170340. lajstromszámú szabadalom • Eljárás peptidek előállítására N-hidroxi-5-norbornén-2,3-dikarboximid alkalmazásával

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1973. III. 13, (TA-1239) Japán elsőbbsége: 1972. III. 14. (26 467/72) 1972. III. 21. (28 740/72,28 741/72) Közzététel napja: 1976. XII. 28. Megjelent: 1978. V. 31. 170340 Nemzetközi osztályozás: C 07 C 103/52 Feltalálók: FUJINO Masahiko vegyész, Hyogo, KOBAYASHI Shigeru vegyész, OBAYASHI Mikihiko vegyész, SHINAGAWA Susumu vegyész, FUKUDA Tsunehjko vegyész, Osaka, Japán Tulajdonos: Takeda Chemical Industries, Ltd., Osaka, Japán Eljárás peptidek előállítására N-hidroxi-5-norbornén-2,3-dikarboximid alkalmazásával 1 A találmány tárgya továbbfejlesztett eljárás különböző peptidek előállítására N-hidroxi-6-norbornén-2,3-dikarboximid alkalmazásával. A peptidek előállítására mind ez ideig úgy jártak el, hogy védett N-terminális amino- vagy iminocsoportot tartalmazó aminosavat vagy peptidet egy karbodiimid-reagens jelenlétében egy N-hidroxiimiddel reagáltattak, amikor a védett N-terminális csoportot tartalmazó aminosav vagy peptid N-hidroximidésztere keletkezett, majd ezt az N-hidroximidésztert szabad N-terminális amino- vagy iminocsoportot (az „amino- vagy iminocsoport" helyett a rövidség kedvéért a következőkben csak aminocsoportot írunk) tartalmazó aminosavval, pepiiddel, vagy ezek egy származékával reagáltatták és adott esetben a terméket, azaz a védett csoportot tartalmazó peptidet szabad vegyületté alakították. A fehérjevegyészek véleménye szerint a peptidlánc felépítésére N-hidroximidként előnyösen N-hidroxiftálimidet vagy N-hidroxiszukcinimidet használunk. Nefkens és munkatársai [J. Am. Chem. Soc. 83, 1263 (1961)] a fehérjeszintézist N-hidroxiftálimiddel végzik. Az N-hidroxiftálimid használatának komoly hátránya, hogy a fehérjelánc felépülése közben racemizálódás következik be. Az N-hidroxiszukcinimid hátrányos tulajdonsága, hogy oldószerekben nehezen oldódik, ami használatát korlátozza. Weygand és munkatársai [Z. Naturf. 216, 426—428 (1966)] olyan szintetikus módszert közölnek, amelyben N-hidroxiszukcinimidet használnak. Megjegyzik, hogy a racemizálódás mértéke csökkenthető és az N-acilkarbamid melléktermék képződése elkerülhető az eljárás során. Az N-hidroxiszukcinimid ezen tulajdonságai a vele való fehérjeszintézist a 5 legjelentősebb eljárássá teszik. Mostanában ugyanakkor olyan közlemény jelent meg (Tetrahedron Letters 24, 6935-6939), amelynek szerzője úgy találta, hogy az N-hidroxiszukcinimid használatakor nem kívánatos melléktermékként szuk-10 cinimidoxikarbonil -ß - alanin -N -hidroxiszukcinimidészter keletkezik, ami zavarja a fehérjelánc felépülését. A találmány szerzői széleskörűen tanulmányozták a fenti ismert eljárások hátrányainak kiküszöbölé-15 sének lehetőségeit. Ugy találtuk, hogy az újonnan szintetizált vegyületek, az aminosavak és fehérjék N-hidroxi-5-norbornén-2,3-dikarboximidészterei, amelyek N-terminális amino csoportja védett, szabad N-terminális aminocso -20 portot tartalmazó aminosavakkal vagy fehérjékkel rendkívül reakcióképesek. Ugy találtuk, hogy ugyanakkor az ez ideig ismert eljárások fent említett hátrányai meglepő módon megszűnnek. A találmány fő tárgya olyan eljárás fehérjék 25 előállítására, ahol racemizáció lényegében egyáltalán nem következik be. A találmány tárgya továbbá olyan eljárás peptidek előállítására, amelyben a nem kívánatos /3-alanin-tipusú melléktermékek keletkezése kizárt. 30 A találmány szerinti továbbfejlesztett eljárás elő-170340 1