170303. lajstromszámú szabadalom • Berendezés tartaléktartályokból egy másik tartályba szállítandó, előre meghatározott folyadékmennyiségek behatárolására és visszavezetésére
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1971. XII. 1. (ME-1446) Német Demokratikus Köztársaság elsőbbsége: 1970. XII. 1. (WP 42 e/151 648) Közzététel napja: 1976. XII. 28. Megjelent: 1978. április 30. 170303 Nemzetközi osztályozás: G 01 F 11/00 Feltalálók: PFEIFFER Günther oki. mérnök, Drezda, BAUER Hans Jürgen oki. mérnök, Drezda, Német Demokratikus Köztársaság Tulajdonos: VEB Kombinat Medizin- und Labortechnik Leipzig, Leipzig, Német Demokratikus Köztársaság Berendezés tartaléktartályokból egy másik tartályba szállítandó, előre meghatározott folyadékmennyiségek behatárolására és visszavezetésére 1 A találmány tárgya berendezés, amellyel tartaléktartályokból egy másik tartályba szálh'tandó, előre meghatározott folyadékmennyiségeket és azok visszavezetését lehet behatárolni, különös tekintettel olyan tartályokra, amelyekben vérkenet megfestése történik 5 különböző színekkel. A berendezés vérkenetfestő-' automaták alkatrészeként használatos khnikák és kórházak haematológiai laboratóriumában. Ahhoz, hogy egy előre meghatározott folyadékmennyiséget egy tartályból pl. tartaléktartályból egy 10 másik tartályba juttassanak, három eljárás és berendezés ismeretes, amelyek a mennyiségkritérium elérését érzékelik és a folyadékszállítást leállítják. Az egyik eljárás szerint elektromos, optikus, termoelektromos vagy más mérési elv alapján működő 15 mérőérzékelőt helyeznek el a megtöltendő tartály belsejében, vagy azon kívül megfelelő magasságban, amely érzékelő a töltőszint elérésekor kioldójelet ad és a folyadékszállítás hajtását kikapcsolja. Ha a tartályba különböző folyadékmennyiségeket kell be- 20 tölteni, akkor vagy megfelelő számú mérőérzékelőt helyeznek el a tartályon különböző magasságokban, amelyek a betöltendő folyadékmennyiségnek megfelelően kezdenek működni, vagy csupán egyetlen mérőérzékelőt alkalmaznak és annak magasságát kéz- 25 zel vagy automatikusan állítják. A másik ismert eljárásnál a tartaléktartályban vagy annak falán kívül megfelelő magasságban van elhelyezve a mérőérzékelő, amely valamelyik előzőleg leírt mérési elven működik. Ha a folyadékszállítás 30 folyamán a rögzítetten beállított töltőszintet elérték, akkor a mérőérzékelő kikapcsolja a folyadékszállítás hajtását. A tartaléktartályt mindig egy meghatározott töltési szintre kell utántölteni. A fenti két eljárás foganatosításakor alkalmazott mérőérzékelőkkel felszerelt berendezéseknél az érzékelőket a megtöltendő tartályban illetve tartaléktartályban, vagy annak falán keÚ elhelyezni biztonságos és állítható felerősítéssel és villamos vezetékeket kell odavezetni. Ezek a feltételek a hiba- és zavarforrásokat, amelyek a folyadékmenyiség behatárolását lehetetlenné teszik, még gondos kivitel mellett sem tudják biztonsággal kiküszöbölni. Azonkívül a tartályok és tartaléktartályok megközelítését akadályozzák, ami különösen akkor hátrányos, ha az érzékelőket a megtöltendő tartályon kell elhelyezni, és pl. a vérkenet tartójának kivételére és behelyezésére gondolunk. Ilyen kezelés esetén a szerkezetnek rendkívül jó felépítésűnek kell lennie, hogy megbízhatóan működjék. A jó felépítés azt jelenti, hogy a magasságbeállításnak automatikusnak kell lennie, ha különböző mennyiségű folyadékkal kívánják a tartályt feltölteni. Ismeretes még olyan eljárás is, amely szerint az előre meghatározott folyadékmennyiség szállítását az egyik tartályból a másikba állandó teljesítményű szivattyú időben vezérelt hajtásával valósítják meg. A kívánt folyadékmennyiséget kapcsolóóra beállításával és ezáltal a szivattyú szállítási idejének változtatásával áhítják be. Az idővezérelt szivattyú alkalmazása feltételezi, 170303« 1
