170349. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hamumentes detergens-diszpergens adalék anyag előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1974. VII. 12. (VE-764) Közzététel napja: 1976. XII. 28. Megjelent: 1978. V. 31. 170349 Nemzetközi osztályozás: C 10 M 1/28 Feltalálók: Dr. CENKVÁRI István oki. vegyészmérnök, Almásfüzitő, 10%; KÁNTOR István oki. vegyészmérnök, Szóny, 10%; KOCH Imre oki. vegyészmérnök, Fűzfőgyártelep, 7,5%; LÁZÁR Ottó oki. vegyészmérnök, Fűzfógyártelep, 7,5%; LENCSE Rezső oki. vegyészmérnök, Fűzfőgyártelep, 7,5%; TÖTH János oki. vegyészmérnök, Fűzfőgyártelep, 7,5%; Dr. BARTHA László oki. vegyészmérnök, Veszprém, 17%; Dr. HÁNCSOK Jenő oki. vegyészmérnök, Veszprém, 13%;KOR­CSOG András oki. vegyészmérnök," Veszprém, 10%; Dr. PÉCHY László oki. vegyészmérnök, Budapest, 10%. Tulajdonos: Komáromi Kőolajipari Vállalat, Szőny, 20%, Nitrokémia Ipartelepek, Fűzfógyártelep, 30% és Veszprémi Vegyipari Egyetem, Veszprém, 50%. Eljárás hamumentes detergens-diszpergens adalékanyag előállítására 1 A találmány tárgya: Eljárás olyan hamumentes adalékanyag előállítására, amely eredményesen alkal­mazható kenőolaj kompozíciók detergens-diszpergens tulajdonságainak javítására. A modern kenőolajoknak olyan detergens-diszper­gens hatású adalékanyagokat kell tartalmazniuk, amelyek meggátolják a belsőégésű motorokban a káros lerakódás és olajiszap üledék képződését. Deter­gens-diszpergens adalékanyagként korábban kizárólag fémtartalmú szerves vegyületeket használtak, amelyek alkalmasak voltak a tartósan nagy terheléssel dolgozó motorok magas üzemi hőmérsékleti körülményei kö­zött keletkező szennyeződéseinek finom diszperzióban tartására és a koromszerű lerakódások megakadályo­zására. A városi „stop and go" forgalomban közlekedő gépkocsik motorjainál az üzemi hőmérséklet jelentős csökkenése és fluktuációja miatt azonban jelentős mértékben fellépett az ún. hidegiszap lerakódás jelen­sége, amelynek megakadályozását az említett fémtar­talmú adalékanyagok alkalmazásával nem sikerült megoldani. A hidegiszap-probléma megoldására hamumentes adalékanyagokat dolgoztak ki, amelyek főbb típusai közé sorolhatók a poláros csoportokat tartalmazó kopolimerek, az alkenil-szukcinimidek, a nagymole­kulasúlyú észterek és poliészterek, a nagymolekula­súlyú aminők, anűdok, poliaminok és poliamidok stb. Ezen adalékanyag típusok közül az elmúlt 15 évben az alkenil-szukcinimidek lettek a legjelentő­sebbek. A nagy víztartalmú, kenőcsszerű hidegiszap lerakó­dását megakadályozó hamumentes adalékanyagok-5 ként korábban olefinek polimerizációjával előállított alkenil csoportokat tartalmazó borostyánkősavnak aminokkal képzett amidjait, imidjeit és azok keveré­keit alkalmazták. Us. 3 018 291, 3 024 237, 3 172 892, 3 405 065, Fr. 10 1 254 094. Az olajoldhatóságot biztosító alkenilcsoport kiala­kítására felhasználhatók a-olefinek, mint pl. etilén, propilén, butén-1, izobutilén, hexén-1, oktén-1, vagy szubsztituált a-olefineknek, mint pl. sztrirol, piperi-15 lén, kloroprén, p-metil-sztirol, 3-ciklohexil-butén-l homo- és kopolimerizációjával nyert polimerjei. Ezek­nek a polimereknek maleinsavanhidriddel lejátszatott addíciós reakciójával alkenil-borostyánkősavanhidrid állítható elő, amely az alkenil-szukcinimidek egyik 20 alapanyaga. A szukcinimid típusú adalékanyagoknál bázikus felületaktív sajátságú csoportok kialakítására legin­kább polialkilén-poliaminokat alkalmaznak. A leg­gyakrabban alkalmazott polialkilén-poliaminok: dieti-25 lén-triamin, trietilén-tetramin, tetraetilén-pentamin, pentaetilén-hexamin, propilén-diamin, oktametilén­diamin, tripropilén-tetramin, l-(2-aminopropil)-pipe­razin, 1,4-bisz-(2-aminoetil)-piperazin. Az alkenil-borostyánkősavanhidridek és a polieti-30 lén-poliaminok kondenzációs reakciója során kap-170349 1

Next

/
Thumbnails
Contents