170314. lajstromszámú szabadalom • Térelhatároló szerkezet, főként kiállítási helyiségek és hasonlók létesítésére
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1974. IV. 19. (NA-988) Közzététel napja: 1976. XII. 28. Megjelent: 1978. III. 31. 170314 Nemzetközi osztályozás: E 04 C 2/30 Feltalálók: NÁDOR István, gazdasági vezető, SZÉKELY János, műszaki vezető, Budapest Térelhatároló szerkezet, főként kiállítási helyiségek és hasonlók létesítésére 1 A találmány szétszedhető és újra összeállítható térelhatároló szerkezetre vonatkozik, főként kiállítási helyiségek és hasonlók létesítéséhez, amelynek állóhelyzetű és keresztirányú tartótagjai, valamint az álló-és keresztirányú tartótagok által alkotott vázhoz csatlakoztatott paneljei vagy hasonló elemei vannak. A vásárok és kiállítások jelentőségének növekedésével és egyre gyakoribbá válásával növekszik a kiállítók számára szükséges helyiségek létesítésére szolgáló térelhatároló szerkezetek jelentősége is. Minden kiállító elkülöníteni törekszik magát a többi kiállítótól, termékeinek bemutatásához, tárgyalásainak lebonyolításához, frissítők, ételek tárolásához, előkészítéséhez és egyéb célokra is, külön helyiségeket létesít, azok falait egyéni reklámaival, cége jelzéseivel látja el. Mivel a kiállítási helyiségek időszakos létesítmények, az ott alkalmazott térelhatároló szerkezet-rendszerekkel szemben általában a gyors össze- és szétszerelhetőség- és újrafelállíthatóság követelményét támasztják. További követelmény a rendszer variabilitása és a lehetőség szerint sokoldalú alkalmazhatósága, nevezetesen, hogy egyrészt lehetőséget biztosítson adott alapterületen különféle nagyságú és funkciójú helyiségek létesítésére, másrészt hogy azonos elemekből tegye lehetővé a falak, tetők, pódiumok, sőt ajtók, pultok, asztalok és hasonlók összeszerelését. Számos rendszer ismeretes a fent részletezett feladatok megoldására. Elsősorban a modulrendszerű elemkészletek váltak be, amelyek egységes elemei variálhatók, sokféleképpen felhasználhatók, nincsenek kötve a kiállítási területek változó méreteihez, és kis egységekbe csomagolhatóan szállíthatók. Ilyen 5 például a svájci „SYMA-SYSTEM", az angol OCTONOM, valamint az 1 484 277. számú NSZK szabadalmi leírásban ismertetett „KLUGESTAB" rendszer, de számos más megoldás is a kiállítók rendelkezésére áll. A jelenleg ismert ilyen megoldások alapvető hátrá-10 nya szerkezeti jellegű: a keretként alkalmazott fémcsövek illesztése, összeerősítése nehézkes, az alkatrészek meghibásodásra hajlamosak. A legtöbb rendszer - a gyors oldhatóság és rögzíthetőség biztosítása érdekében - az úgynevezett imbusz-kulcsos zárat 15 alkalmazza, amelynek lényege, hogy egy fémcső hornyának falazatához egy gombszerű feszítőfejet csavar elfordítása és rugós excenter működésbe hozása útján hozzászorítanak, aminek eredményeként a rögzítés bekövetkezik. (1112 945 számú angol szaba-20 dalmi leírás). A szerkezet részét képező rugó azonban gyakran eltörik, a csavar menete a gyakori használat során megszakad, így az alkatrész használhatatlanná válik. Az imbusz-kulcsos kapcsolat további hátránya, hogy teherbíró képessége korlátozott, mivel a horony-25 falhoz feszített kisméretű felület nagyobb terhelést nem tud felvenni, ezért a szerkezet alkalmazhatósága is csak meghatározott - és a gyakorlatban rendszerint nem elégséges - terhelési viszonyokra korlátozódik. Hátrányos tényező természetesen a bonyolult szerke-30 zet miatti költséges előállítás, valamint az a tény, 170314 1
