170285. lajstromszámú szabadalom • Féktárcsa teljes fékbetéttel és forgó fékházzal, különösen nehéz tehergépkocsikhoz
3 170285 4 hengerből és dugattyúból álló, pneumatikus működtetőszerkezettel. A találmány szerinti megoldásnak megfelelően végül azt is javasoljuk, hogy a fékre pneumatikus vagy hidraulikus eszközökkel oldható fékerőtároló legyen szerelve. S Azt is javasoljuk, hogy a betéttartók kicserélésének könnyítésére és a forgatónyomaték csökkentésének javítására a félkör alakú betétszegmensek érintkezési helyén, a két féktartó toldat középen, lagalább egy féktartó toldat legyen, amely levehető és arra szolgál, io hogy a betéttartókat ki lehessen cserélni. A találmányt a leíráshoz mellékelt rajzok segítségével részletesen is megmagyarázzuk. A rajzokon két kiviteli példát ismertetünk. Az 1. ábrán szétszedett állapotában látjuk a gyakorlatban' 15 már kipróbált, találmányunk szerinti fékberendezést, mechanikus működtetőszerkezettel. A 2. ábrán az 1. ábra szerinti fékberendezés működtető szerkezetét nézeti elrendezésben, kinagyítva 20 látjuk. A 3. ábrán az 1. ábra szerinti fékberendezésnek az idő függvényében mért fékezési diagramját látjuk. A 4. ábrán a találmány szerinti fékberendezés fékezési 25 jelleggörbéjét látjuk, a hengerben levő nyomás függvényében ábrázolva. Az 5. ábra szintén az 1. ábra szerinti fékberendezésre vonatkozó jelleggörbe, amely a kereskedelemben kapható, hagyományos dobtárcsás 30 fékek jellemzőit hasonlítja össze. A 6. ábra az 1. ábra szerinti fékberendezésre vonatkozó jelleggörbe, melyen a fék érzékenysége olvasható le, összehasonlítva a hagyományos dobfékekkel. A 35 7. ábra a 8. ábrán látható A-B metszővonal szerinti metszetrajz, amely hidraulikusan működtetett, találmányunk szerinti megoldásnak megfelelő fékberendezés egy további kiviteli példájára vonatkozik. A 40 8. ábra a 7. ábra szerinti fékberendezést metszetben látjuk. A 9. ábra metszetrajz, amelyen a 7. ábra szerinti fékberendezés működtetőszerkezetének egyik metszetét látjuk. A 45 10. ábra szintén a 7. ábra szerinti fékberendezés egyik változatát metszetben ábrázolja. A 11. ábra a 12. ábrán levő E—F metszővonalnak megfelelő metszetrajz. Ezen az ábrán egy elsőkerék-fékberendezés metszete látható, hid- 50 raulikus működtetéssel, célszerűen tehergépkocsikhoz. A 12. ábra az 1. ábrán látható C-D metszővonal szerinti metszetrajz. A 13. ábra a 14. ábrán látható G-H metszővonal sze- 55 rinti metszetrajz, amely pneumatikus működtetésű, tehergépkocsi elsőkerék-fékberendezésére vonatkozik. A 14. ábra a 13. ábra szerinti kiviteli példának megfelelő fékberendezés metszetrajza. A 60 15. ábra a sűrített levegő vezetékének egyik rész-metszetét mutatja be. A 16. ábra és 17. ábra a sűrített levegőt bezáró tér tömítésének metszetrajzai. A 18. és 19. ábrák egy rugóerő-tároló útján működ- 65 tetett sűrített levegővel üzemelő fékkioldórendszert mutatnak be, a 20. ábra,; rugóerő-tároló útján működtethető hid' raulika-olaj üzemű kioldó-rendszer látható, a 21. ábra hosszmetszetben mutat be egy U alakú fékkarokkal kialakított forgatónyomatékkorlátozó szerkezetet, a 22. ábra a forgatónyomaték-korlátozó szerkezetet keresztmetszetben mutatja be, a 23. ábra pedig részmetszetben mutatja be a forgatónyomaték-korlátozó szerkezet egyik változatát. Az 1. és 2. ábrákon bemutatott kiviteli példákban nehéz tehergépkocsikhoz alkalmazható, találmányunk szerinti teljes fékbetétes fékszerkezetnek, — amely a gyakorlatban már igen jó eredményeket ért el és amellyel kapcsolatban a 3—6. ábrákon is látható mérési adatokat kaptuk — a betéttartók között nincs kapcsolószerelvénye. A betéttartók egymáshoz szorulnak, kiemelésük pedig a féktartókarok kibillentése után történik. A fékház a két gyűrű alakú, belső kerületén egy-egy kiugró 203 peremmel rendelkező 201 és 202 félrészből áll, melyek összeillesztés után a széleken nyitott gyűrű alakú teret zárnak le. A két félrésznek egymáshoz és egy forgó kerékhez történő hozzácsavarozása (a rajzon nem látható ez) — amit előnyösen a 205 nyíláson keresztüldugott kerékagyon hajtunk végre - a befelé nyúló 203 peremeken fúrt 204 furatokon keresztül történik. A csavaros rögzítés révén a fékház forgórészével együtt forog, míg a fék rögzített helyzetű része a futóműnek valamely stacioner részével, például a tengelycsonkkal vannak összeszerelve. A 201, 202 félrészek egymással szembenéző 201, és 202! belső oldalai fékezőfelületként, míg külső oldaluk a 2012 és 20 22 bordákkal van kialakítva, amelyek hűtési célokat szolgálnak. A félkör alakú 206,, 2062 és 207,, 207 2 betéttartók külső felületére vannak erősítve a dörzsbetétek. (Ezt az elrendezést részletesen a 23. ábrán látjuk.) A 206,, 2062 betéttartókon vannak a 206 3 és 206 4 betétek. A betéttartók axiális irányban eltolhatóan fekszenek fel a félkör alakban kivájt betéttartó 208 toldataira, sugárirányban viszont rögzítve vannak a 209, 210 féktartókarokhoz, amelyek lekerekített, előnyösen félkör alakú felfekvő felülettel rendelkeznek a betéttartó 208 toldatok számára. Ez azért van így, hogy a fékező nyomaték átvitele alkalmával a fék megszorulását megakadályozzák. A betéttartók vége ezenkívül egymáshoz is felfekszik az érintkezőfelület, ill. érintkezőszegély mentén, úgy hogy közöttük semmi egyéb kötőelemre már nincs szükség. A betéttartók 208 toldatai és a betéttartók vége előnyösen konstans értékű szöget zárnak be. A betéttartóknak a betéttartó toldatok összekötővonalának közepén átmenő síkban, célszerűen erre merőlegesen kell egymással érintkezni. A betéttartók között, de ezektől elválasztva elrendezett működtető szerkezetben van a két 211, 212 működtetőgyűrű, melyek között önmagában ismert módon, a 211,, 212, mélyedésekben, ferde pályaszakaszokon a működtető golyók vannak elrendezve. A működtetőszerkezetben, a működtetőgyűrűk két oldalán egy-egy 218, 219 szorítógyűrű van, melyek félkör alakú 220,221 menesztő révén axiális irányban 2
