170288. lajstromszámú szabadalom • Zárt tűzterű, többhuzamú, nagyvízterű gőzkazán
MAGYAR NÉPKÖZTARSA SZABADALMI SAG m m ^ LEIRAS 170288 Nemzetközi osztályozás: ^. L Bejelentés napja: 1973. IV. 18. (KI-688) Közzététel napja: 1976. XII. 28. I Megjelent: 1978.11.28. F 22 B 7/00 í \ L Bejelentés napja: 1973. IV. 18. (KI-688) Közzététel napja: 1976. XII. 28. I Megjelent: 1978.11.28. L Bejelentés napja: 1973. IV. 18. (KI-688) Közzététel napja: 1976. XII. 28. I Megjelent: 1978.11.28. Viliid L Bejelentés napja: 1973. IV. 18. (KI-688) Közzététel napja: 1976. XII. 28. I Megjelent: 1978.11.28. C TA »RSZÄGOS LLALMAN\ HIVATAL L Bejelentés napja: 1973. IV. 18. (KI-688) Közzététel napja: 1976. XII. 28. I Megjelent: 1978.11.28. ._ í /: f c-^ Feltaláló: KISS Endre oki. gépészmérnök Budapest Zárt tűzterű, többhuzamú, nagyvízterú gőzkazán 1 A találmány zárt tűzterű, többhuzamú nagyvízterű gőzkazán, amelyben az égéstermékek a tűztérből a konvektív huzamok felé, excentrikus elvezetéssel jutnak. Az eddig ismert többhuzamú, nagyvízterű gőzkazánoknál az első huzamot képező sima vagy hullámos tűztér és az azt követő huzamokat sima acélcsőkötegekből álló füstcsőrendszer alkotja. Ma már általában szokásos az első és második huzamot összekapcsoló füstgázfordító kamrát a víztérben elrendezni. Rendszerint a második és harmadik huzamot összekötő füstgázfordító kamra víztéren kívül van kialakítva. Az ilyen kialakítású elrendezések hátránya, hogy az elvi fűtőfelület-elrendezésekből eredően nagy méretek adódnak, ugyanis a tűztér szerepét betöltő lángcső hosszú azért, hogy a láng közel tökéletes kiégése biztosítható legyen, valamint a felszabaduló hőmennyiség nagyrésze a hőhordozó közegnek átadható legyen. A hosszú tűztér hátránya még, hogy lánggal való kitöltése nem valósítható meg, ezért felesleges tér és anyagfelhasználást eredményez. Az eddigi gyakorlat szerinti lehetőségek azonban behatárolták az alkalmazható méreteket, így az eredmény relatíve kis fűtőfelület-terhelés, ill. tűztér-terhelés volt. Ez a tény relatíve nagy fűtőfelületű hozamok beépítését és ebből következően kényszerűen nagy anyagfelhasználást eredményezett. További jellemzője az eddig ismert kialakításoknak, hogy ezek az előbbiekben körvonalazott tények komplikált elrendezéseket kívántak meg, a nagy hőmérsékletű füstgáz miatt, amelyet csak a külső elrendezésű füstgázfordító kamra alkalmazásával lehetett kiegyenlítem. 5 Fentiekhez járulóan természetes következmény volt a nehézkes tisztíthatóság és karbantartás. Mindezek azt eredményezték, hogy a kazán súlya nagy, a felhasznált anyag tetemes és ehhez további hátrányként járul a komplikáltabb technológiai igény, amely nagyér-10 tékű gépi felkészültség nélkül nem oldható meg. A komplikált kialakítás következménye sajnálatosan az, hogy üzemzavarok felléptekor megnövelte a súlyos balesetek lehetőségét. Az eddig ismert kialakítások között található 15 olyan megvalósítás amelynél a fordító kamra nem szerves szerkezeti egység a lángcsővel. A fordító kamra kifordítható, ami szerkezeti és gyártási szempontból hátrányos bonyolultságot hoz magával. Ez az üzemközbeni viszonyokat tekintve azért is hátrányos, 20 mert a fordítókamra víztere és a kazán víztere átkötésekkel van megoldva, mely átkötéseket a kamra kifordításakor meg kell bontani. További jelentős hátrány ilyen megoldásnál a kifordítható fordítókamra rögzítése és különösen szilárdsági méretezése 25 valamint a kazántestre történő egyértelműen biztonságos felerősítése is. További hátránya ilyen megvalósításnál, hogy a füstcsövek tisztításához a mellső fordítókamrát mindig meg kell bontani. Ismeretes olyan megvalósítás is ahol torlóelem 30 helyezkedik el a tűztérben. A torlóélem azonban nem 170288 1
