állattartó telep hígtrágyája által képviselt tápértékkel, így az > öntözendő terület növénykultúrájának tápanyag igénye optimálisan kielégíthető, a hígtrágya az adott mezőgazdasági területen optimálisan hasznosul, ugyanis csak annyi tápanyagot juttatunk a talajba, amennyit onnan az öntözött növénykultúra kivon. Legelő-, illetve takarmánynövény-öntözés esetén a tápanyagot oda juttatjuk vissza, ahonnan azt az álatok takarmánya elvonta. A tisztavíz-hígítás eredményeként talajkárosodástól nem kell tartani, sőt, a hígítás szabályozhatóságával vegetációs időben is lehetővé válik a növénykultúra öntözése. Mivel a tárolók legalább egyhavi trágyamennyiség tárolására alkalmasak, lehetővé válik a hígtrágya tárolása abban a hidegebb téli időszakban, amikor öntözésre nincs lehetőség, ugyanakor biztosítva van a szántóföldi öntözésnél előírt öt-hat napos táblaöntözési idő betartása. A találmány döntő előnye továbbá, hogy a fentiekben részletezett optimális agrotechnikai hasznosítással egyidejűleg feleslegessé teszi a hígtrágya szennyvízként való kezelését, mivel teljes egészében elöntözzük a trágyát. A környezetvédelmi-vízvédelmi problémákat külön ráfordítás nélkül kiküszöböltük azáltal, hogy tisztavizes öntözőrendszert alkalmazunk a trágya kijuttatására: ezáltal ugyanis lehetőség van arra, hogy a trágya kiöntözése után a rendszert tiszta vízzel üzemeltessük tovább az ahhoz szükséges időn át, hogy a kiöntözött trágya bemosódjék a talajba, így az élővízbe nem kerülhet. A zárt tartályok kiküszöbölik a gázveszélyt, a légyveszélyt, meggátolják a bűznek a környezetbe jutását, így ilyen vonatkozásban is tökéletesebb megoldást jelent a találmány, mint a technika állásához tartozó hasonló célú megoldások. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajz alapján ismertetjük részletesen, amely a berendezés egy előnyös kiviteli példáját tartalmazza. A rajzon az 1. ábra a berendezést a 2. ábrán bejelölt A—A vonal mentén vett vízszintes metszetben .,. mutatja; 2