170327. lajstromszámú szabadalom • Önhidratáló vonatkozási elektród

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 170327 Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1974. XI. 29. (RA-626) Közzététel napja: 1976. XII. 28. Megjelent: 1978. III. 31. G 01 N 27/30 iừ»* Bejelentés napja: 1974. XI. 29. (RA-626) Közzététel napja: 1976. XII. 28. Megjelent: 1978. III. 31. ORSZÁGC rALÁLMÁr^ HIVATAI S -ÍYÍ Bejelentés napja: 1974. XI. 29. (RA-626) Közzététel napja: 1976. XII. 28. Megjelent: 1978. III. 31. 1'' r . * Feltalálók: DOKTOR Elek oki. elektromérnök, DR. HAVAS Jenő oki. vegyész, PATKÓ Márton oki. vegyészmérnök, Budapest Tulajdonos: RADELKIS Elektrokémiai Műszergyártó Szövetkezet, Budapest Önhidratáló vonatkozási elektród 1 A találmány tárgya önhidratáló, kémiailag ellenálló, fényérzéketlen vonatkozási elektród. A potenciometriás mérőcellában elhelyezkedő oldatba mérőelektród és vonatkozási elektród merül. Mérőelektródként fém vagy szelektív ionérzékeny 5 elektródot alkalmaznak. Vonatkozási elektródként általában másodfajú elektródot használnak. A vonatkozási elektród potenciál elvezetőből, fémből, a fém rosszul oldódó sójából (csapadékból), elektrolit oldatból, ezeket körülvevő üveg elektród testből és az 10 elektrolit számára átjárható szűrőből áll. A mérőelektródon fellépő potenciál értéke (elektródpotenciál) az ionkoncentráció vagy ionaktivitás egyértelmű függvénye. A vonatkozási elektród potenciálja a mérések során állandó. 15 Mivel az ionkoncentráció vagy az ionaktivitás meghatározása céljából a két elektród között fellépő potenciálkülönbséget kell meghatározni, a mérések pontosságát alapvetően meghatározza a mérőelektród 20 érzékenysége és a vonatkozási elektród potenciáljának stabilitása. A különböző típusú mérőelektródok elektrokémiai viselkedésével és előállítási technológiájával a szakirodalom részletesen foglalkozik (Pungor E., Tóth K., Fehér Zs.: Indikátorelektród, mint a kémiai 25 ipari automatizálás egyik alapja. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1973., Lengyel I., Solti M.: pH-mérés és -szabályozás. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1967.), ugyanakkor napjainkig nem tanulmányozták kimerítően mindazon körülményeket és sajátságokat, ame- 30 lyek a vonatkozási elektródok potenciáljának stabilitására vonatkoznak. Az alábbiakban felsoroljuk az eddig ismert vonatkozási elektródok fogyatékosságait: A vonatkozási elektródban, pl. kalomel elektródban, alkalmazott csapadékréteg elektrolitot, pl. kálium-kloridot tartalmaz, amely a mérésen kívüli tárolásnál könnyen kiszárad, így az elektromos vezetés gyakorlatilag megszűnik és ezáltal az elektród mérésre alkalmatlanná válik. Az elektród mérőképességének visszaállítása úgy valósítható meg, hogy elektrolit oldattal hozzuk érintkezésbe a csapadékréteget. A kiszáradt csapadékréteg vezetőképességét hidratációval nyeri vissza. A hidratáció sebessége kicsi, így az elektród mérőképességét csak több nap után (4—5 nap) nyeri vissza. Az elektród kiszáradása alkalmából gyakran előfordul, hogy a csapadékréteg folytonossága megszűnik és ez hidratációval nem állítható vissza, így az elektród használhatatlanná válik. Az ismert vonatkozási elektródok nem használhatók olyan oldatokban, pl. hidrogénfluorid tartalmú oldatokban, amelyek az elektród szerkezeti anyagát (üveg), a vonatkozási elektródban alkalmazott elektrolit számára átjárható kerámia (poliszilikát) szűrőjének anyagát károsítják. A vonatkozási elektród, pl. ezüst/ezüst-klorid elektród potenciáljának nagysága függ az elektródot megvilágító fény hullámhosszától (fényelektromos hatás) és intenzitásának megváltozásától. A találmányunk szerinti vonatkozási elektród nem 170327 1