170401. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés mész- és dolomitégető aknás kemencék égetési technológiai beszabályozására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1973. IV. 13. (EE-2129) Közzététel napja: 1977.1. 28. Megjelent: 1978. VII. 31. 170401 Nemzetközi osztályozás: F 27 D 49/00 íi I, ! OPt Feltaláló: DR, PERÉDI Károly oki. gépész- és közgazd. mérnök, Budapest Tulajdonos: Energiagazdálkodási Intézet, Budapest Eljárás és berendezés mész- és dolomitégető aknás kemencék égetési technológiai beszabályozására 1 Ismert az a probléma, amely kb. 2 m átmérőjű, vagy ennél „szélesebb" méretű olaj- vagy gáztüzeléses aknás mészégető kemencéknél fennáll: a kemencébe vezetett „meleg gáz" (olajgáz, ül. bontott gáz) és égési szekunder levegő mennyiségi arány beszab ályozá- 5 sának biztosítása oly módon, hogy a kemence teljes keresztmetszetében egyenletesen égjen ki a mészkő, s ennek érdekében a kemencében olyan „tűzzóna" álljon elő, amely több méteres magasságban egyenletes hőmérsékleteket biztosít az anyagoszlop belse- 10 jében és a széleken kb. 900-1200 C° között. Emiatt 2 m 0-jű, illetőleg ennél „szélesebb" méretű kemencét már kockázatos építeni, mert a garanciális mutatókat rendkívül nehezen lehet beszabályozni, a kemence minőségi mutatói nagyon labilisak. 15 Sok évi idevonatkozó kísérlet és üzemi tapasztalat vezetett a probléma megoldásának alábbi módjára. Az aknás kemence felső részéből elszívott összes füstgáz mennyiségét s'ezzel a kemence depresszióját szabályozó szervvel lehet változtatni. Ezzel azonban 20 nem lehetett eddig a kemencébe vezetett „meleg gáz", és annak elégetéséhez szükséges égési szekunder levegő mennyiségeinek egymás közti arányát különböző terheléseknél változtatni, illetőleg befolyásolni, a fenti követelményeknek megfelelően. 25 A felülről lefelő csökkenő depresszió a kemencében legkisebb legalul, ahol a legnagyobb keresztmetszeten át történik az égési szekunder levegőnek a zérushoz közel álló depresszióval az atmoszférából való húzása a kemencébe. Ennél néhány méterrel 30 feljebb helyezkednek el a legalsó égősor „meleg gázt" bevezető csatornái, viszonylag sokkal kisebb bevezető nyílásokkal, de már pl. 5—8 mm v.o. belső depressziónak megfelelő magasságban, ahonnan meg kell indulni a „meleg gázáramnak" az anyagoszlop közepe felé. Az alulról felfelé áramló égési szekunder levegő ezt azonban akadályozza, ha aránytalanul nagy a mennyisége a „meleg gáz" mennyiségéhez képest, és ha a kemence átmérője, illetőleg szélessége egy bizonyos értéket pl. 2-2,5 m-t meghalad. A feladat tehát éppen abban áll, hogy — egy bizonyos pl. 2—2,5 m szélességi méreten felül — különböző nagyságú belső depresszió mellett, vagyis különböző kemence teljesítmények esetén, hogyan lehet a szekunder égési levegő mennyiségét indirekt módon úgy befolyásolni, hogy a „meleg gáz" és az égési szekunder levegő közötti mennyiségi arány optimumra beszabályozható legyen. Az optimális arány esetében ugyanis a bevezetőben felsorolt követelmények nagy átmérőjű kemence esetében is teljesülnek. Ettől eltérő arány esetében azonban a tűzréteg egyenletessége, előírt magassága stb. elromlik. Ismert volt eddig a recirkuláltatott füstgáz bevezetése a kemencébe oly módon, hogy részben a „meleg gázt" előállító kamrákba ill. égőkbe, részben pedig a meleg gázt bevezető csatornák síkja felett vezettek be több helyen recirkuláltatott füstgázt a kemencébe. Ez ugyan kihatott az égési szekunder levegő beszívott mennyiségére, de egyben kihatott a „meleg gázt" beszívó depresszióra is a belépési hely előtt, ezért a 170401 1
